Szilárda
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

2017.06.04. 14:24 Módosítva: 2017-06-04 16:04:10

Programkereső

A közelmúltban kiszivárgott Facebook-moderálási elvek még érdekesebbek, ha művészeti alkotások szempontjából vizsgáljuk őket. És még ennél is érdekesebbek, ha meztelenséget, szexualitást ábrázoló műalkotások szempontjából értelmezzük.

A közelmúltban a Guardian újságírói több mint 100 belső dokumentumot szereztek meg a Facebooktól, melyek arról szólnak, hogy a közösségi oldal szerkesztői milyen tartalmakat tiltanak le, illetve miket engednek át.

Guido Reni: Alvó Putto, 1627
Guido Reni: Alvó Putto, 1627
Fotó: wikipedia

Érdekes a kérdés a művészeti alkotások szempontjából, mivel – mint köztudott – számtalan meztelen nőt illetve férfit ábrázoló festmény, szobor, rézkarc, stb. született az évszázadok alatt neves (és névtelen) művészek keze által. A Facebook-felhasználók pedig posztolják is ezeket az alkotásokat, aztán meg csodálkoznak, hogy valamiért letiltották a profiljukat.

Ezt megelőzendő és tisztázandó a Hyperallergic cikke alapján összeszedtük a tudnivalókat: mikor lehet és mikor nem lehet pl. meztelen nős képet posztolni, de még ennél is érzékenyebb téma egy meztelen gyermek megjelenítése a közösségi oldalon, elég, ha csak a puttókra, a kisbaba kinézetű angyalokra gondolunk. Az erőszak ábrázolásakor szintén muszáj a műalkotásokra is gondolni (pl. Szabin nők elrablása).

Vagyis nem annyira egyértelmű a helyzet, mint ahogy azt gondolnánk, de szerencsére a Guardian által megszerzett iratok segítenek az eligazodásban. A dokumentum számos ellentmondásos témára kitér:

a művészeti témájú képeket, fotókat a Facebook két csoportra osztja: a „digitális meztelenségekre” illetve a valódi művészetre. Különbséget tesznek egy részről festmények, rajzok, szobrok, más részről digitálisan létrehozott alkotások között.

 Az első kategória, melyre a dokumentum „kézzel készített” művészetként hivatkozik (handmade art), ábrázolhat meztelenséget és szexuális aktust is. A második kategória, a digitálisan létrehozott alkotások esetében régebben a Facebook a meztelenség és a szexuális aktus ábrázolását is tiltotta, az új elvek szerint azonban a meztelenség megengedett, míg a szexuális aktus ábrázolását ugyanúgy tiltja.

Nicolas Poussin: Szabin nők elrablása, 1638
Nicolas Poussin: Szabin nők elrablása, 1638
Fotó: wikipedia

Az eredeti elképzelés szerint azt gondolták, hogy differenciálni tudják a tartalmakat, de végül beleestek abba a hibába, hogy több nem-szexuális tartalmú digitális alkotást is letiltottak. A jelenlegi szabályozás is sok hibalehetőséget rejt magában, hiszen sokszor nehéz különbséget tenni kézzel készített művészeti alkotás és digitálisan létrehozott ábrázolás között.

A dokumentumokban példát is mutatnak az elfogadható tartalmakra: ezekről egyértelműen látszik, hogy papír alapú alkotásokról van szó, illetve egy valós tárgyról – pl ősi szoborról – készült képről, fotóról. A meztelen gyerekek ábrázolása csak akkor megengedett, ha valós művészeti alkotásról van szó, a digitális meztelenség pedig abban az esetben tolerálható, ha csak a kontúrok látszódnak: a pénisz, vagina, női mellbimbó és fenék nem kivehető.

A Facebook moderátorai emberfeletti munkát végeznek: az oldal egyre növekvő látogatottsága miatt van, hogy összesen

tíz másodperc áll rendelkezésükre, hogy mérlegeljék,

eldöntsék, hogy amit látnak, az pl. „kézzel készített” művészeti alkotás vagy egy digitális kép.

A Facebook különbségtétele valójában akkor tűnik teljesen értelmetlennek, amikor a művészeti meghatározásban a festményeket valódi művészetnek könyveli el, viszont a fotókat, videókat nem ismeri el művészetként. Ez abban a konkrét példában válik elfogadhatatlanná, amikor Courbet A világ eredete című festmény átmegy a szitán, viszont egy női nemi szervről készült digitális nyomat fennakad. (2011-ben a Facebook cenzúrázta az említett festményt.)

Gustave Courbet: A világ eredete (L'Origine du monde)
Gustave Courbet: A világ eredete (L'Origine du monde)
Fotó: wikipedia

Ráadásul a Facebook gyakran „elfelejt” ragaszkodni saját szabályozásához: amikor a Hyperallergic egy olyan 19. századi japán nyomatot posztolt Facebook-oldalára, amin egy nőt egy polip elégít ki, a cég cenzúrázta azt. A szabályozás önkényessége és álságossága akkor is tetten érhető lenne, amikor a szabin nők elrablásáról egy festményt vagy egy szobrot posztolnánk, ugyanis ezeket a Facebook mindenféle indoklás nélkül cenzúrázhatná, mivel a mostani szabályok szerint szexuális erőszak bármilyen ábrázolása tilos.

Mindezeket egybevéve a Facebooknak sokkal de sokkal több moderátort kellene foglalkoztatnia, akik otthonosan mozognak a művészeti világban, így meg tudnák ítélni, hogy adott esetben egy valós művészeti alkotás szerepel a posztban, vagy tényleg cenzúrázandó tartalom. De mindenek előtt azt a megkülönböztetést kellene felszámolni, miszerint egy alkotás „digitális”, vagy a „valós világból származik”.