Auguszta

A képregény az új műkincs

2015.03.09. 10:23

Programkereső

Legalábbis ez derült ki a Sotheby’s párizsi képregény-árverésén, ahol eddig soha nem látott összegért találtak gazdára régi francia nyelvű kiadványok.

A francia és belga területen a képregény - vagy ahogy ők hívják: Bande dessinée - körülbelül olyan, mint nálunk az Egri csillagok. Valamikor általános iskolás korban veszik először kézbe, és onnantól kezdve meghatározó olvasmányélményként kíséri végig az életüket. A különbség csak annyi, hogy szemben az Egri csillagokkal, a Tintin kalandjait az Asterixet nem szokták húsz oldal után sarokba hajítani, és aztán egy életen át gyűlölni.

Sőt. Nagyon is úgy tűnik, hogy komolyabb összegeket is hajlandóak kifizetni egy-egy eredeti kiadványért. A Tintin kalandjait is jegyző belga Georges Prosper Rem, ismertebb nevén Hergé tucatnyi illusztrációjáért a Sotheby's hétvégi aukcióján összesen 1,2 millió eurót voltak hajlandóak fizetni (367 millió forint), a legdrágább tétel, a Tintin kalandjait is publikáló La Petit Vingtieme 1938-as címlapjának eredetije pedig 453 ezer euróért (138 millió forintért) került magánkézbe.

Tintin
Tintin

Hergé 1929-ben kezdte el írni és rajzolni a Tintin kalandjait, és egészen 1983-as haláláig abba se hagyta a történetek publikálását. A képregény népszerűségéhez jelentősen hozzájárult, hogy a letisztult rajzok és az ismeretterjesztő kalandok mellett nem ritkán olyan aktuálpolitikai kérdésekre is reagált, mint például az Anschluss vagy épp az ötvenes évek hidegháborúja.

Manapság egyre nehezebb eredeti, jó minőségű Hergé-rajzokat találni, jelentős részük ugyanis magángyűjtemények részét képzik, és vélhetően nem is fog onnan egyhamar kikerülni - legalábbis ezt mondta a most hétvégi árverés egyik szakértője.