Plusz

80 éves Bergendy István, aki nem csak a Süsü zenéjét szerezte

2019.10.08. 15:10
Ajánlom
Október 8-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bergendy István, aki a Süsü bábfilm zenéje mellett jó néhány slágert írt a Bergendy együttessel. FRISSÍTVE!
Bergendy1-110941.jpg

Bergendy István zenekarvezető, zeneszerző, 1984 (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Urbán Tamás)

Bergendy István francia gyökerű nemesi ősei a Felvidékről kerültek szülővárosába, Szolnokra. Első hangszere a tangóharmonika volt, majd szaxofonozni tanult. A Radio Luxembourg és az Amerika Hangja zenei programjait, édesapja jazzlemezeit hallgatta, a középiskolában Rock néven együttest alapított, amely - mi mást - rock zenét játszott.

Apja ösztönzésére ment a Műegyetemre, ahol három évig autómérnöknek tanult, de 1961-ben felvették a Konzervatóriumba, ami eldöntötte a jövőjét.

Többek közt a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban is játszott, 1958 őszén velük lépett fel életében először a Zeneakadémián. Egyik alapítója volt a Közgazdasági Egyetem klubjában megalakult Ifjúsági Jazzegyüttesnek, a formációban öccse, Péter szaxofonozott, fuvolázott. A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, és ő lett a zenekarvezető. 1962 végétől az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban, nyáron pedig az Ifiparkban játszottak rendszeresen. Amikor a beathullám Magyarországot is elérte, a közönségük fogyatkozni kezdett. A fiatalok fúvósok helyett gitárzenét akartak hallani, ezért a zenekar 1964-ben kibővült egy gitárossal, és már Shadows-számokat is játszott. (Bergendy állítólag Szörényi Leventét is hívta, de ő csak úgy lett volna hajlandó csatlakozni, ha bátyját, Szabolcsot hozhatja basszusgitárosnak.)

A képzett zenészekből álló Bergendy-együttesnek komoly szakmai becsülete volt, lemezfelvételtől rádiós élő adásig, koncertturnétól a Táncdalfesztiválig mindenhová hívták őket.

Fontos szerepük volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit.

Bergendy3-110959.jpg

Az MTV stúdiójában a Bergendy együttes 1976. (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Rádió és Televízió újság)

Tagcserék után 1967-től két és félévig Svájcban, Németországban és a skandináv országokban "vendéglátóztak". A hazatérés után már másként muzsikáltak, a jazz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszották, amely "fúziós zeneként" igazából csak néhány év múlva lett itthon kedvelt. 1969 őszén megnyílt a saját klubjuk a Ganz-Mávag Művelődési Házban. A következő évben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc "Rózsi" basszusgitáros-énekes-szövegíró; az invenciózus komponista és a karakteres, bársonyos hangú frontember belépésével új fejezet kezdődött az együttes életében. Az 1970. december 31-i szilveszteri tévéműsor révén egy csapásra országszerte népszerűek lettek, ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott.

Kiszolgálták a közönségízlést, de eleget tettek a szakmai elvárásoknak is. 1972-ben megjelent első, saját számaikat tartalmazó albumuk Jelszó: LOVE - szeretet címmel, amelyet aztán követett a többi népszerű korong.

Olyan slágerek születtek, mint a Jöjj vissza, vándor (Demjén első dalszövege), Napot akarok látni, Fázom, Mindig ugyanúgy, Sajtból van a hold, Darabokra törted a szívem, Iskolatáska.

Ez utóbbi A Hétfő (Hét fő) című korongon hallható, amely az első magyar konceptalbum (a nap minden órájához tartozik egy dal) és az első hazai könnyűzenei dupla lemez is volt. Demjén és a többiek zenei elképzelései 1977-re szétváltak. Az énekes a slágeres, rockos irányba lépett tovább, megalakítva a V' Moto Rock együttest, a Bergendy pedig a jazz-rock hullámot próbálta meglovagolni, kevés sikerrel.

Bergendy István azóta is neheztel Demjén "Rózsira", hogy faképnél hagyta őket, pedig náluk lett népszerű.

Bergendy2-110940.jpg

Bergendy együttes Delhusa Gjonnal 1977. (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Urbán Tamás)

Az együttes néhány jazzfesztiváli koncertlemez után 1980-tól sikeres mesejátékokat, gyermekalbumokat készített: Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Süsüke, a sárkánygyerek, a Futrinka utca és a Sebaj, Tóbiás tv-sorozatok, a 24 részes Én táncolnék veled című tv-tánciskola zenéjét, musicaleket írt (Kártyaaffér hölgykörökben, Mesélj, Münchhausen, Bohóc az egész család, Robinson és Péntek, Dobszó az éjszakában, Ördög bújjék...) és egy rock-kantátát is (A rendíthetetlen ólomkatona).

A Süsü bábfilm dallamát akkoriban gyermek és felnőtt egyaránt dúdolta az egész országban.

Az 1980-as évtized elején Bergendy István megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, amelynek tizenkét tagja közül nyolc volt zenész, négy pedig énekes és vokalista. Az együttes a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő show-szerűen elegáns egyenruhákban, igényesen. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek. 2009 októberében a zenekart kisebb létszámú együttes váltotta fel, amelyet két éve feloszlatott.

Az egykori Ifjúsági Parkban ismerte meg leendő feleségét, Várady Juditot, akit 1966-ban vitt oltár elé, s két gyermekük született. 

FRISSÍTÉS

Bergendy István a Süsü, a sárkány főcímdala miatt 2009-ben plágiumgyanúba keveredett, ugyanis az amerikai Willie Mitchell ’70-es években megjelent Cherry Tree című száma – mint kiderült – szinte hangról hangra megegyezik vele. Bergendy István azt állította, soha nem hallott Willie Mitchellről. Az Artisjusnál szövegíróként Csukás István, előadóként a Bergendy zenekar, zeneszerzőként Bergendy István van feltüntetve; a jogdíj a Bergendy–Csukás párosnak jár. Bírósági ügy nem lett az esetből, az Artisjus magyar szerzői jogvédő irodán sem történt bejelentés.

Forrás: vasarnapihirek.hu

(A fejlécképen Bergendy István 1984-ben, fotó: Urbán Tamás)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz gyász

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Plusz karc

Újra fiatal kritikusokat keres a Müpa

Az évad második felében is folytatódik a Müpa Karc elnevezésű kritikaíró pályázata, amelyre olyan egyedi hangvételű, olvasmányos és közérthető írásokat várnak, amelyek ráirányítják a figyelmet a Müpa tízféle művészeti ágat képviselő előadásaira.
Plusz ornitológia

A madarak énekeit is lekottázzák 

A madarak képesek új dallamok megtanulására, és énekük divatszerűen változhat - mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 vasárnapi műsorában.
Plusz megemlékezés

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Plusz ajánló

Családi délelőtt - Táncrendkészítő workshop

Nagyon régre nyúlik vissza a Pesti Vigadó bál-története, lassan 190 éve zajlanak ilyen díszes események a házban. Ebben az évben a gyerekeket sem hagyjuk ki belőle, sőt alkotni és felfedezni hívunk minden kis érdeklődőt!