Plusz

10+1 film, amitől biztosan megszereti a cirkuszt

2017.11.26. 12:07
Ajánlom
A bohócok és artisták világa a legnagyobb rendezőket is megihlette - válogatásunk olyan színes, mint maga a cirkusz: horror, vígjáték, animációs és romantikus film is belefért.

A mozi egy idős örömlány, aki a cirkuszhoz hasonlóan tudja, hogyan kell változatos módon örömet okozni

- mondta Fellini, aki tudta miről beszél: 12 évesen elszökött otthonról és csatlakozott egy cirkuszi társulathoz. Karrierje során több filmjében visszanyúlt ehhez a világhoz - de művei akkor is cirkusz-szerűek, ha épp nem bohócok vagy artisták szerepelnek benne: jellemzőek rájuk a vásári forgatagok, figurái a legszélsőségesebb érzelmeken zongoráznak, és végig az az érzésünk, hogy egy hatalmas porondon járunk. Nem véletlenül:

Fellini ragaszkodott ahhoz a nézetéhez, hogy a világ cirkusz, az emberek pedig bohócok.

A következő filmek részben, vagy egészben a cirkusz színes, olykor felkavaró világában játszódnak; némelyikük szemkápráztató, vagy vicces, de akad borzongató és félelemteli mozi is - a válogatás pont olyan színes, mint maga a cirkusz.

Országúton (1954)

Fellini mesterművének főszereplői az utazó artista és erőművész Zampanó, valamint társa, a bájos és együgyű Gelsomina, akit szüleitől vásárolt meg maga mellé. Zampanó durván, állatias kegyetlenséggel neveli és tartja maga mellett Gelsominát, akinek csak erőtlen elszökési kísérletekre futja. Egyedül a cinikus Bolond hoz látszólag fényt az életébe, de Zampanó ezt is megakadályozza. A film szikár pontossággal tárja elénk a típus-karaktereket, akik az egyszerű történet során keményen koppannak egymáshoz - ezek a kisebb-nagyobb összecsapások pedig a végére szívszaggató drámává állnak össze. Az Országúton megkapta A legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat, de nem csak ezzel írta be magát a filmtörténetbe: Fellini ezzel a mozijával alapozta meg hírnevét mint a filmnyelvet tudatosan, addig nem látott módon használó művész.

Fellini: Országúton

Fellini: Országúton

Nagy Hal (2003)

Tim Burton legjobb filmje  valójában maga is egy hatalmas mese: a halál előtt álló Edward Bloom emlékszik vissza csodás, vagy annak hazudott életére. Bloom tipikus, a társalgások középpontjában álló ember, akinek mindig van egy épp oda passzoló vicces, szomorú, de legtöbbször bizarr vagy ironikus története. Például amikor

csatlakozott egy utazó cirkuszi társulathoz csak azért, hogy megtudja ki az a gyönyörű szőke hajú lány, akit véletlen látott meg előadás közben.

Képes hónapokig trágyát hányni, vagy épp élő bombaként az ágyút tesztelni, csak hogy néhány információmorzsát kapjon a kiszemeltjéről: például hogy mi a kedvenc virága, vagy hogy hova jár iskolába.  A cirkusz csak egy állomás Bloom életében, amely furcsaságaival sem számít kiugrónak - hogy igazat mond-e, azt a tőle eltávolodott fiával együtt nekünk is magunknak kell eldöntenünk.

Tim Burton: Nagy Hal

Tim Burton: Nagy Hal

Szörnyszülöttek (1932)

A szakállas hölgy, a törpe vagy a sziámi ikerpár tipikus, régi idők cirkuszához tartozó figurák - Tod Browning filmje azért az egyik leghatásosabb horror, mert a porond mögé nézve megmutatja a társulat tagjainak igazi arcát, és azt, hogy

bár az ember a legkülönfélébb formákban születhet meg, de az emberi gyarlóság és gonoszság univerzális.

A filmet valódi karniváli fellépőkkel forgatták, így a kisnövésűtől kezdve a kezek és lábak nélküli emberi torzóig mindenki önmagát alakítja, ami csak még hátborzongatóbbá teszi a mozit - mely kényelmetlen kérdést vet fel: voltaképp kik is az igazi szörnyszülöttek?

Tod Browning: Szörnyszülöttek

Tod Browning: Szörnyszülöttek

Rémségek cirkusza (2009)

Darren Shan könyvének adaptációja az Alkonyat sikerének farvizén evezve próbálta a Young Adult- és vámpírkultuszt meglovagolni, de kritikailag és pénzügyileg is megbukott, így a történet folytatásai már nem készültek el. A film valójában nem több egy könnyed, instant light-dark mesénél, ilyen minőségében viszont nincs vele baj: a vázlatosan felskiccelt karakterek a megfelelő, hangulatos körítésben pont mozgásban tartják a filmet, mely a 14 éves Darrenről szól, aki egy utazó rémséges vurstli bővkörébe kerül, majd nem sokkal később egy háború közepén találja magát.

Az összes cirkuszi közhely felbukkan a moziban, de ez inkább a jóleső ismertség érzését adja. 
Paul Weitz: Rémségek cirkusza

Paul Weitz: Rémségek cirkusza

Bogáncs (1958)

A legismertebb pulikutya kalandjai pont annyira szentimentálisak, amit egy ilyen családi filmtől elvár az ember:

a gazdájtól elkóborolt Bogáncs a cirkuszosok között talál átmeneti otthonra, egy öreg bohócban pedig ideiglenes gazdára.

A kutya itt is önállósítja magát, egy gyepmesternél tett kitérője után viszont ismét a bohócnál köt ki - mielőtt visszatalál gazdájához. A végén persze minden jóra fordul, a kutya, a gazdája és a bohóc is jól jár - néha ennyi is elég egy bájos kalandfilmhez. 

Fejér Tamás: Bogáncs

Fejér Tamás: Bogáncs

Kötéltánc (2015)

Az Oscar-díjas dokumentumfilm, az Ember a magasban már magában, műfajától szokatlanul is izgalmas és akciódús volt - Robert Zemeckis viszont mindezt egy drámai akcióköntösbe bújtatta, főszereplőnek pedig megtette generációja egyik legjobb színészét, Joseph-Gordon-Levitt-ot, aki zseniálisan hozza a nyughatatlan artistát, Philip Petit-et. Bár a jobban koncentrál magára a nagy mutatványra mint a doku, valójában ugyanúgy egy nyughatatlan zseni portréját vázolja fel, aki előtt csak a cél - egy kifeszített kötélháló a World Trade Center ikertornyai között - lebeg, minden más pedig mellékessé válik: az őt körülvevők, és emberi kapcsolatai is. 

Robert Zemeckis: Kötéltánc

Robert Zemeckis: Kötéltánc

A földkerekség legnagyobb show-ja (1952)

A megalomán filmjeiről ismertté vált Cecil B. Demille 2 Oscar-díjas mozija az ultimate cirkuszi film: 2 és fél órás játékideje alatt megismerjük a cirkuszt és működését, az egész társulatot, és a tagok közötti kapcsolatokat is. Mindezt pedig akcióval és humorral teli jeleneteken át, a kor legkiválóbb színészeinek prezentálásában. A film tipikus példája annak, amikor az Oscar-díj inkább ártott, mint használt egy film megítélésének és emlékezetének: olyan emlékezetes műveket megelőzve nyerte meg a Legjobb film díját, mint az vagy a Délidő, ezt pedig sokan a mai napig nem bocsátották meg neki. A földkerekség legnagyobb show-ja valójában olyan, mint egy cirkuszi előadás: könnyed, érzelmekkel teli, szórakoztató - de inkább szívmelengető mint fajsúlyos.

Ha egyetlen filmet kellene mondanom, amitől biztos mindenki megszereti a cirkuszok világát, én ezt a mozit mondanám.
Cecil B. DeMille: A földkerekség legnagyobb showja

Cecil B. DeMille: A földkerekség legnagyobb showja

A cirkusz (1928)

Chaplin Aranyláz után, pont a hangosfilmváltás határán forgatta egyik legemlékezetesebb filmjét, melynek főszereplője az ikonikus Csavargó, aki véletlenül válik bohóccá - aztán rá kell jönnie, hogy nem tud direkt, csak véletlenül vicces lenni. A film bármilyen könnyed hangvételű, Chaplin karrierjének egyik legnehezebben elkészülő mozija volt: a forgatást stúdiótűz, Chaplin válása és anyjának halála is megnehezítette.

Ma már persze úgy beszélünk róla, mint Chaplin karrierjének egyik fénypontja és a cirkuszi filmek egyik alapdarabja.

Chaplin: Circus

Chaplin: Circus

Egy őrült szerelem balladája (2010)

Történelmi drámaként kezdődik, majd valami egészen egyedi, őrült horror-szatírává válik Álex de la Iglesia filmje. A történet helyszíne Spanyolország, Franco diktatúrájának idején. Két bohóc, a szomorú és a vidám küzd meg a gyönyörű akrobata szerelméért -

az egész történet egy parabola, ami valójában Spanyolország múltjáról és sorsáról szól.

Persze mivel az Egy őrült szerelem balladája  egy eszeveszett cirkuszi ámokfutás, nem kell kifinomult elemzőkészség és történelmi ismeretek ahhoz, hogy szájtátva végigborzongjuk az egészet.

Álex de la Iglesia: Egy őrült szerelem balladája

Álex de la Iglesia: Egy őrült szerelem balladája

Dumbó (1941)

Valószínűleg ez a legbájosabb Disney-film, ami még a cirkusztól viszolygók szívét is meglágyítja.

Dumbó, a hatalmas fülekkel megáldott kiselefánt egy cirkuszi társulatban botladozik, míg egyetlen barátja, Timothy, a kisegér segítségével fel nem fedezi valódi képességeit.

A bájos állatos mesék non plus ultrája magának Walt Disneynek is a kedvence volt - ez volt egyébként az első Disney-film, amely Amerikában, és az első, amely bemutatsának korában játszódott.

Dumbó

Dumbó

+ A legnagyobb showman (2017)

Michael Gracey filmje csak decemberben érkezik az amerikai és magyar mozikba - vagyis pont abban az időszakban, amikor az Oscarra pályázó filmeket szokás bemutatni. A Barnum cirkusz alapítójáról szóló musicalnek minden esélye meg is van rá, hogy villoghasson a díjszezonban. Különösen a főszereplő Hugh Jackmant emlegetik esélyesként, aki ismét énekel, de ezúttal táncol is hozzá - legutóbb A nyomorultakban fakadt dalra, amiért akkor Oscar-jelölést érdemelt. A legnagyobb showman a jelek szerint egy hatalmas és színes, karneváli film lesz, amiben a zenés produkciók mellett a történet drámai oldala is hangsúlyos részt kap majd.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.