Plusz

160 éve adták át a Dohány utcában Európa legnagyobb működő zsinagógáját

2019.09.06. 14:00
Ajánlom
Az 1859. szeptember 6-án tartott ünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. Az elsősorban maga Liszt Ferenc ült, akinek műve elsőként csendült fel a zsinagóga orgonáján.

A pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével rohamosan nőtt a főváros zsidó lakossága, ezért

a Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését (addig az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek).

Miután sikerült e célra telket szerezniük, pályázatot írtak ki, amelyen a kor legjelesebb építészei, köztük Hild József és Feszl Frigyes is indultak. Végül a bécsi Ludwig Förster terveit fogadták el, a belső szentélyt Feszl Frigyes tervezte. A kivitelezéssel rendkívül gyorsan, alig négy év alatt végeztek, a felavatásra 1859. szeptember 6-án (a zsidó naptár szerint 5619. elul hónap 7-én) került sor. Az ünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt,

a zsinagóga orgonáján Liszt Ferenc műve csendült fel, aki az első sorban foglalt helyet.

A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen,

a főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük" (Mózes II. 25:8). A mór stílusú épületen jelent meg először torony magyarországi zsinagógán - korábban nem lehetett ilyet építeni, és még a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 44 méter magas tornyok közötti homlokzatot óriási rózsaablak díszíti. Az udvar kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák meghitt belső terét idézi. A zsinagógát az 1920-as években felújították és kibővítették, ekkor épült a Hősök temploma.

Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája, méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája.

A 26 méter belmagasságú, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át, a templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá.

A 8,2 méter magas Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az örökmécses. Az 1200 négyzetméteres belső teret míves ornamentika, pompás csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A templom északi oldalához - Herzl Tivadar, a cionista mozgalom elindítójának szülőháza helyén - egyemeletes épület csatlakozik, itt található a Magyar Zsidó Múzeum. A templomhoz csatlakozik az első világháborúban hősi halált halt mintegy tízezer zsidó katonának emléket állító Hősök temploma és a kertben a mártírok temetője, ahol a gettóban meghalt vagy meggyilkolt áldozatok nyugszanak. 1991-ben avatták fel a Holokauszt áldozatainak emlékfáját, Varga Imre alkotását, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét.

A zsinagógában először 1866-ban Kohn Sámuel főrabbi szólalt meg magyarul.

Az épületben több merényletet is elkövettek, 1919-ben, 1931-ben és 1938-ban, a vészkorszakban a Wesselényi utcai árkádsor alatt nyílt az 1944. november 18-án létrehozott gettó egyik kapuja.

A gettó 1945. január 17-én szabadult fel, de addigra az összezsúfolt mintegy 70 ezer emberből nagyon sokan haltak meg.

A háborús károk, az időjárás s a karbantartás elmaradása miatt veszélyes állapotba került műemléképületet 1991 és 1996 között újították fel.

A munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az 1996. szeptember 5-i megnyitó ünnepségen részt vett Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és a magyar kormány több tagja, Izrael állam részéről Jichak Samir korábbi miniszterelnök mondott köszöntőt.

A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló akusztikája miatt komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál, és a nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyet ad.


 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Zenés színház

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Klasszikus

Ők a Bartók Világverseny finalistái

Balogh Ádám, Peter Klimo és Szokolay Ádám jutott be a Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny szombati nagyzenekari döntőjébe.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A Fidelio is csatlakozott az Art is Business Díjhoz

A hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, valamint mecénások elismerésére létrehozott díj annak érdekében jött létre, hogy megmutassa, kik azok, akik a kulturális intézményeket, projekteket és művészeket támogatják. A Fidelio egyedi módon kapcsolódik a kezdeményezéshez.
Plusz hír

Ez a nagypapa tíz hegedűt készített tíz éven át az unokáinak

Gene Van Alstine annak idején hegedűt örökölt a nagypapájától, és szívesen továbbadná a hangszert az unokáinak, csakhogy tíz van belőlük.
Plusz ajánló

Tudod, mit csinálsz szeptember 28-án?

Mi igen. Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.
Plusz magazin

160 éve adták át a Dohány utcában Európa legnagyobb működő zsinagógáját

Az 1859. szeptember 6-án tartott ünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. Az elsősorban maga Liszt Ferenc ült, akinek műve elsőként csendült fel a zsinagóga orgonáján.
Plusz ajánló

Jordán Tamás, Bálint gazda, zene és színház a Fidelio színpadán a Pozsonyi Pikniken

A Fideilo Színpódium az irodalom, a kamaraszínházi előadások, valamint a kortárs és klasszikus zenei műfajok kedvelőinek helyszíne. Várunk a Balzac utca és Szent István park sarkán szeptember 7-én 10.00 és 21.00 óra között.