Plusz

70 évvel ezelőtt jelent meg a Tintin képregényújság

2016.09.28. 12:13
Ajánlom
A karakter már 1929 óta létezik, de csak a második világháború után kapott saját újságot, azóta pedig a középiskolai tananyagba is bekerült.

Hetven évvel ezelőtt jelent meg a Tintin című képregényújság első száma Belgiumban, és hamar hatalmas népszerűségre tett szert világszerte. Rendszeres szereplője a belga gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók. 

 Noha Tintin, a kíváncsi utazó riporter már 1929. január 10-én megjelent a közönség előtt, a magazint csak a második világháborút követően alapították meg. A képregénykiadással foglalkozó Raymond Leblanc induló lapjához megkereste a figura kitalálóját, az ismert belga rajzolót, Hergét. A rajzoló a náci megszállás alatt a hatalom szócsövének tekintett Le Soir című újságban publikált, emiatt a felszabadítás után kollaboránsként évekre eltiltották a megjelenéstől.

A legelső szám, a Tintin és a Nap temploma 1946. szeptember 26-án jelent meg, és a "7-től 77 éves korig ajánlott" képregényújság szinte rögtön óriási siker lett. A siker természetesen a filmproducerek fantáziáját is megragadta, Tintin kalandjaiból számos feldolgozás született a tévé képernyőjén és a filmvásznon. Legutóbb Steven Spielberg álmodta vászonra a kalandvágyó fiú történetét 2011-ben, az ötletet az Unikornis titka című részből vették.

A népszerűsége csúcsán hetente több mint 300 ezer példányban megjelenő Tintin magazin a nyolcvanas években egyre nehezebb helyzetbe került, és előbb a belgiumi, majd 1988-ban a franciaországi kiadását is beszüntették. Az újságot új címmel, más formában többször is megpróbálták újjáéleszteni, azonban 1993-ban végleg megszűnt.

A képregény az új műkincs

Kapcsolódó

A képregény az új műkincs

Legalábbis ez derült ki a Sotheby’s párizsi képregény-árverésén, ahol eddig soha nem látott összegért találtak gazdára régi francia nyelvű kiadványok.

Ennek ellenére se szeri, se száma az újrakiadásoknak: a képregények, amelyeken generációk nőttek fel, a legváltozatosabb formákban is napvilágot láttak már, de Tintin rendszeresen szerepel a tévék programjaiban, illetve DVD-sorozatokon is. Belgiumban több Tintin-szaküzlet található, a brüsszeli Uccle negyedben pedig 1976-ban, még Hergé életében szobrot emeltek a képregényhősnek és elmaradhatatlan útitársának, Milou kutyának.

A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint 200 millió példány kelt el a világon - közel 130 millió francia nyelven, 75 millió más nyelvű kiadásokban. Sőt Tintin, már jóval alkotója 1983. március 3-án bekövetkezett halála után, elindult, hogy meghódítsa a kínai és kelet-európai ifjú olvasókat is. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Plusz ajánló

A Művészetek Völgyében mutatja be új albumát a skót Franz Ferdinand zenekar

Az idén hatodik lemezével jelentkező együttes az első külföldi fellépő 2019 óta az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján. Rajtuk kívül olyan magyar előadók várják a közönséget, mint Bagossy Brothers Company, a Besh o droM, Co Lee és Zorán.
Plusz hír

Meghagyják mementóként a rongálás nyomait Szenes Hanna tűzfalfestményén

Az 1944-ben mártírhalált halt költő, Szenes Hanna budapesti tűzfalfestményét idén januárban rongálták meg. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Színes Város Csoport bejelentette, nem állítják helyre az alkotást.
Plusz ajánló

Zenei utazás, szerelmes írók és gyerekmusical várja a közönséget tavasszal a Várkert Bazárban

Szuper koncertekkel űzik el a hideg melankóliát, aztán pörgős ritmusokkal és vidám dallamokkal köszöntik a tavaszt a Várkert Bazárban – ígérik a szervezők. Ismert művészek mesélnek majd irodalomról, szerelemről, forradalomról.
Plusz ajánló

Tompos Kátyára emlékeznek a Müpában

A március 1-jén tartott emlékesten a színházi és zenei élet számos jeles képviselője vesz részt. A koncert bevételét a Tompos Kátya Alapítvány fordítja jótékony célra.