Plusz

75 éves az Apám hitte, a Nem adom fel és A padlás társszerzője, Sztevanovity Dusán

2020.04.27. 17:50
Ajánlom
Az egykori Metró együttes tagja, Zorán és Presser szerzőtársa 2020. április 27-én ünnepli 75. születésnapját.

Sztevanovity Dusán Belgrádban született, közgazdász és újságíró apja részt vett a jugoszláv ellenállási mozgalomban. Szüleivel és nála három évvel idősebb Zorán bátyjával 1948-ban költöztek Budapestre, ahol apja a magyarországi délszlávok lapjának főszerkesztője lett. A Rajk-per kapcsán 1952-ben koncepciós perben kémkedés vádjával tíz év börtönre ítélték és csak 1955-ben szabadult.

Szüleivel évekig csak szerbül beszélt, csak öt-hat éves korában tanult meg magyarul.

Tagja lett Zorán 1960-ban alapított Zenith nevű együttesének, amely a következő évben az akkor az Irányi utcában működő Metró klubbal kötött szerződést és annak nevét is felvette. Dusán Shadows, Ventures, Beatles, Del Shannon, Roy Orbison, Manfred Mann, Kinks, Yardbirds számokban akkordgitározott, hiszen eleinte csak külföldi dalokat játszottak, s mivel még nem volt 18 éves, csak külön engedéllyel játszhatott az éjfélig tartó bulikon.

fortepan_137863-174435.jpg

Sztevanovity Dusán és Zorán 1968-ban (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

Első Ki Mit Tud? szereplésük 1962-ben balul sikerült: a döntőben hatalmas füstoszlopok törtek fel az erősítőikből, mert túl magas feszültséget kaptak, és nem volt lehetőség ismétlésre. A következő évben – mivel a szabályok szerint ugyanaz az együttes kétszer nem indulhatott – Zorán „kísérőzenekarával” indult és megnyerte a vetélkedőt.

A Metró a beatzenekarok közül először készíthetett hanglemezfelvételt (Deák-Metró néven) 1963-ban, majd ezt további angol nyelvű kislemezek követték. Stúdióalbumukat csak 1969-ben adhatták ki, rá egy évre az első magyar koncertalbummal jelentkeztek.

A Metró az Illés és az Omega mellett a „nagy hármas” egyike lett.

1965-re kialakult legsikeresebb felállásuk Dusánnal és Zoránnal, Frenreisz Károllyal, Schöck Ottóval és Brunner Győzővel, a következő évben az Illés mögött a második helyen végeztek az Év beategyüttese szavazáson. 1966-ben jelent meg Édes évek címmel 35 magyar nyelvű kislemezük közül az első, a Táncdalfesztiválon előadták a Mi fáj című számot, mely hónapokig vezette a slágerlistát. Ezeknek a daloknak még nem Dusán írta a szövegét, de aztán tehetséget tükröző próbálkozásai után egyre inkább ez lett egyik reszortja a zenekarban a ritmusgitározás mellett. 1967-ben az Ezek a fiatalok című filmben (és albumon) a Metró által játszott Gyémánt és arany című dal szövegét már ő jegyezte, mint ahogy az együttes legnagyobb slágereinek is: Feltámadtál, Hómadár, Egy szót se szólj, Mária volt, Régi kép, szobrok, Kócos ördögök, Ülök egy rózsaszínű kádban, Fekete Pál, Okos szamár, Dohányfüstös terem, Pár csepp méz.

1971-ben Frenreisz az első magyar szupergrup, az LGT alapító tagja lett, s egy skandináv turnét követően Dusán is kivált a Metróból, mert nem szerette a folyamatos turnézást. Zorán még egy sor zenésszel próbálkozott, de 1972 őszén hivatalosan is feloszlatta az együttest, amelynek 1992-es és 2001-es teltházas nosztalgiakoncertjein mindkét Sztevanovity testvér részt vett. Dusán fordítással kezdett foglalkozni, 1973-tól a Magyar Televíziónál dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott, de sokadik letiltása után, 1983-ban megvált az intézménytől.

Sztevanovity_Dusan-174955.jpg

Sztevanovity Dusán (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Pályafutásában 1977-ben, Zorán első szólóalbumának megjelenésével kezdődött új fejezet. A dalok többségénél Presser Gábor szerzőtársa lett, s ez az alkotói együttműködés olyan slágereket hozott bátyja lemezein, mint a Kiáltás, Amikor elmentél tőlem, Apám hitte, Romantika, Így is jó, Az ünnep, Ahogy volt, úgy volt, A szerelemnek múlnia kell. 1978-tól az LGT albumain is zömmel az ő szövegeivel jelentek meg az új számok (Nem adom fel, Boksz, Primadonna, Embertelen dal, Éjszakai vonatozás stb.). Emellett több tucat szöveget írt többek közt Katona Klári, Kovács Kati, Gerendás Péter és Kern András dalaihoz, utóbbi néhány számának zenéjét is ő szerezte. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi. Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.

Dusán Presser Gáborral írta a nagy sikerű A padlás musicalt, amelyet 1988-ban mutatott be a Vígszínház, a darab túl a 900. előadáson azóta is műsoron van.

Számos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban az Év szövegírója lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta, 1999-ben Huszka Jenő Életmű-díjat, 2006-ban Fonogram Életműdíjat és Fényes Szabolcs-díjat vehetett át, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2014-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. Két gyermeke van, fia producer és zeneszerző, lánya Király Viktor első albumának szövegírója.

Fejléckép: Koncz Zsuzsa és a Metró együttes, a bal szélen Sztevanovity Dusán (fotó: Hunyady József / Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz beszámoló

A roma kultúrát ünnepelték a K11-ben

Harmadik alkalommal rendezték meg a Roma Világnapot a K11 Művészeti és Kulturális Központban, ahol kézműves workshopokkal, zenés meseelőadással, filmvetítéssel és koncerttel várták az érdeklődőket.
Plusz ajánló

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Plusz ajánló

Dömösön folytatódik a Szeláví! Fesztivál története

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb településén, Dömösön. Sátrazás a csillagok alatt, három nap önfeledt szabadság: idén is várja a kikapcsolódni vágyókat a Szeláví! Fesztivál.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – ismét kitárja kapuit a Pesti Vigadó

Tízéves a Magyar Művészeti Akadémia székháza, ez alkalomból május 11-én ismét megrendezik a Nyitott Ház elnevezésű programjukat, amely során egyebek közt kézműves foglalkozásokkal, kiállításokkal, kulturális előadásokkal vagy épp táncházzal várják az érdeklődőket ingyenesen. 
Plusz ajánló

Az Esterházy Art Award 2023-as díjazottjainak kiállításával nyílik a szezon a kismartoni Esterházy-kastélyban

Április 14-én 11 és 17 óra között megnyitókkal, performanszokkal, terülj-terülj asztalkámmal, a város utcáin felvonuló rézfúvós bandával, valamint koncertekkel várják az érdeklődőket a tartományi főváros, Kismarton kulturális intézményeiben. A belépés az egyes intézményekbe díjtalan.