Plusz

180 éve adták ki a világ első bélyegét, a Penny Black-et

2020.05.03. 13:30
Ajánlom
A világ első felragasztható postabélyege, az Egyesült Királyságban kiadott Penny Black forradalmasította a postai szolgáltatásokat.

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget. A leveleket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhettek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeztek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, vagy a lényegi információt kódolva, magára a borítékra tették, és a címzett ezt megfejtve már nem vette át a levelet. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséggel járt, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató. Hill 1837-ben publikált A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskében azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék.

Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, „a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska” - a bélyeg - használatát.

A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, és 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apátságban temettek el.

GettyImages-3163812-132640.jpg

Felbélyegzett boríték 1840-ből (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a William Wyon 1834-es kámea medálja alapján Charles Heath által készített vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a "postage" (posta), alján az értéket jelző "one penny" (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak.

A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken – a világon egyedüliként – a mai napig is csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. Néhány helyen azonban már korábban megkezdték a használatukat, fennmaradt egy példány, amelyen május 1-jei postabélyegző van. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajta, sőt könnyen le is lehetett törölni, hogy a bélyegeket így újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták.

A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hiszen 286 700 íven 68,808 millió példányban került forgalomba. Az egyetlen fennmaradt teljes ívet a londoni Postamúzeum őrzi. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A levelek előzetes portózásának új módja gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit.

GettyImages-1177469715-132442.jpg

Bélyeggyűjtés (Fotó/Forrás: Kurt Wittman / Getty Images Hungary)

Magyarországon az 1848-ban megalakuló független magyar postaigazgatás látott hozzá az első hazai postabélyeg kibocsátásához Than Mór tervei alapján, azonban a szabadságharc leverése miatt ennek kiadása meghiúsult. Csak az 1867-es kiegyezést követően vehette át a magyar postaügy irányítását ismét magyar minisztérium, ekkor alakult meg a Magyar Királyi Posta, és indultak meg lassan a hazai bélyegkiadások.

Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki.

 

Ritkaságok

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával („Adunk, de cserébe elvárunk”). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát.

GettyImages-495246729-132147.jpg

Egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta (Fotó/Forrás: Oli Scarff / Getty Images Hungary)

A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket darabonként egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk. A kék Mauritius elbűvölte V. György későbbi angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 157 ezer) angol fontot fizetett érte egy árverésen. A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: "Valami istenverte bolond" rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire György megjegyezte: "Az a bolond én voltam."

101025-14-001-1-132108.jpg

Fordított Madonna (Fotó/Forrás: Bélyegmúzeum)

Az 1921-es Koronás Madonna bélyegsort két színnel, két menetben nyomtatták, előbb a külső keretrajzot, majd az eltérő színű belső bélyegképet. 1923 decemberében azonban hiba csúszott a rendszerbe: az első menetet követő nyomdai ellenőrzés után egy ívet véletlenül fordítva tettek vissza a papírkötegbe, így ezeken a bélyeg értékjelzését is tartalmazó keretrajzában a Madonna fejjel lefelé szerepel. Mivel a hiba felületes rápillantásra nem volt feltűnő, a selejtes ív átment az ellenőrzésen, ahol árusításra került egy budapesti trafikban, és közel nyolcvan darabot adtak el belőle.

Ez ma az egyik leghíresebb magyar tévnyomat.

A hazai bélyegkülönlegességek között szerepel az úgynevezett „Tokaji átütés”. Az első bélyegsorok még perforáció nélkül készültek, az egyes eladott bélyegeket a postamester ollóval vágta ki az ívből igény esetén. Egy postai alkalmazott, akinek a neve is fennmaradt - Bazonyi Ferenc - azonban egy erre a célra átalakított konyhai derelyevágóval – más feltételezések szerint szabórádlival – nyomta át a bélyegképek közeit, így a papír szaggatott vonalban könnyen téphetővé vált. Az 1852 és 1854 között e technikával elválasztott bélyegek, illetve a velük bérmentesített levelek rendkívül értékes ritkaságok.

Fejléckép: A Penny Black egyetlen fennmaradt teljes íve (fotó: Miles Willis / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Plusz ajánló

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Plusz ajánló

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Plusz hír

Augusztusra módosult a Fishing on Orfű dátuma

A szervezők úgy határoztak, hogy az eredeti júniusi dátum helyett, az előre meghirdetett pótdátumon, azaz augusztus 25. és 28. között tartják meg a Fishing on Orfű fesztivált, mely tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt - adták hírül az esemény hivatalos honlapján.
Plusz hír

Idén sem rendezik meg a Sziget Fesztivált

A Volt Fesztivál és Balaton Sound mellett, Magyarország legnagyobb könnyűzenei fesztiválja a Sziget is elmarad.