A pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével rohamosan nőtt a főváros zsidó lakossága, ezért
a Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését (addig az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek).
Miután sikerült e célra telket szerezniük, pályázatot írtak ki, amelyen a kor legjelesebb építészei, köztük Hild József és Feszl Frigyes is indultak. Végül a bécsi Ludwig Förster terveit fogadták el, a belső szentélyt Feszl Frigyes tervezte. A kivitelezéssel rendkívül gyorsan, alig négy év alatt végeztek, a felavatásra 1859. szeptember 6-án (a zsidó naptár szerint 5619. elul hónap 7-én) került sor. Az ünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt,
a zsinagóga orgonáján Liszt Ferenc műve csendült fel, aki az első sorban foglalt helyet.
A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen,
a főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük" (Mózes II. 25:8). A mór stílusú épületen jelent meg először torony magyarországi zsinagógán - korábban nem lehetett ilyet építeni, és még a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 44 méter magas tornyok közötti homlokzatot óriási rózsaablak díszíti. Az udvar kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák meghitt belső terét idézi. A zsinagógát az 1920-as években felújították és kibővítették, ekkor épült a Hősök temploma.
Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája, méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája.
A 26 méter belmagasságú, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át, a templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá.
A 8,2 méter magas Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az örökmécses. Az 1200 négyzetméteres belső teret míves ornamentika, pompás csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A templom északi oldalához - Herzl Tivadar, a cionista mozgalom elindítójának szülőháza helyén - egyemeletes épület csatlakozik, itt található a Magyar Zsidó Múzeum. A templomhoz csatlakozik az első világháborúban hősi halált halt mintegy tízezer zsidó katonának emléket állító Hősök temploma és a kertben a mártírok temetője, ahol a gettóban meghalt vagy meggyilkolt áldozatok nyugszanak. 1991-ben avatták fel a Holokauszt áldozatainak emlékfáját, Varga Imre alkotását, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét.
A zsinagógában először 1866-ban Kohn Sámuel főrabbi szólalt meg magyarul.
Az épületben több merényletet is elkövettek, 1919-ben, 1931-ben és 1938-ban, a vészkorszakban a Wesselényi utcai árkádsor alatt nyílt az 1944. november 18-án létrehozott gettó egyik kapuja.
A gettó 1945. január 17-én szabadult fel, de addigra az összezsúfolt mintegy 70 ezer emberből nagyon sokan haltak meg.
A háborús károk, az időjárás s a karbantartás elmaradása miatt veszélyes állapotba került műemléképületet 1991 és 1996 között újították fel.
A munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az 1996. szeptember 5-i megnyitó ünnepségen részt vett Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és a magyar kormány több tagja, Izrael állam részéről Jichak Samir korábbi miniszterelnök mondott köszöntőt.
A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló akusztikája miatt komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál, és a nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyet ad.
hírlevél
