Pandora, Gabriella

25 éve halt meg Yves Montand

2016.11.09. 10:20

Programkereső

1991. november 9-én hunyt el a francia film és sanzon egyik nagy csillaga, aki világhírűvé tette Kozma József Hulló levelek című szerzeményét.

A Firenzéhez közeli Monsummato Altóban született 1921. október 13-án Ivo Livi néven. Kétéves volt, amikor munkásként élő szülei a fasizmus elől Franciaországba menekültek, fiuk Marseille-ben nőtt fel. Tizenegy éves korától dolgoznia kellett, volt lapkihordó, kazánkovács, fodrászsegéd, megpróbálkozott a sanzonénekléssel is. A második világháború után a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető Párizsba utazott, itt figyelt fel a tehetséges, jóvágású fiatalemberre Edith Piaf. A francia sanzon nagyasszonya rendszeresen foglalkoztatta éjszakai mulatójában, egy ideig gyöngéd szálak is összefűzték őket.

Montand, aki az addigi szokásokkal dacolva öltöny és nyakkendő helyett ingujjban állt a színpadra, gyorsan a közönség kedvence lett.

1946-ban Marcel Carné Az éjszaka kapui című filmjében kamera elé is állhatott. A fordulópontot az 1951-es esztendő hozta meg életében: ekkor rendezte meg első párizsi koncertsorozatát, és ekkor kötött házasságot a híres színésznővel, Simone Signoret-val. A frigy nagyot lódított színészi pályafutásán is, 1952-ben elkészült máig leghíresebb filmje, A félelem bére. A vonzó, férfias Mario szerepét éppen rá szabták, elindult a világhír felé. 1957-ben feleségével forgatta a Salemi boszorkányokat, 1961-ben a Szereti ön Brahmsot? pedig Ingrid Bergmannal.

A hatvanas évek elején Hollywoodba is tett egy rövid kirándulást, a Szeressünk című gyengécske vígjátékban együtt játszott Marilyn Monroe-val.

A lapok címoldalára persze nem ezért került, hanem azért, mert futó kalandba bonyolódott partnernőjével.

Európába visszatérve emlékezetes alakítást nyújtott Alain Resnais A háborúnak vége, Costa Gavras Tökéletes bűntény és Z., vagy egy politikai gyilkosság anatómiája című filmjeiben. Kiváló volt vígjátékokban is, utolsó nagy sikerét Claude Berri két, 1986-ban készült filmjében aratta (A paradicsom, A pokol).

Montand kellemes, bársonyos hangján számos sanzont vitt diadalra, köztük Kozma József Hulló levelek (Les Feuilles Mortes) című szerzeményét, amely Az éjszaka kapuiban csendült fel, s vált világhírűvé Autum Leaves címmel. Énekesként az egész világot bejárta, és meghódította a közönséget, főleg a női szíveket, ő lett a francia férfiideál megtestesítője. 1957 tavaszán Budapesten is fellépett, elsőként az 56-os forradalom leverése utáni nyugati kulturális bojkott után.

Hosszú ideig tevékenyen politizált a baloldalon, az ötvenes években lelkes híve volt a Szovjetuniónak. A sztálini terror leleplezése, az 1956-os magyar forradalom leverése után viszont szembefordult korábbi nézeteivel, a prágai tavasz 1968-as eltiprása pedig végképp kiábrándította korábbi eszméiből.

Montand és Signoret az asszony 1985-ben bekövetkezett haláláig álompárnak számított, bár az is köztudott volt, hogy a férfi nem a hűség megtestesítője. Montand újra megnősült, hatvanhét éves volt, amikor nála csaknem negyven évvel fiatalabb második felesége gyermekkel ajándékozta meg. 1991 őszén ismét forgatni kezdett, de a filmet már nem tudta befejezni, szívroham vitte el hetvenéves korában, 1991. november 9-én Senlis-ben. A Pére Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra első felsége mellé. Szülővárosában szobor őrzi emlékét.