Árpád

Hogyan élték túl a telet a középkorban?

2017.06.14. 13:20 Módosítva: 2017-06-14 13:21:11

Programkereső

Farkasordító hideg, ragadozók, hosszú, sötét és unalmas esték - ezekkel kellett megküzdeniük a középkor embereinek a téli hónapok beköszöntével.

A hideg beköszöntével a legnagyobb gondunk általában az emelkedő fűtésszámlák, a vastagodó kabátok, na meg a BKV-buszok, amik nyáron fűtenek, télen pedig hűtenek. De hogyan élték túl a farkasordító hideget a középkor emberei, akiknek modern, hőszigetelt ruháik, megfelelő nyílászáróik, sőt, még rezsicsökkentésük sem volt?

Ennek próbált utánajárni 2013-ban egy középkori hagyományőrző társaság - felépítettek egy  9. századot idéző kis portát, berendezték korhű felszerelésekkel, és kiválasztották egy tagjukat, hogy próbáljon meg itt boldogulni az orosz télben, több hónapon keresztül. Pavel Sapozhnikov csak azt ehette, amit a környék erdeiben talált vagy vadászott, mindehhez pedig csak saját maga készítette fegyvereket és a korhoz illő késeket használhatott. Egyetlen kényelmi felszerelése egy, az udvaron felépített, szintén autentikus kemence volt. Pavelt mindössze egy operatőr vette körül, de vele sem érintkezhetett - csupán a valóságshowkhoz hasonlóan napi fél órában a kamera elé ülve elmondhatta érzéseit és gondolatait a készülő dokumentumfilm számára. A kísérlet nemcsak a bátor részvevő számára szolgált érdekes tanulságokkal.

Étel

A tél azon a környéken, ahol a kísérletet elvégezték, szeptember végétől egészen február elejéig tart - ez nagyon hosszú idő, így a középkoriaknak már jó előre fel kellett rá készülniük az ételek begyűjtésével, tartósításával. A leggyakrabban előforduló vacsora a főzelék volt, amit korábban begyűjtött zöldségekből és magokból készítettek. Lényegében mindent beleraktak a rotyogó üstbe, amit találtak, vagy ami kéznél volt: hagymát, borsót, rukkolát, babot, petrezselyet, még gyümölcsöket is. A fehérje-utánpótlást a tojás, a sajt, és a húsok adták, amiket általában sóval tartósítottak vagy kiszárítottak.

Ruha

Hozzánk hasonlóan a középkoriak is igyekeztek lehetőségeikhez mérten minél melegebben felöltözni: köpönyeget, csizmát, sálat, sőt még kesztyűt is hordtak - igaz, utóbbi nem a kényelmes ötujjas változat volt. A házak gyakran büdösek és füstösek voltak a kőből készült kandallóktól - az itt rakott tűzzel igyekeztek otthonaikat melegen tartani, de ez koránt sem jelentette azt a kellemes hőmérsékletet, amihez mi hozzá vagyunk szokva. Templomba menve gyakran vittek magukkal saját készítésű kézmelegítőket, melyek fémből készültek és képesek voltak megtartani a meleget. A legmelegebbek a gyapjúból készült ruhák voltak, viszont ezek alatt annyira viszketett a bőrük, hogy a gyapjúruha alá gyakran valamilyen vászonból készült ruhát vettek fel.

Szórakozás

Bár internet és Netflix nem volt, azért a középkoriak is el tudták tölteni a szabadidejüket télen is: szánkóztak, a hóban játszottak vagy jégszobrokat faragtak. A házban népszerűek voltak az olyan játékok mint a sakk vagy a backgammon. A férfiak élelemszerzés és kedvtelés miatt is szívesen vadásztak, például vaddisznóra.

Ünnepek

Ünnepek közeledtével sokan feldíszítették házukat magyal vagy fenyőágakkal, akárcsak napjainkban. A Karácsony az év leghosszabb ünnepe volt: Szentestétől január 6-ig senki nem dolgozott. A földesúr ilyenkor általában megvendégelte a parasztokat, és a munkásokat, akik olyan lakomában vehettek részt, amilyenről otthonaikban nem is álmodhattak. A szerencsések vendégeket is vihettek magukkal, majd az este végeztével annyi ételt cipelhettek haza, amennyit ruhájukban elbírtak. Persze kötelességeikről ilyenkor sem mondhattak le: sajtot, tojást vagy gabonát ilyenkor is be kellett szolgáltatniuk, gondoskodniuk kellett a földesúr állatairól és elvégezniük a háza körüli teendőket.

A BBC egy szakértőt megkérdezve próbált utánajárni: hogyan élhette túl egy középkori ember a telet mondjuk a sheerwoodi erdőben? A cikk szerint a túlélés 4 alapszabálya megfelel a Bear Grylls-műsorokéval:

  • Szerezz menedéket!
  • Szerezz innivalót!
  • Szerezz ételt!
  • Szerezz meleget!
GettyImages-566459305
Fotó: Archive/UIG / Getty Images

Néhány kivételtől eltekintve (mint István és Földnélküli János angol királyok polgárháborús időszakában) a zord idő elől a fegyveres csapatok is igyekeztek téli szállásokra vonulni. Sokkal nehezebb helyzetben voltak a sheerwoodi erdőben bujdosó törvényenkívüli bandák, mint amilyen a történetek szerint Robin Hood-é volt. Nemcsak szállást és megfelelő öltözetet volt nehezebb találniuk, de meg kellett küzdeniük a ragadozókkal is - a környéken a januárt Farkas-hónapban is nevezik, a vadászó farkasfalkák ilyenkor ugyanis szabályosan ellepik az erdőt. Feljegyzések szerint előfordult, hogy egy kiéhezett állat a fák közül az arra járó lovasra és lovára vetette magát, kiharapott belőlük egy darabot, majd a zsákmánnyal eliszkolt. Egy másik megemlékezés szerint a 12. században egy kisgyereket ragadott el egy farkas ugyanígy.