Árpád

Póthaj, a női elnyomás szimbóluma

2016.11.04. 14:04

Programkereső

Sofi Oksanen, a legjelentősebb finn író Norma című új regényének magyarországi bemutatója kapcsán Budapestre érkezett, ahol az Index.hu újságírója, Kovács Bálint faggatta őt a szépségipar romboló hatásáról, feminizmusról és arról, miért nincsenek női diktátorok. Lapszemle.

Sofi Oksanen  Norma című regénye egy krimiszerű történet, amely egy szépségszalon körül forog, és a póthajiparról szól. „Amikor írtam a regényt, az járt a fejemben, hogy bár megpróbálunk felkészülni az elnyomás mindenféle módjára, valójában képtelenség megjósolni, milyen formában fog legközelebb felbukkanni. (...) Húsz éve még fogalmunk sem volt arról, hová fog fejlődni a szépségipar és a termékenység-turizmus, így aztán nincs is nemzetközi szabályozásuk, és az erkölcsi megítélésük sem egységes. Nem készültünk fel arra, hogy ilyen gyorsan fejlődik majd a technika” - fogalmazott az írónő új regénye kapcsán.

Az újságíró kérdésére, hogy a nők elnyomásának folyamatában részt vesznek-e maguk a nők is, Sofi Oksanen így felelt: „A világgazdaság úgy épül fel, hogy ez bele van kódolva a rendszerbe. A legtöbb országban a nőknek nehéz saját vállalkozást indítaniuk, nem ők a kenyérkeresők a családban, ahol amúgy is a férfiak a döntéshozók, és a pénzt is ők felügyelik. Eközben pedig a felső vezetés szintjén a vállalatokban alig találni nőket, és a tulajdonosok is szinte mind férfiak. A pénz világszerte fenntartja az egyenlőtlenséget” - vélekedett, majd arról szólva, hogy vajon az elnyomás egyik formájának lehet-e tekintetni a szépségiparnak való megfelelési kényszert, elmondta:

„Nem arról van szó, hogy gyönyörűek szeretnénk lenni: elvárják tőlünk, hogy gyönyörűek legyünk. (...) A haj egyfajta tőke, amit több kutatás szerint arra lehet használni, hogy jobb állást és végső soron jobb életet szerezz, mivel minél vonzóbb vagy, annál könnyebb munkához jutnod. De ez a férfiakra is vonatkozik, ez nem csak női kérdés” - vélekedett.

Kovács Bálint kérdésére, hogy az irodalommal lehet-e ezen a helyzeten változtatni, a következőképp felelt az írónő: „Segíteni legalábbis tudok rajta. A Norma témájával, az emberi haj kereskedelmével és a béranyasággal, a termékenység-turizmussal sok újságíró és kutató foglalkozott, de a fikciós regények mindig több emberhez eljutnak. A könyveim miatt talán több országban is beszédtémává válhatnak az ilyesmik, és párbeszéd indulhat a genderkérdésekről, a nők elnyomásáról” - mondta Sofi Oksanen.

A teljes interjút az index.hu oldalon, ide kattintva olvashatja.