Zsuzsanna

Madrid nem kerül semmibe

2011.04.03. 20:09

Programkereső

Megúszható-e a spanyol fővárosban a múzeumlátogatás nulla euróhoz közeli összegből? Simán!

Mondják, a magyar árérzékeny nép, egy-egy ötforintos engedményért akár órákat is képes(ek vagyunk) utazni vagy sorban állni. Vegyük azt az alaphelyzetet, hogy az útiköltséget - repülőjegy, helyi közlekedés -, illetve a szállást kipipáltuk, viszont az ott-tartózkodás alatt telhetetlen, ám mindent low budget megúszni akaró élménygyűjtőként minél kevesebb pénzből minél többet akarunk látni.

Kezdjük a sétával, ami nem kerül semmibe, ráadásul egészséges is. Madrid tele van izgalmas, de legalábbis monumentális épületekkel, amelyeknek a tetején, gyakran egészen elképesztő magasságokban találunk szobrokat, no meg - a budapestiek számára irigylésre méltó méretű - parkokkal. A tartalmas útvonalak megtervezéséhez elég egy útikönyv - és az első spórolást máris, még itthon megtettük, ha könyvtárból kölcsönzünk -, a gyaloglás, csodálkozás, részleteken elmerengés, elfáradás és parkokban piknikelő ejtőzés fázisait pedig több napig, naponta többször élhetjük át.

Aki azonban múzeumra vágyik - vagy oda űzi az eső -, az sem csalódik. A kisebb templomok - és a nagyobbak is mise idején - nyitva állnak előttünk. Igaz, nem mindegy, mikor megyünk, mert elképzelhető, hogy a szieszta idején az Isten házának ajtajait is bezárják.

Madridról azonnal mindenkinek eszébe jut a Prado és a Reina Sofía. Ha ügyesen osztjuk be időnket, ezekbe se kell nyolceurós belépőjegyet vennünk, ám bejárásukhoz mindenképpen több napra van szükségünk. A Prado 120 terméből mindig zárva van néhány felújítás miatt, de megnyugtathat bennünket az a tény, hogy amit a három szinten találunk, az egyszerre gyakorlatilag befogadhatatlan. (Különben tegye fel az a kezét, akinek a 43. angyali üdvözletet és a 127. keresztre feszített Krisztust is ugyanolyan izgalommal fogadja, mint az elsőt. Pláne, ha hozzávesszük a keresztény ikonográfia által szűkre szabott művészi mozgásteret.) Hieronymus Bosch triptichonja, a Gyönyörök kertje, illetve Goya fekete korszakának festményei - szám szerint 14 darabja - viszont kihagyhatatlanok, és könnyedén beleférnek az ingyenes időszakba is, amelyek kedd-szombat 6-tól 8-ig, vasárnap 5-től 8-ig, valamint május 2-án és 18-án, október 12-én, november 19-én és december 6-án egész nap. (A május 18-at egyébként érdemes a naptárban bekarikázni: a Múzeumi Világnapon az összes gyűjtemény ingyen áll nyitva előttünk.)

A Museo Reina Sofíába még azok is ellátognak, akik irtóznak mindenféle kortárs dologtól: itt állították ki ugyanis Picasso Guernicáját. Ez a lélegzetelállító alkotás, a gyűjtemény többi darabja, valamint az időszaki tárlatok hétfőtől péntekig 7-től 9-ig, szombaton fél 3-tól zárásig, vasárnap pedig 10-től fél 3-ig tekinthetők meg ingyenesen. A Parque del Buen Retiróban álló két kiállítóterem is ehhez az intézményhez tartozik, oda belépőjegy nélkül bármikor bemehetünk.

EU-tagságunknak komoly hasznát vehetjük szerdánként. A királyi kolostorok közül a sarutlanoké (Monasterio de las Descalzas Reales) és a Megtestesülésé (Real Monasterio de la Encarnación), a paloták közül pedig az aranjuezi a nyitva tartás teljes ideje alatt, a madridi Palacio Real, valamint a fővárostól az egyórányi buszútra levő San Lorenzo de El Escorial pedig 3-tól (októbertől márciusig; áprilistól szeptemberig 4 órától) zárásig látogatható ingyenesen. Állampolgárságunkat személyivel vagy útlevéllel általában igazolnunk kell.

A következőket valószínűleg nem listázzák azok az útikönyvek, amelyek az obligát - és elviselhetetlen mennyiségű hazai és külföldi turistával teletömött - top 10 látványosságokat sorolják fel, de tartalmuk miatt simán ott lehetne a helyük. Ezeket azoknak érdemes választani, akik az ínyencségekre kíváncsiak lévén a kommerszet és a tömeget mindenképp el akarják kerülni.

A madridi OSZK, azaz a Biblioteca Nacional földszintjén időszaki tárlatok mellett a könyv és az írás történetével ismerkedhetünk meg a Museo del Libro állandó kiállítása keretében. Érdekes tárgyakkal töltötték meg a tárlókat, tágasak a terek, és némi interaktivitást is belevittek a készítők, ráadásul egy időszalagnak köszönhetően amit látunk, azonnal kultúrtörténeti és történelmi kontextusba helyezhető. Ami viszont még nagyobb pozitívum: hosszú a nyitva tartás, mert keddtől szombatig 10-től este 9-ig, vasárnap 2-ig várnak.

A könyvtárat megkerülve jutunk a Régészeti Múzeumba (Museo Arquelógico Nacional), ahol most épp jelentős átalakításokat végeznek, ezért a kétszázezernél is több egyébként kiállított tárgy nagy része jelenleg dobozokban, ládákban, raktárakban pihen, és csak a legfőbb kincseket láthatjuk az ibér törzsektől kezdve. Jól szelektáltak, az érdekességi faktor magas, ugyanakkor a cserepeket sem unjuk meg. Keddtől szombatig fél 10-től fél 9-ig, vasárnap fél 3-ig tartanak nyitva.

Időhöz nem, csak az időjáráshoz kötött annak a 17 kortárs absztrakt szobrot bemutató szabadtéri kiállításnak a látogatása, amely a Paseo de Eduardo Dato és a Paseo de la Castellana (Rubén Dario metrómegálló) kereszteződésében, egy felüljáró alatt található. A Museo de la Estructura Abstracta/Museo de Arte Público (attól függően, régi vagy új nevén emlegetjük-e) Joan Miró mellett Eusebo Sempere, Eduardo Chillida és Alberto Sánchez alkotásait is felvonultatja.

Az ABC nevű napilap 1891 óta jelenik meg. Az egykori Mahou sörgyárban 2010 szeptemberében nyílt meg az a múzeum (Museo ABC de Dibujo e Ilustración), ahol az újságban megjelent munkák - illusztrációk, egyéb grafikák, képregények, karikatúrák - mellett 3500 négyzetméteren, hét emeleten állítanak ki rajzokat, köztük igazi csemegéket, nyárig például Akiro Kuroszawa műveit.

A bikaviadalt lehet szeretni vagy ellenezni, de a spanyol kultúra része. Hogy miért rajongják és akarják betiltani, arra a Museo Taurinóban kaphatunk választ.

Madrid történetét két helyen ismerhetjük meg: igen részletesen a Museo de la Ciudad makettjei, videoinstallációi segítségével, és ehhez képest egy rövid ízelítőt által a Museo de las Orígenes két szintjén.

A CaixaForum Madrid 2008-ban nyílt meg. Két Pritzker-díjas, Jazques Herzog és Pierre De Meuron tervezte az épületet, amelyben kortárs művészek és újra felfedezett klasszikusok nem ritkán multimédiás időszaki kiállításai láthatók.

Azt gondolom, nem rossz a kínálat. Végül pedig néhány link azoknak, akik már jártak a fenti helyek valamelyikén - emlékidézőnek, és azoknak is, akik előtt még ott áll a felfedezőtúra - rákészülésképp: királyi paloták és kolostorok, a Museo Reina Sofía mellett a Museo Thyssen-Bornemisza a Google Art Project virtuális kiállítóterében.