Plusz

180 éve adták ki a világ első bélyegét, a Penny Black-et

2020.05.03. 13:30
Ajánlom
A világ első felragasztható postabélyege, az Egyesült Királyságban kiadott Penny Black forradalmasította a postai szolgáltatásokat.

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget. A leveleket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhettek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeztek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, vagy a lényegi információt kódolva, magára a borítékra tették, és a címzett ezt megfejtve már nem vette át a levelet. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséggel járt, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató. Hill 1837-ben publikált A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskében azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék.

Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, „a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska” - a bélyeg - használatát.

A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, és 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apátságban temettek el.

GettyImages-3163812-132640.jpg

Felbélyegzett boríték 1840-ből (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a William Wyon 1834-es kámea medálja alapján Charles Heath által készített vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a "postage" (posta), alján az értéket jelző "one penny" (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak.

A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken – a világon egyedüliként – a mai napig is csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. Néhány helyen azonban már korábban megkezdték a használatukat, fennmaradt egy példány, amelyen május 1-jei postabélyegző van. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajta, sőt könnyen le is lehetett törölni, hogy a bélyegeket így újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták.

A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hiszen 286 700 íven 68,808 millió példányban került forgalomba. Az egyetlen fennmaradt teljes ívet a londoni Postamúzeum őrzi. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A levelek előzetes portózásának új módja gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit.

GettyImages-1177469715-132442.jpg

Bélyeggyűjtés (Fotó/Forrás: Kurt Wittman / Getty Images Hungary)

Magyarországon az 1848-ban megalakuló független magyar postaigazgatás látott hozzá az első hazai postabélyeg kibocsátásához Than Mór tervei alapján, azonban a szabadságharc leverése miatt ennek kiadása meghiúsult. Csak az 1867-es kiegyezést követően vehette át a magyar postaügy irányítását ismét magyar minisztérium, ekkor alakult meg a Magyar Királyi Posta, és indultak meg lassan a hazai bélyegkiadások.

Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki.

 

Ritkaságok

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával („Adunk, de cserébe elvárunk”). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát.

GettyImages-495246729-132147.jpg

Egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta (Fotó/Forrás: Oli Scarff / Getty Images Hungary)

A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket darabonként egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk. A kék Mauritius elbűvölte V. György későbbi angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 157 ezer) angol fontot fizetett érte egy árverésen. A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: "Valami istenverte bolond" rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire György megjegyezte: "Az a bolond én voltam."

101025-14-001-1-132108.jpg

Fordított Madonna (Fotó/Forrás: Bélyegmúzeum)

Az 1921-es Koronás Madonna bélyegsort két színnel, két menetben nyomtatták, előbb a külső keretrajzot, majd az eltérő színű belső bélyegképet. 1923 decemberében azonban hiba csúszott a rendszerbe: az első menetet követő nyomdai ellenőrzés után egy ívet véletlenül fordítva tettek vissza a papírkötegbe, így ezeken a bélyeg értékjelzését is tartalmazó keretrajzában a Madonna fejjel lefelé szerepel. Mivel a hiba felületes rápillantásra nem volt feltűnő, a selejtes ív átment az ellenőrzésen, ahol árusításra került egy budapesti trafikban, és közel nyolcvan darabot adtak el belőle.

Ez ma az egyik leghíresebb magyar tévnyomat.

A hazai bélyegkülönlegességek között szerepel az úgynevezett „Tokaji átütés”. Az első bélyegsorok még perforáció nélkül készültek, az egyes eladott bélyegeket a postamester ollóval vágta ki az ívből igény esetén. Egy postai alkalmazott, akinek a neve is fennmaradt - Bazonyi Ferenc - azonban egy erre a célra átalakított konyhai derelyevágóval – más feltételezések szerint szabórádlival – nyomta át a bélyegképek közeit, így a papír szaggatott vonalban könnyen téphetővé vált. Az 1852 és 1854 között e technikával elválasztott bélyegek, illetve a velük bérmentesített levelek rendkívül értékes ritkaságok.

Fejléckép: A Penny Black egyetlen fennmaradt teljes íve (fotó: Miles Willis / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Plusz hír

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.
Plusz kult50

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Plusz ajánló

Botránykönyvek és filmsikerek a novemberi Fidelióban

Az ingyenes programmagazin novemberi számában többek között Horvát Lili mesél a velencei bemutatkozásáról, Lakatos Mónikát kérdeztük a WOMEX életműdíjról, de Földes Tamás is felidézte a múlt század egyik legnagyobb botrányhősét, Boris Viant. Lapozz bele online!