Valér

Liszt és Bartók a nyugati végeken

2011.07.12. 18:20

Programkereső

Immáron 27. alkalommal kezdődött el a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyen.
27. Bartók Szeminárium és Fesztivál
27. Bartók Szeminárium és Fesztivál

„Júliusban a zene fővárosává válik Vas megye székhelye" - mondta Szombathely alpolgármestere, Marton Zsolt a 27.  Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál nyitókoncertjén tartott beszédében. Szombathelyre magam is mindig - idén harmadszor - csak nyaranta, a Bartók Szeminárium miatt utazom le, pedig érdemes lenne idelátogatni év közben is, hiszen látványosság akad bőven: a Fő téren „ránk köszön" a falból kilépő James Joyce, akinek regényhőse, a Ulysses-beli Leopold Bloom szombathelyi gyökerekkel rendelkezik, a székesegyház már messziről impozáns látványt nyújt, a romkertben Savaria maradványai találhatók, s hasonló látványosságokat tartogat az Iseum is, a természet szerelmesei pedig felkereshetik a közelben lévő Kámoni Arborétumot. De nincs nagyon messze Kőszeg sem, és akár Sopronba is elmehetünk kirándulni.

Apropó Sopron: a hűség városában néhány hete szintén 27. alkalommal rendezték meg a Régi Zenei Napokat. Alig pár hét, alig 70 kilométer, de több száz év távlata...Régi zene és új zene... Különös módon ez a kettősség most Szombathelyen belül is megmutatkozik, igaz, a modernitáson belül: a „régit" a 200 éve született Liszt Ferenc, az „újat" pedig a 130 éve született Bartók Béla képviseli az idei programban. 70 év - mindössze ekkora a korkülönbség a magyar zene két legnagyobb lángelméje között! Zenei nyelvükben a számtalan hasonlóság mellett rengeteg különbség, a legközösebb vonás pedig magyarságukban ragadható meg. Az ifjú Bartókra hatalmas hatást tett a nagy előd, Liszt, s a tisztelet és a rajongás a későbbiek során sem hagyott alább. A Nyugat 1936. évi 3. számának hasábjain olvashatjuk Bartók akadémiai székfoglalóját Liszt Ferenc címmel, amelyben arról számolt be, hogy még mindig nincs megfelelő helyén értékelve a zeneszerző, és inkább kisebb, zeneileg kevésbé jelentős műveit jobban szeretik és ismerik, mint érettebb, jövő felé mutató fontosabb alkotásait, fő műveit. Szavai ma is aktuálisak lennének...

Peskó Zoltán a szombathelyi Bartók Fesztiválon
Peskó Zoltán a szombathelyi Bartók Fesztiválon

A szombathelyi nyitókoncerten tehát Bartók-művek mellett a megszokottól eltérően nem kortárs darabok szólaltak meg, hanem a Liszt-évre való tekintettel Liszt-kompozíciók. A Két kép című Bartók-mű után két jelentős Liszt-opust tűztek műsorra: az A-dúr zongoraversenyt Ránki Dezső szólójával, valamint a Faust-szimfónia eredeti verzióját, amelyben még nem kapott helyet a végleges változatból ismert kórus és tenorszóló. Mint Peskó Zoltán rámutatott, a Liszt-szimfónia két szélső tételének elrajzolt, eltorzított Faust-arca mint kompozíciós megoldás továbbél a Két kép című Bartók-műben. A karmester a hangverseny után a műsorválasztás további okai után érdeklődő kérdésemre hozzátette, a Faust-szimfóniát Bartók a h-moll szonátával együtt Liszt főműveként emlegette, s maga is a magyar zene legkiválóbb alkotásai között tartja számon.

Bartók Két képe és a Faust-szimfónia egyébként a Peskó Zoltán és Tihanyi László vezette karmesterkurzus hallgatói számára néhány napja már a szeminárium anyagát képezi. A többi kurzus csak kedd reggel kezdődött el. A műhelyekben zajló munkáról hamarosan többet is megtudhatunk...

Peskó Zoltán - 27. Bartók Szeminárium és Fesztivál
Peskó Zoltán - 27. Bartók Szeminárium és Fesztivál

A 27. Bartók Szeminárium és Fesztivál minden napjáról készítünk beszámolót, az eseményeket a Fidelio.hu Fesztiválblogján követhetik, a nyitókoncertről készült kritikánk pedig a Klasszikus rovatban érhető el!