Plusz

180 éve adták ki a világ első bélyegét, a Penny Black-et

2020.05.03. 13:30
Ajánlom
A világ első felragasztható postabélyege, az Egyesült Királyságban kiadott Penny Black forradalmasította a postai szolgáltatásokat.

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget. A leveleket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhettek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeztek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, vagy a lényegi információt kódolva, magára a borítékra tették, és a címzett ezt megfejtve már nem vette át a levelet. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséggel járt, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató. Hill 1837-ben publikált A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskében azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék.

Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, „a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska” - a bélyeg - használatát.

A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, és 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apátságban temettek el.

GettyImages-3163812-132640.jpg

Felbélyegzett boríték 1840-ből (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a William Wyon 1834-es kámea medálja alapján Charles Heath által készített vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a "postage" (posta), alján az értéket jelző "one penny" (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak.

A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken – a világon egyedüliként – a mai napig is csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. Néhány helyen azonban már korábban megkezdték a használatukat, fennmaradt egy példány, amelyen május 1-jei postabélyegző van. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajta, sőt könnyen le is lehetett törölni, hogy a bélyegeket így újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták.

A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hiszen 286 700 íven 68,808 millió példányban került forgalomba. Az egyetlen fennmaradt teljes ívet a londoni Postamúzeum őrzi. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A levelek előzetes portózásának új módja gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit.

GettyImages-1177469715-132442.jpg

Bélyeggyűjtés (Fotó/Forrás: Kurt Wittman / Getty Images Hungary)

Magyarországon az 1848-ban megalakuló független magyar postaigazgatás látott hozzá az első hazai postabélyeg kibocsátásához Than Mór tervei alapján, azonban a szabadságharc leverése miatt ennek kiadása meghiúsult. Csak az 1867-es kiegyezést követően vehette át a magyar postaügy irányítását ismét magyar minisztérium, ekkor alakult meg a Magyar Királyi Posta, és indultak meg lassan a hazai bélyegkiadások.

Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki.

 

Ritkaságok

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával („Adunk, de cserébe elvárunk”). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát.

GettyImages-495246729-132147.jpg

Egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta (Fotó/Forrás: Oli Scarff / Getty Images Hungary)

A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket darabonként egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk. A kék Mauritius elbűvölte V. György későbbi angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 157 ezer) angol fontot fizetett érte egy árverésen. A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: "Valami istenverte bolond" rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire György megjegyezte: "Az a bolond én voltam."

101025-14-001-1-132108.jpg

Fordított Madonna (Fotó/Forrás: Bélyegmúzeum)

Az 1921-es Koronás Madonna bélyegsort két színnel, két menetben nyomtatták, előbb a külső keretrajzot, majd az eltérő színű belső bélyegképet. 1923 decemberében azonban hiba csúszott a rendszerbe: az első menetet követő nyomdai ellenőrzés után egy ívet véletlenül fordítva tettek vissza a papírkötegbe, így ezeken a bélyeg értékjelzését is tartalmazó keretrajzában a Madonna fejjel lefelé szerepel. Mivel a hiba felületes rápillantásra nem volt feltűnő, a selejtes ív átment az ellenőrzésen, ahol árusításra került egy budapesti trafikban, és közel nyolcvan darabot adtak el belőle.

Ez ma az egyik leghíresebb magyar tévnyomat.

A hazai bélyegkülönlegességek között szerepel az úgynevezett „Tokaji átütés”. Az első bélyegsorok még perforáció nélkül készültek, az egyes eladott bélyegeket a postamester ollóval vágta ki az ívből igény esetén. Egy postai alkalmazott, akinek a neve is fennmaradt - Bazonyi Ferenc - azonban egy erre a célra átalakított konyhai derelyevágóval – más feltételezések szerint szabórádlival – nyomta át a bélyegképek közeit, így a papír szaggatott vonalban könnyen téphetővé vált. Az 1852 és 1854 között e technikával elválasztott bélyegek, illetve a velük bérmentesített levelek rendkívül értékes ritkaságok.

Fejléckép: A Penny Black egyetlen fennmaradt teljes íve (fotó: Miles Willis / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Az egyetlen Bach-darab, amit Glenn Gould utált

Mindig kerülte, hogy játszania kelljen ezt a darabot, egyszer, egy tévéműsorban meggyőzték, hogy tegye meg mégis. Nem volt benne öröme.
Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.
Vizuál

Elhunyt a művész, aki épületeket csomagolt be és emberek ezreinek segített vízen járni

84 évesen, május 31-én New York-i otthonában elhunyt Christo. A tájépítész és térművész, valamint felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude nevéhez olyan műalkotások fűződtek, mint 1985-ben a párizsi Pont Neuf és 1995-ben a berlini Reichtstag becsomagolása vagy egy olasz tavon úszósétány építése.
Vizuál

Hollywood legkeményebb pisztolyhőse ma is aktív - Clint Eastwood 90 éves

Karrierjét kis híján megakadályozta a saját ádámcsutkája, a hatvanas éveiben járva pedig kiderült, hogy rendezői tehetsége vetekszik a színészivel. Május 31-én lesz kilencvenéves Clint Eastwood.     
Klasszikus

Igor Levit 16 óra után befejezte 20 órásra tervezett zongoramaratonját

A művész Erik Satie francia zeneszerző Vexations című művét tervezte előadni, a legendás zongoradarab teljes verziója 20 órás.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz gyerek

Fidelio Matiné: Interaktív gyermeknap a Müpával

Vidám zenei válogatással, kreatív ötletekkel, gyermekeknek (is) ajánlott online tartalmakkal és egy izgalmas, letölthető foglalkoztatófüzettel teszi emlékezetessé ezt a hétvégét a Müpa.
Plusz magazin

„Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent

Alakját itthon szobor őrzi, életéből népszerű olasz film készült. A 425 éve elhunyt Néri Szent Fülöp azt vallotta, hogy könnyebb a vidám embert Isten útjára téríteni, mint a szomorút.
Plusz hír

Szívrohamot kapott Brian May, a Queen gitárosa

A legendás rocker életveszélyes állapotban volt. Mint mondja, most már ő is csatlakozott „a klubhoz”. Szerencsére jobban van.
Plusz aukció

Kulka János, Bereményi Géza és Alföldi Róbert aukcióra bocsátják értékes tárgyaikat

A Könyvhajlék elnevezésű árverésen neves művészek, alkotók ajánlják fel a számukra értékes tárgyaikat, a bevételekből hajléktalan embereken segítenek.
Plusz magazin

Milyen lenne Blaha Lujza vagy Mikszáth Insta-profilja?

Középiskolások bújnak történelmi alakok bőrébe, hogy modernizálják őket. Színészlegenda csap össze mecénással, vasminiszter küzd generálissal, újságíró néz farkasszemet innovátorral az Esterházy Magyarország Alapítvány által életre hívott Estöri Kreatív Történelmi Verseny negyedik évadjában.