Plusz

2025-ben először lett transznacionális kulturális főváros: Gorizia

2025.01.13. 10:45
Ajánlom
Goriziát jó hetven évvel ezelőtt választották ketté, egyik része Olaszországhoz, a másik Szlovéniához tartozik. A két rész az Európa Kulturális Fővárosa címnek köszönhetően idén újra egyesül. A város egykor az „osztrák Nizza” becenevet viselte és az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

A kultúra jegyében egyesül újra az 1947-ben szétválasztott Gorizia, így a történelem során először transznacionális város lesz Európa Kulturális Fővárosa. A várost a párizsi békeszerződés értelmében választották ketté: nyugati, középkori része Olaszországnak jutott, a keleti, mostanra modernizált oldala pedig az egykori Jugoszláviához, a Szlovén Szocialista Köztársasághoz került Nova Gorizia néven – foglalta össze a BBC.

Castello_da_piazza_vittoria-102317.jpg

A középkori goriziai vár (Fotó/Forrás: Wikimédia)

Az újonnan kialakított határ évtizedeken keresztül megnehezítette a lakosok mindennapi életet, hiszen a két település szoros kapcsolatban állt. A határ, melyre ma csupán egy emléktábla utal Szlovénia 2004-es EU-s csatlakozását követően szűnt meg.

Manapság már semmi nem akadályozza az átjárást, és idén a két település együttesen viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Gorizia-Palazzo-Coronini-Cronberg-102315.jpg

A Coronini-Cronberg-palota (Fotó/Forrás: Wikimédia)

Az „egyesült Gorizia” GO!2025 elnevezésű projektje a turizmus fellendítésére koncentrál majd. A tervek szerint idén két és ötmillió közötti látogató érkezik majd a két városba, szemben a szokásos évi 250 ezer turistával. Ez nagy ugrás egy egyébként kevéssé látogatott, távoli célpont számára, visszaadhatja a város egykori hírnevét, hiszen Gorizia 1867 és 1918 között, az Osztrák-Magyar Monarchia részeként az „osztrák Nizza” becenevet viselte.

Fejléckép: Gorizia látképe (fotó / forrás: Wikimédia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Oscar 2026: kilenc jelölést kapott a film, amiben Röhrig Géza is szerepel

Rekordot döntött Ryan Coogler vámpíreposza, a Bűnösök, amely tizenhat kategóriában nyerhet aranyszobrot. Szintén jó esélyekkel indul az Egyik csata a másik után, a Hamnet, a Marty Supreme, az Érzelmi érték, illetve a Frankenstein. Mutatjuk a legfontosabb kategóriák jelöltjeit. 
Könyv

Villa Esterházy: megnyílt az író egykori otthonából létrehozott alkotóház

A magyar kultúra napján adták át az Emőd utcában található épületet, amelyet egy éves felújítási munkálatok után a kezdeményezők tervei szerint a magyar irodalom barátai, elsősorban műfordítók vehetnek majd birtokba.
Zenés színház

Sándor Szabolcs: „A nemzetközi operaigazgatók nem tekintik embernek az énekest”

A Zeneakadémia opera szakosainak próbatermében ültünk le beszélgetni az intézmény oktatójával, Sándor Szabolccsal, nem sokkal a hallgatók félévi vizsgaelőadása előtt. A zongoraművész-korrepetitor-karmester tizenöt éve a képzés zenei vezetője.
Könyv

Anarchisták, léghajók és Tesla – magyarul olvashatjuk Thomas Pynchon Ellenfényben című regényét

Március 10-én, a Jelenkor Kiadó gondozásában és Greskovits Endre fordításában jelenik meg Thomas Pynchon ezeroldalas regénye. Ez lesz az ötödik mű, amit kézbe vehetnek a magyar olvasók a titokzatos szerzőtől.
Klasszikus

Fénymásolóval készítettek videóklipet egy barokk áriához

A videóklip zenei anyaga Barbara Strozzi, a 17. századi itáliai női sztárszerzőjének megrendítő áriájára épül. Strozzi maga is énekelt és több hangszeren játszott. Tehetséges és termékeny komponista volt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hogy kerül József Attila egy divatbemutatóra? – interjú Bereczki Nórával, a Digital Umami alapítójával

Bereczki Nórát, a Digital Umami alapítóját az foglalkoztatja, hogyan tartható meg az irodalom, a képzőművészet és az alkotói gondolkodás súlya egy technológia által formált világban. Interjú.
Plusz interjú

„Ez a nép többet érdemel” – interjú Peremartoni Krisztinával, aki testközelből élte át az iráni tüntetéseket

A Jászai Mari-díjas színművész január 16-án reggel közösségi oldalán számolt be arról, hogyan sikerült elhagynia Iránt. Peremartoni Krisztinát hazajutásáról, az ott szerzett benyomásairól kérdeztük. Villáminterjú.
Plusz ajánló

Gyógyító irodalom és űrbéli üzenet a XV. kerület magyar kultúra napi programsorozatán

Az irodalom lelki, gyógyító hatását középpontba állító beszélgetéssel indul a Csokonai15 idei magyar kultúra napi programsorozata január 20-án, a folytatásban pedig színházi est, hangverseny és tudományos beszélgetés várja az érdeklődőket.
Plusz gyász

Elhunyt Kolosi Tamás

A Széchenyi-díjas szociológus, üzletember, a Tárki Zrt. és a Líra Könyv Zrt. alapító elnöke hosszan tartó betegség után hunyt el hetvenkilenc éves korában. A társadalmi struktúrával kapcsolatos kutatásai úttörő jelentőségűek voltak a hazai szociológiában.
Plusz hír

Ismét letelt bűvös 70 év: Albert Einstein, Thomas Mann és Török Sophie művei is szabadon felhasználhatók lettek

Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-től