Pandora, Gabriella

Hétköznapok

2011.06.21. 20:11

Programkereső

Immáron egy hónapja folyik zavartalanul az oktatás kis iskolánban. A pénzhiány okozta sztrájk hetei után új lendülettel indult be az élet.

Elkészült az új órarend, vettünk, javítottunk hangszereket, így 11 haladó és 11 kicsit haladó (értsd: tavaji kezdők) növendék mellett a kezdők is végre megkezdhették hangszeres óráikat. Mostanra rutinszerűvé vált az új munkarend, ideje, hogy leírjam hát hogyan is zajlanak ezek a kétköznapok.

A jó 2 és fél hónapos elméleti kurzus végére kb. 35 hűséges növendék maradt, annak reményében, hogy hegedűlni, csellózni fog. A szülői direktíva döntése értelmében abban maradtunk, senkit nem küldhetünk el, ezeknek a hűségeseknek biztosítunk hangszeres órákat. Hogy hogyan? 10 szabad hegedűvel, három tanárral? Osztottunk, szoroztunk, igyekezve a legjobbat kihozni az adott lehetőségeingből, és a következő komprumisszumra jutottunk: A kezdők esetében ragaszkodtam hozzá, hogy 5 főnél nagyobb csoportok ne legyenek, hisz ha kezdetben nem figyelünk kellő képpen oda a helyes tartásra, késöbb korrigálni sokkal nehezebb. Ez 6 kezdő hegedű- és 2 kezdő csellócsoportot jelent, melyeknek nem mindegyikének tudunk naponta órát biztosítani. Mivel hangszer sincs elég, egyenlőre hangszerkölcsönzésről sem lehet szó. Csak helyben jutnak hangszerhez, hisz a másik csoport ugyan azon hangszereken játszik. Így persze lassabb a fejlődés, ez az ára, hogy senkit se kelljen elküldeni. Aztán majd meglátjuk mi lesz, ha hullanak még közülük, összevonhatunk csoportokat, idővel néhány új hangszert is vehetünk, egyenlőre azonban nem hullanak, akik hangszer nélkül kitartottak májusig, hát most aztán jönnek hűségesen.

Órarend

Az órarend meglehetősen komplikált, időbe került, mire mindenki megértette, átlátta, kinek melyik nap kivel mikor van órája. Délelőtt aránylag kevés növendék jön (akik délután jártnak iskolába), így itt csak egy középhaladó és egy kezdő hegedű-, valamint egy kezdő csellócsoport van (2 kiscsellista). Itt nincs gond: 9-kor minden nap három tanár, három csoport, hangszeres óra, majd 10-kor egy szolfézs/elmélet/kórus-óra együtt. Ezt követően általában új tanárunkat, Lorgio-t korrepetálom szolfézsból, zeneelméletből, zongorából, remélve, hogy mihamarabb le tudja tenni még hátralévő vizsgáit Urubicha-ban, hogy teljes értékű, zenei érettségivel rendelkező tanár legyen. Ha időm lesz rá, nagyon jó lenne kollegáimnak csellóórákat is adni, hogy kezdőimet tudják továbbtanítani, mikor én elmegyek. Ebéd és szieszta után 2-kor folytatódik az élet. A délutánok már sokkal komplikáltabbak. 2-kor nekem van 3 kezdő csellistám, Lorgio tanít 5 kicsit haladót, Amancio pedig a kezdő csoportok egyikét. Ez utóbbi csoport esetében két csoport váltja egymást: hétfőn együtt, nagy csoport, kedd-csütörtök egyik, szerda-péntek másik csoport. Az óra utolsó tíz percében rend szerint összevonjuk a három csoportot, és együtt játszunk: a kicsit haladók járszák a dallamot, kezdők húzzák hozzá az üres húrokat, már első héttől tanulva együtt játszani, tempót tartani. 3-kor Lorgio-nak van kezdő csoportja (szintén naponta váltva). Én pedig, olykor Amancio segítségével tartok összevont elméletórát mindazoknak, akiknek aznap nincs hangszeres órájuk. Ez egy multifunkcionális óra. Első fele gyerekkórus. Itt énekelünk ezt-azt (Adan-tól a San Ignacio-i zeneiskolából kaptam bőséges kottaanyagot), szolmizálunk, illetve olykor misére készülünk énekekkel. Az óra ezen része nyitott azon énekelni vágyó gyerekek számára is, akik nem játszanak hangszeren, hangszereseknek viszont kötelező. Az óra második fele elmélet óra (most éppen megjelentek az első keresztek: D-dúr hangsor), illetve itt készítjük elő azon nyúlfarknyi darabokat, melyeket másnap hegedű/csellóórán játszani fogunk. Leírjuk, eltapsoljuk, valamint énekeljük őket szöveggel, szolmizálva és ujjrenddel, hogy másnap a hangszeres órán már „csak" a hangszertechnikára kelljen figyelni. 4-kor nekem van két kicsit haladóbb csellistám (akik már január óta tanulnak, és első szűk fekvésben már egészen otthonosan mozognak!), Lorgionak minden másnap kezdői, közbe eső napokon néhány haladó külön órája (lenne, ha méltóztatnának jönni), Amancionak pedig a kicsit haladók jobbjai, akiket lassan próbálunk felzárkóztatni, hogy bekerüljenek a zenekarba. Ezt követően van egy lélegzetnyi szünet, eszem-iszom valamit. 5.30-tól van (elvileg) a haladók órája, vagyis a zenekar (gyakorlatilag szinte sose kezdjük el 6 előtt, mert nem érnek ide). Változó, hogyan csináljuk: összpróba, vagy két hegedűszólam külön, csellisták (ha jönnek) velem gyakorolnak, vagy egyedül (míg én pl. A 2. hegedűsöket nyúzom) és utána hallgatom meg az eredményt. A zenekar legkésöbb 7.30-kor véget ér (kezdődik a mise, ministránsoknak menni kell), csellistákat olykor nyúzom mise alatt tovább, illetve megyek vacsorázni, megyek misére. Mise után (kb. 8.15) kórus próba max. 9.30-ig. Sokáig egyedül csináltam, mostanában olykor besegítenek a kollégák szólampróbálni.

És miket tanulunk ezeken az órákon?

A kezdőkkel először is üres húrokat húzni, szépen együtt, lassan és gyorsan. A kicsit haladókkal Ungaresa-t, ami az előbb említett üres húrokkal két hét után már egészen jól szólt. Aztán a „Skip to my Lou" kezdetű angol-szász népdalt, mely mostanra már két különböző (D és A) üres húrral is egészen használhatóan megy, bizonyos korlátok között különböző tempókkal és kézre is. Aztán zengett hetekig az iskola a „Verde como el loro..." című miniopusztól (1. ujj, üres húr), mostanra pedig a „Ya lloviendo está..." a divat (ebben már 2 ujj is van (csellistáknak 3.)). Az együtt játszás terén jövő héttől következnek a Szilvai féle „Gólya-nóta" és „Eszterlánc" feldolgozások üres húros 3. hegedű szólamai, ezúttal már ritmussal. A kicsithaladók már húzzák a dallamot és a második hegedűt rendesen, zeng már a San Miguel-parókia a „gólya gólya gilicé"-től, július elejére, mikor kitör a téli szünet, talán koncertképesek lesznek ezek is.
A gyerekkórussal (melyet zömében a kezdők és kicsit haladók alkotják) egyenlőre egy spanyol népdalocskákból összedobott quodlibeten talulung szolmizálni, valamint egymástól függetlenül három különböző szólamot énekelni. Ebbe be fognak segíteni a hangszerek is: a kicsit haladók hegedűn, a kezdők furulyán. Az elmúlt héten Amancio-val készültek és ma gyönyörűen helytálltak a misén, néhány haladó hegedűs és Amancio gitáros közreműködésével. Amancio kicsit haladó csoportja is húzta egész héten a mise énekeket, ezek után a misén egyszerűen nem jelentek meg. Sajnos az ilyen manőverek erre felé megesnek. A haladókkal az elmúlt hetekben a helyi barokkzenei archívum egy újabb szonátájával gazdagodott a repertoárunk, de készül a Brahms 5. Magyar tánc és a Verdi: Aida-induló is a San Ignacio városünnepre. Jövő héten pedig folytatjuk a Vivaldi a-moll hegedűversenyt, remélem Robin is méltóztatik gyakorolni a szólót.
Hagyomány, hogy minden hónap utolsó vasárnapján zenekarunk, kórusunk teljesít zenei szolgálatot valamelyik vasárnapi misén. Ebben a hónapban kísérleti jelleggel minden héten felelősek vagyunk egy miséért. Minden héten más tanár néhány növendékkel a misefelelős. Én már voltam soron, januári kezdő csellistáim is átestek a keresztvizen első miseszerepléssel, ma Amancio. Jövő héten teljes zenekar, két hét múlva Lorgio van soron.

Haladó csellistáimmal - ha méltóztatnak megtisztelni jelenlétükkel - tanulunk hüvelyk fekvést, skálát 3 oktávon, Vivaldi concerto-t, hattyút, Bach G-dúr szvitet. Kórusunkkal pedig a sztrájk-szünet után vettünk egy nagy levegőt és nekiestünk egy „Laudate Dominum"-nak a helyi barokkzenei archivum egy anonymus darabjának. Előnye, hogy aránylag rövid, csak három szólamú (soprán, alt, bariton), és C-dúrban van, vagyis alkalmas szolmizálás gyakorlásra, mi előtt bekavarnánk a keresztekkel. Mostanra szépen lassan átrágtuk magunkat rajta, már minden részre sor került párszor, próbálgatunk együtt is némi harmóniára jutni. Hol jobban megy, hol rosszabbul, attól függően, hogy éppen kik látogatják a próbákat. A jelenlét továbbra is kissé ingadozó. Azt hiszem, ideje félretennünk kicsit ezet a darabot, most nem lesz jobb. Jövő héten belekezdünk a Vivaldi: Gloria nyitókórusába. Ez szerintem hálásabb darab: könnyebb és jól szól.
A héten váltottam e-mailt Jefferson-nal, a brazíliai zenetanárral, kivel karácsony előtt együtt koncerteztünk Brazíliában. Ha minden jól megy, meghívjuk őket, kórusával szeptember 28-ára, hogy együtt koncertezzünk San Miguel városünnep előestéjén. Azt hiszem, ez a közös fellépés kitűnő motiváció lesz kezdő kórusunk számára. Ez lenne aztán itteni ténykedésem záró aktusa is, október 2-ra immáron le van foglalva a repülőjegyem, utazom egyenesen Graz-ba, kezdődik az egyetem. Csak később, valamelyik hétvégén fogok tudni hazalátogatni, ez az ára a San Miguel városünnepen való részvételnek. Akkor viszont már nagyon várom, hogy viszont lássak sok ismerőst, hogy végre személyesen is beszámolhassak mindarról a sok élményről, melyekről személyesen könnyebb beszélni, melyeket nem sikerült áttuszkolni a neten.

P.S. : Ma Szentháromság vasárnapja van. A helyi „hívek" fejében van egy olyan elképzelés erről az ünnepről, hogy ezen a napon mind az Atya, mind a Fiú, mind a Szentlélek ünnepre mennek, következés képpen nem érnek rá azt nézni, mi folyik a világban. És ezt vannak akik kihasználják: besurrannak ide-oda, és elcsennek ezt-azt. A hagyomány szerint másnap ezeket a dolgokat vissza is csenik, a hagyomány ezen részét viszont állítólag újabban előfordul, hogy elfelejtik. Nem tudom mennyire kell ezt a hagyományt komolyan venni, minden esetre ma azért bezártam az ajtómat. És azt sem tudom, hogy ez összefüggésben van-e azzal a ténnyel, hogy tegnap óta nem találjuk a mobil internet modemjét... Következés képpen ezt a levelet egyenlőre csak megírtam, nem tudom mikor fogom tudni elküldeni...
Ma pedig hétfő, internet továbbra sincs, de San Ignacio-ból csak útra tudom bocsájtani ezt a bejegyzést is.