A tavalyi évadtól hivatalosan is grand sujet-ként táncoló Takamori Miyuval – aki a 2022/2023-as szezonban a Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze cím birtokosa –, a kezdetekről, a mélypontokról és a jövőbeli szerepálmokról is beszélgettünk.

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.

Decemberben mutatkozott be a közönségnek Máriaként A diótörőben, tavasszal Odette/Odile és Kitri szerepében láthattuk. Beck Mariát különös életútjáról, félig amerikai, félig orosz identitásáról és a balettirodalom női karaktereihez való viszonyáról kérdeztük.

Sűrű a világjáró Baráth Emőke nyárelője, ezúttal itthon. Májusban Mozart Idomeneo, Kréta királya című operájában formálja meg Iliát, június 3-án pedig Aranykor: Mítosz címmel ad nagyszabású koncertet.

Majdnem minden színpadi műfajban otthonosan mozog, rendezett már operettet, musicalt, prózai előadást, mese- és bábjátékot, a legnagyobb szerelem azonban az opera, amivel az utóbbi években játékmesterként is foglalkozik az Operaházban.

Másfél évvel a genfi bemutató után a budapesti közönség is láthatja Calixto Bieito rendezését, a Háború & békét a Magyar Állami Operaházban. A Tolsztoj nagyregénye nyomán készült operamonstrum és a valóság változó viszonyáról is kérdeztük a világhírű katalán rendezőt.

Mind a Magyar Állami Operaháznak, mind Rudolf Péternek valódi kaland minden olyan alkalom, amikor a Vígszínház igazgatója az OPERA valamely produkciójában közreműködik.

Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?