Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.

Egy texasi nő fuvolán játszott kedden az agyműtétje közben, az orvosok így tesztelték, hogy a beavatkozásuk sikeres-e.

Ravel egy súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, amely a Boléróra és más kései műveire is rányomta a bélyegét. Egy kutatás szerint a károsodott bal agyféltekéje helyett a jobb oldali erősebb működése figyelhető meg ezekben az alkotásokban.

Habár prosztetikus műkarokat már évek óta gyártanak, a Georgia Institute of Technologie kutatói kifejlesztettek egy prototípust, amellyel az ujjak egyenként kontrollálhatók. Ez hatalmas előrelépés. A huszonnyolc éves Jason Barnes egy zongoránál próbálta ki az új karját.

A tudósok szerint a zeneszerző halálát a tuberkolózis ritka szövődménye okozta.

Képzeljünk el egy 25 éves fiatalembert, akinek mindene a zene. Ez az illető egy napon arra lesz figyelmes, hogy hallucinál, fejfájás és szédülés gyötri. Kiderül, hogy agydaganata van. Éppen a zenéért felelős agyi terület közelében.

A közönség tagjai számára egy zongoristát nézni olyan, mint egy illuzionistát vagy artistát figyelni. Ezek az emberek sok száz órát töltenek skálák gyakorlásával, ütemek ismételgetésével. De mi van a kemény munka mögött?

A bécsi mester a szó szoros értelmében a szívét követte, amikor a Búcsúszonátát vagy a kései B-dúr vonósnégyest írta, ezt állítják kutatók évek óta. Egész tudományág foglalkozik rég meghalt zeneszerzők diagnosztizálásával. Tudta, hogy Alban Berg asztmája nélkül nem úgy szólna a hegedűversenye, ahogy?