Plusz

100 éves a Gellért Fürdő - Nézegessen régi képeket!

2018.09.08. 11:25
Ajánlom
A fürdő átadásának századik évfordulója alkalmából kétnapos fesztivált szerveznek szeptember 8-án és 9-én szabadulószobával, fotókiállítással, filmvetítéssel és koncerttel.

A Gellért Fürdő mai, szecessziós stílusú épületét 1918-ban adták át, majd hullámfürdővel és pezsgőfürdővel bővült. Még ma is működik a fürdőben az 1927-ben használatba helyezett hullámgép. Az eredeti állapotában megmaradt férfi termálrészlegen a medencetér Zsolnay-pirogránit elemei, a faszerkezetű öltözőtér és a színes ólomüveg bevilágítók most is régi fényükben tündökölnek.

Az évfordulóra szervezett mini fesztiválon mindkét nap DJ szolgáltatja a zenét a fürdőben. A vállalkozó szellemű látogatók egy szabadulószobában ismerkedhetnek meg az épület elmúlt 100 évének titkaival. Emellett az érdeklődők megtekinthetik a korábban már bemutatott, Miniszterek gatyában című fotókiállítást is. A válogatásban a fürdő korábbi úszómesterének, Pusztai Sándornak a fotói láthatók, aki a kor hírességeit fotózta a Gellért fürdőben. A képeken neglizsében látható egyebek mellett Karinthy Frigyes és Heltai Jenő, Klebelsberg Kunó és ifj. Horthy Miklós, Tolnay Klári és Alpár Gitta.

A fesztiválon szeptember 8-án este az Én, a kém című filmet vetítik, amelynek érdekessége, hogy részben a fürdőben forgatták. A szervezők közlése szerint a vendégek a filmet akár a hullámmedencéből is figyelemmel követhetik.

A programismertető szerint a fesztivál csúcspontja vasárnap este a Budapest Bár koncertje lesz.

Részlet Szécsi Noémi és Gál Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914-1939) című kötetéből:

Budapest gyógyvizei az európai hírű felvidéki és erdélyi fürdők elcsatolása után ismét a figyelem középpontjába kerültek. A főváros legfőbb turistacsalogató attrakciójának szánták – mint a tizennyolcadik század elején az első vendégváró kiadványban – a sokféle bajra enyhülést adó gyógyfürdőket. 1922-ben ugyan megalakult a Budapest Fürdőváros Egyesület, de a fejlesztések kérdése jobbára csak az orvosi társadalmat foglalkoztatta, a következő évtized elején kezdtek szélesebb körben foglalkozni a gondolattal, és vált szállóigévé, majd programmá a Budapest fürdőváros kifejezés. A kezdeményezők remélték, hogy ezután a városlakók sem külföldi fürdőkbe viszik a pénzüket, ha itthon színvonalas szolgáltatást kapnak.

1929 augusztusának közepén a városi hőség elől különvonatokkal menekültek az emberek a környékbeli fürdőhelyekre, de a vasárnapi napon a helyi strandfürdők is telt házzal üzemeltek: a Széchenyi fürdőbe tizenkétezer ember ment, a Római fürdőbe és a csillaghegyi strandra tizenkétezernél több, a margitszigetiről és a lágymányosiról csak annyit tudni, hogy zsúfoltak voltak, a Gellértben azonban kétezer-ötszáz jegyet adtak el. (…) A számokból úgy látszott, rendkívül jövedelmező üzlet strandot kiépíteni a fővároson belül vagy a közvetlen közelében.

A képek forrása: Fortepan

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Klasszikus

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Vizuál

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz galéria

Késdobálással és bekötött szemmel is lehet ékszert készíteni az Ékszerek éjszakáján

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét péntek kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik.
Plusz díj

Nyilvánosságra hozták a Prima Primissima idei jelöltjeit

Idén már tizenhatodik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat, amelyre tavaly óta határon túli magánszemélyek, illetve alkotóközösségek is jelölést kaphatnak. Mutatjuk a 2018-as Prima Primissima díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét. 
Plusz ajánló

Műfaji sokszínűség az NKA 25 Fesztivál nyitógáláján

A szeptember 23-i műsorban az előadó-művészeti területek prominens képviselői lépnek fel egy-egy ifjú tehetséggel kiegészülve, csak erre az alkalomra készült produkciójukkal.
Plusz ajánló

Az októberi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazin októberi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Kováts Adéllal, Dolhai Attilával és Devich Gergellyel. Lapozzon bele online!
Plusz placcc fesztivál

Test és technológia a PLACCC előadásain

Összművészeti produkció a csepeli papírgyár egykori medencéjében, geo-lokációs interaktív városi hangjáték, köztéri installáció és filmvetítés is lesz a 13. PLACCC fesztivál első hétvégéjén.