Plusz

130 éve született a "szorongás írója"

2013.07.03. 10:03
Ajánlom
1883. július 3-án született a XX. század irodalmának egyik legfontosabb alakja, az Átváltozás, a Per és a Kastély című szövegek szerzője, Franz Kafka.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, jómódú és népes német nyelvű prágai zsidó kereskedőcsaládban született, folyékonyan beszélt csehül is. Életére és irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa mitikussá növelt alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, a szülői elvárásnak megfelelően jogi egyetemet végzett.

Itt ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett. Az egyetem elvégzése után az Assicurazioni Generali biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy szenvedélyének, az írásnak hódolhasson, ezért 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Lelkiismeretes és megbízható hivatalnok volt, munkája közben jól megismerte a bürokrácia útvesztőit, lehetetlenségeit, ami hatott későbbi munkásságára. Kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel pedig papírra vetette gyötrő fantazmagóriáit, szorongásait.

A mindennapi életben jó humorú, megnyerő és intelligens Kafka nem vetette meg az élet örömeit, irodalmi társaságokba járt, szerette a nőket, fiatalabb korában gyakorta látogatta a bordélyokat is, ám komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt. Emiatt egy idő után elszigetelődött a környezetétől, magányosan, önmagába zártan élte életét, és írta műveit. Szerelmi élete is kudarcos volt: kétszer jegyezte el Felice Bauert, de 1917-ben végleg szakítottak, majd későbbi szerelmei sem tették igazán boldoggá.

Számos krónikus, valószínűleg lelki eredetű betegség, álmatlanság, migrén, emésztési zavar gyötörte, 1917-ben pedig tébécét diagnosztizáltak nála. Ettől fogva szanatóriumokban, betegszabadságon töltötte ideje nagy részét, és csak az írással foglalkozott, 1922-ben végleg nyugdíjba vonult. 1923-ban Dora Dymanttal, egy öntudatos fiatal zsidó nővel Berlinben próbált új életet kezdeni, ám 1924 telén egészsége végképp megromlott, és 1924. június 3-án Kierlingben, egy Bécs melletti klinikán meghalt.

Noha életében megjelent a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novelláskötete, az Ítélet, a Fegyencgyarmaton című elbeszélés, és talán leghíresebb novellája, Az átváltozás, Kafka igazi felfedezése halála után következett be. Max Brod, akit a saját tehetségében soha nem bízó Kafka arra kért, égesse el írásait, sorra kiadta a három regényt: az Amerikát, A pert és A kastélyt, majd a rövid prózák gyűjteményét A kínai fal építésénél címmel. A művek sikert arattak, a háborúk, diktatúrák, válságok által szabdalt kor olvasója saját szorongásaira, megmagyarázhatatlan eredetű félelmeire ismert Kafka írásaiban. Mindehhez járult egyszerű, világos, realista hangvételű stílusa, amelynek eszköztelensége fokozza történetei irrealitásának rémítő voltát.

Regényeit filmre vitték, leghíresebb az Orson Welles rendezésében 1962-ben készült A per, amelynek főszerepét Anthony Perkins alakította. E regénye inspirálta a budapesti Katona József Színház Ledarálnakeltűntem című produkcióját is. Az átváltozás című Kafka-novella alapján azonos címmel opera született.

A prágai székhelyű Franz Kafka Társaság 2001-ben az író nevét viselő irodalmi díjat alapított, amelyet megkapott Philip Roth amerikai regényíró, a Nobel-díjas Elfriede Jelinek osztrák és Harold Pinter angol író, 2003-ban pedig Nádas Péter. Az idei kitüntetett Ámosz Oz izraeli író, aki az elismerést októberben veszi át a cseh fővárosban.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Emlékbélyeggel tisztelegnek a 100 éve született Pilinszky János előtt

Alkalmi bélyeget bocsájtott ki a Magyar Posta szeptember 14-én Pilinszky János születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából. A bélyeghez tartozó borítékon az Aranykori töredék című vers részlete olvasható.
Plusz ajánló

Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon

Közel 80 fellépővel és több mint 50 programmal rendezik meg idén a PesText világirodalmi és kulturális fesztivált. Szeptember 17-26. között nyolc vidéki és budapesti helyszínen várják a látogatókat, köztük az A38 Hajón, a B32 Galériában, az Ottlik-kertben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Plusz ajánló

Kultúrházak éjjel-nappal szeptember 24-től 26-ig

A péntektől vasárnapig tartó eseményen több mint 400 szervezet kínál közel 1000 programot országszerte, a legkisebb falutól a legnagyobb városig a kulturális központokban és művelődési házakban.
Plusz hír

Radnótitól idézett Ferenc pápa budapesti látogatása során

A Szentatya a Bori notesz sorai mellett Rainer Maria Rilkétől is idézett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával folytatott találkozóján.
Plusz Zöldhullám

Sir David Attenborough világa előtt tiszteleg a gödöllői természetvédelmi fesztivál

Elkezdődött a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál Gödöllőn, ahol vasárnapig a Kárpát-medencei Filmszemle természetfilmjei, fotókiállítás, valamint gyerek- és ismeretterjesztő programok is várják az érdeklődőket. A fesztiválon 10 nemzeti park mutatkozik be.