Luca, Ottilia

Véletlenül bukkantak a több milliót érő kandallóra

2016.11.26. 09:58

Programkereső

Zsolnay Miklós több mint 100 év után felgöngyölített szerelmi történetének túlélője, egy egyedülálló Zsolnay-kandalló került elő egy eladásra kínált házból.

A  pirogránitból készült, aranyló tüzű, zöld eozinmázas elemekkel díszített kandallót minden szempontból fejedelmi darabnak nevezhetjük. Nemcsak azért, mert a hazai kerámiaművészet fejedelmeinek számító Zsolnayak gyárából származik, hanem mert egy

hasonló példány díszítette valaha a budavári palota egyik legszebb, Szent Istvánról elnevezett termét is.

Ez a helyiség a második világháborúban teljes egészében megsemmisült, és legtöbb Zsolnay-féle kandalló is így járt. A most megtalált és kalapács alá kerülő darab azonban nemcsak ritkasága, hanem az - ebben a BÁV oldalán megjelent tanulmányban részletesen is elmesélt - története miatt is különleges.

Zsolnay kandallo
Fotó: Istvan Slezak / BÁV Műkereskedelem

Zsolnay Miklós (1857-1922) apja, Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után vette át a teljes Zsolnay cég vezetését. Szakmai kiválóságát számos világkiállításon elnyert aranyérem bizonyította, de az üzleti élet mellett jelentős közéleti szerepet is vállalt. A konzervatív erkölcs és az aszketikus életmód azonban nem tartozott fő erényei közé. 

Ötvennégy évesen házasodott meg, felesége a gyerekes, özvegy színésznő, Bónis Malvin (Mályva) lett.

A hölgy nemesi családba született 1870-ben, 1892-ben ment feleségül a nála jóval idősebb Fráter Árpádhoz, aki 1900-ben elhalálozott. Drámai vérmérsékletének engedve, megélhetési és talán férjszerzési célból színésznőnek állt a Beöthy László vezette Király Színháznál. Itt "szép szőkeségével és szép nótázásával" hamar meghódította a közönséget. Köztük azt az ismeretlen lovagot is, aki a Fedák Sári nevével fémjelzett János vitéz centenáriumi előadása után egy virágcsokrot és egy hatszobás villát ajándékozott a darabban a francia királylányt alakító Malvinnak. 

A budapesti Thököly  - akkor Csömöri - út 70 szám alatti villáért hetvenezer forintot fizetett 1905-ben a vevő egy összegben és készpénzben. 

Két évvel később azonban Malvin már Zsolnay Miklós kedvese. A hölgy Thököly úti villájának kertjét elárasztották a Zsolnay-gyár remekei, köztük a most is látható pirogránit oroszlánok. 1910-ben a családnak is bemutatták, ami finoman fogalmazva nem ment zökkenőmentesen. Bónis Malvin egy karácsonyfa alatt lévő nagy dobozból ugrott elő, mire a Zsolnay-család nőtagjai sírógörcsben törtek ki és életük legborzasztóbb karácsonyaként emlékeztek vissza az ünnepre.

A pár 1911-ben kötött házasságot, Miklós beköltözött felesége házába, és az egyik sarokszobát Román-szobává alakította. Ekkor építette fel a palmettás, indafonadékokkal díszített, eozinmázas kandallót is, amely tökéletesen illett a román stílushoz. Az ötletet valószínűleg a budavári palota középkorra és a honalapításra utaló szobájához készített tervei adták, ennek a később lebombázott teremnek a dísze is egy Zsolnay-kandalló volt.

A szerelmespár nem sokáig élvezhette a kandalló tüzét, hamarosan elváltak. Zsolnay Miklós ezután sűrű szerelmi életet élt, aminek eredményeként szifiliszt, majd ebből eredően elmebajt kapott. Végül ebbe is halt bele 1922-ben. Malvin 1918-tól már a válás után kapott  évjáradékát herdálta olyan sikerrel, hogy 1921-ben adósságai miatt eladni kényszerült a villát és a hozzátartozó berendezést is. Bár kikötötte, hogy a kandalló nem része az alkunak, végül - valószínűleg a magas költségek miatt - nem tudta elhozatni a házból.

Az ezt követő évtizedekben a villában egymást váltották az új lakók.

A BÁV szakértői éppen egy ilyen tulajdonosváltás alkalmával találtak a lakás árával vetekedő kivételes darabra,

ami a hazai kerámiaművészet egyik fejedelme szerelmi románcának méltó tanúbizonysága. Az újra felépített kandalló a BÁV Aukciósházban 18 millió forintos kikiáltási áron került kalapács alá és 24,5 millióért talált gazdára.