Szilárda

A fröccsöző Mona Lisa és a testidomárok

2013.08.12. 12:48

Programkereső

Egy mesebeli fekete batár parkol a főutcán, zsindelyes ablakából maszatos arcú férfi ordítozik, majd kipattan, és tovább veszekszik egy rongyokba öltözött asszonnyal. A középkori hintóban szemgolyóra emlékeztető étket főznek, száll a füst, loccsan a teknőből a víz, a kormos arcú pedig gyors mozdulattal ránt be a rögtönzött színpadra egy megilletődött bámészkodót.

- Senorita, senorita, jöjjön, csak jöjjön, kifőzünk magának valamit - kiabálja ellentmondást nem tűrő hangon a rosszarcú. Aztán valahonnan előránt egy rozoga széket, rá köp egy hatalmasat tisztítás gyanánt, és hellyel kínálja a fiatal nőt. A kocsi mögül két asszony lép előre, az egyik roppant sértődöttséget mímelve fogja, és spontán leönti a széken feszengő idegent, aki erre ugrik egyet, és nagyon úgy néz ki, hogy már vissza sem ül. Sűrű fejrázás után mégis helyet foglal és előkerül az étlap is, amely négy fajta speciális menüt kínál. A sült szemgolyó hamarosan elkészül, ekkorra pedig már kisebb tömeg verődik össze a szekér körül. Nem csoda, hiszen az utcaszínház az egyik legszerethetőbb dolog a Szigeten, bárhol, bármikor felbukkanhat egy társulat, és ezáltal olyan emberekhez jut el, akik egyébként nem feltétlenül mennének el külön egy előadásra. Az olasz színészek megsütik a felismerhetetlenségig odaégett golyót, egyikőjük lelocsolja valami szeszfélével és meggyújtja. Taps, majd unszolás, hogy tessen már megenni kisasszony, de a nő nem áll kötélnek, hanem felpattan és körbekínálja a közönség többi tagját.

Sziget 2013 - negyedik nap
Sziget 2013 - negyedik nap

Égből pottyant akkordok

A tömeg aztán továbbhömpölyög, mi pedig állunk sután egy karneváli felvonulás mellett, és türelmesen várjuk a hangos csapat elvonulását, hogy bejuthassunk a Magyar Zenei Színpadhoz, ahol már a Budapest Bár hangbeállása zajlik jó néhány perce. Pontosan kezdenek egy gyors slágerrel, amelyet a hatás kedvéért belassítanak.  A Stux így is élvezhető, már-már a második Engem a rumba döntöget romba című szám közepéig egészen örülünk a hangosításnak és a tiszta hangoknak. Utána viszont valami megtörik, a zenészek hamar szétesnek, Behumi Dóri pedig nem igazán találja a hangnemet. A néhány száz összeverődött ember ebből láthatóan nem sokat érzékel, mert tapsolnak, őrjöngnek és vonatoznak, mi meg legyintünk, hogy nosza, belefér. A mikrofon ugyanakkor minden számnál legalább kétszer gerjed, hol a zene nyomja el az éneket, hol fordítva. A két András a Lovasi meg a Keleti előadja a Sound of silence-t, Németh Juci pedig a Pokolbálba hahotázik bele, amivel megmenti a produkciót. Az ultrarövid egy órás koncert után még inkább megkívánjuk a nosztalgiát, ezért elrohanunk az A38 Színpadához Szajna-parti hangulat reményében.

Sziget 2013 - harmadik nap
Sziget 2013 - harmadik nap

A francia Halász Judit

Ugyanakkor bajban vagyunk egy kicsit, mert sanzonok helyett az „egy koncert erejéig meghallgatom" kategóriás dalokat kapunk. A francia származású Isabelle Geffroy, vagyis ZAZ, bájos jelenség, a hangja is, a kisugárzása is, csak a dalokban van valami jóindulatú naivság, csukott szemmel hallgatva pedig egészen Halász Judit jut róla eszünkbe. Bár a Milne főhőst nem találjuk, Bud Spencert, Jimi Hendrixet és a Cure-os Robert Smith-t mozaikból kirakva igen, miután átvergődünk a Művészeti Zónába. Festmény, festmény hátán, csak úgy kitéve a fűbe, nekitámasztva egy-egy fának, vagy éppen színes sátorba lógatva. Rácsodálkozunk Szent Dorottyára, a Sziget védőszentjére, aki Mona Lisa mosollyal és kéztartással üldögél, kezében fröccsöt tartva. Arca sápadt, szeme karikás és inkább egy Disney hercegnőre hasonlít. A modern Mona Lisa festmény feje felett azonban lassan besötétedik, amikor is kicirkuszolhatjuk magunkat végre.

Sziget 2013 - harmadik nap
Sziget 2013 - harmadik nap

Cirkuszköztársaságot!

Mert nem tudunk betelni vele, mármint a cirkusszal, leporoljuk róla a gyerekkori rossz élményeinket, hogy újra felfedezhessük. A Cirque du Sziget nagysátrában kilenc artista lebeg egyszerre egymáson vagy éppen egymással, ahol minden egyes mozdulatnak, izomkötegnek és érintésnek helye van. A pusztán használati tárggyá lecsupaszított testükkel könnyűszerrel játsszanak, és elhitetik velünk, hogy igen is tudnak repülni. A Cirkusz az Éjszakában című előadást most látjuk utoljára a Szigeten, ám az év többi napján továbbra is megnézhetjük a MÜPÁ-ban. Mindenesetre Magyarország első önálló egész estés új-cirkuszi repertoárja méltó záróakkordja egész heti szigetelésünknek. Végszóra kiérünk a tűzijátékra is, amit egyszerűen nem értünk, hogy miért is kellett idén először, pláne a művészeti előadások alatt, amikor amúgy is nehezebb a fellépőknek koncentrálniuk. Tűzijáték ide vagy oda, szigetelni azért jó dolog, de most éppen nem bánjuk annyira, hogy legközelebb csak egy év múlva lehet.