Plusz

95 éve törték fel Tutanhamon sírkamráját - és engedték szabadon a legendát

2018.02.16. 15:22
Ajánlom
Két angol felfedező, Howard Carter archeológus és Lord Carnarvon, az expedíció finanszírozója 16 évnyi kutatás után bukkantak rá egy fáraó sírjára, aki feltehetőleg jelentéktelenségének köszönheti mostani hírnevét.

 Végre csodálatos felfedezést tettünk a völgyben káprázatos sír érintetlen pecséttel, helyreállítottuk az érkezésedre. Gratulálok, Carter

- az 1922-es távirat egészen visszafogottnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az eddig feltárt legjelentősebb egyiptomi leletet harangozta be. Az üzenet hatására Lord Carnarvon és lánya azonnal Luxorba utaztak, és miután a sírkamrához vezető folyosókat megtisztították a törmeléktől és elérték az ajtót, Howard Carter lyukat ütött rajta. 

ahogy a szemem hozzászokott a fényhez, a szoba részletei lassan kibontakoztak a homályból: furcsa állatok, szobrok és arany - mindenütt az arany csillogása.

"Egy pillanatra - ami a körülöttem állóknak egy örökkévalóságnak tűnhetett - elállt a szavam az ámulattól és amikor Lord Carnarvon, nem bírta tovább a bizonytalanságot, aggódva azt kérdezte:"Lát valamit?" csak annyit tudtam felelni: Igen, csodálatos dolgokat!"

George Herberth, vagyis Carnarvon 5. grófja híres volt saját tenyésztésű remek versenylovairól. De a sebesség iránti szenvedélye kiterjedt az akkor még gyerekcipőben járó automobilokra is. Ez utóbbi azonban 1900 körül még nem számított életbiztosításnak. A gróf egész sorozatnyi autóbalesetet szenvedett. 

Orvosai megrendült az egészségére tekintettel éghajlatváltozást írtak elő, javasolták, hogy a telet töltse melegebb vidéken.

Egy angol arisztokrata mindenből kihozza a maximumot: Lord Carnarvon stílusosan Egyiptomot választotta.

Egyre jobban érdekelni kezdte az ókori Egyiptom művészete és kultúrája, olyannyira, hogy végül az ásatásokhoz szükséges koncesszióért is folyamodott a Régészeti hivatalhoz. A munkához azonban szüksége volt egy társra, ekkor ajánlották neki Howard Carter archeológust. Carter egy francia turisták és az egyiptomi őrök közötti összetűzés miatt, ahol az utóbbiak pártját fogta, már évek óta nem foglalkozott ásatásokkal, hanem festőként dolgozott. 

Lord Carnarvon rendszeres fizetést biztosított az archeológusnak és építtetett neki egy viccesen Carter-kastélynak emlegetett házat a Királyok Völgyébe vezető úton. A Lord - illetve a feleségének - vagyona biztosította hogy egy szezonban akár öt ásatáson is dolgozzanak. Lord Carnarvonék a Királynék Völgyében és a Nemesek Völgyében is végeztek feltárásokat az ezt kövező öt évben. Az egyiptomi nyári hőség miatt a munkálatokra mindössze a 3-4 téli hónap alkalmas. Az év fennmaradó részében a leleteket rendszerezték és vizsgálták.

Carnarvonnak egész szép gyűjteménye lett egyiptomi antikvitásokból, azonban valami még különlegesebbre és szebbre vágyott. 7-8 év után elkezdte foglalkoztatni annak a gondolata, hogy szerezzen egy koncessziót a Királyok Völgyében. Ez évek óta egy amerikai, Theodore Davis birtokában volt, ő azonban 1914-re kijelentette, hogy semmi nincs a területen. Ennek ellenére belevágtak, azonban az első öt év a Carter-Carnarvon párosnak sem hozott szerencsét. 1920-ra a háború, a növekvő adók és a recesszió hatására kezdett megrendülni 

a Lord anyagi helyzete, így kénytelen volt közölni Carterrel, hogy befejezik az egyiptomi feltárásokat. Az archeológusnak sikerült meggyőznie, hogy még egyetlen szezonra, 1922 telére maradjanak. 

Októberben elutazott a területre és novemberben már a fenti táviratot küldte a Lordnak. 

A lelet olyan jelentős volt, hogy hetekig tartott, amíg a tárgyakat kihordták. Ekkor azonban még egy meglepetés várt Carterre és Lord Carnarvonra: egy újabb lepecsételt kamra.

A sír szokatlan kialakítása miatt először fel sem tűnt, hogy még egy terem tartozik hozzá,

 ahol maga a fáraó nyugszik hármas szarkofágban. Ezért fordulhatott elő, hogy bár november 22-án már feltörtek egy pecsétet és beléptek a kamrába, kiderült, hogy az csupán egy külső terem volt, a valódi sírkamrát lezáró pecsétet 1923. február 16-án törték fel.

A leghíresebb leleten, a múmia világhírűvé vált arany halotti maszkján kívül egy – hasonlóan ismert – pompás aranyozott trónszék, valamint egy színaranyból készült koporsó is várta Carteréket,

nem beszélve a rengeteg sírtartozékról, a fáraó szerveit őrző kanópuszládáról, a halott gyolcsaiba csavart amulettekről – az úgynevezett usébtikről –, az elefántcsontból, alabástromból és ébenfából készült kegytárgyak tömkelegéről, illetve a túlvilági utazásra készülő uralkodó egyéb használati tárgyairól" - sorolja a leleteket Rubiconban megjelent cikkében Tarjányi M. Tamás.

Tutanhamon származása máig rejtélynek számít. Nem tudni pontosan, milyen kapcsolatban állt elődjével, ahogyan azt sem, hogy az őt a trónon követő uralkodóhoz fűzték-e rokoni szálak és pontosan milyenek. Az Egyiptom történetében feltehetőleg alig valamicske jelentőséggel bíró uralkodó mindössze 8-10 évig ült a trónon, majd halála után el is feledkeztek róla. Erre utal az a tény, hogy az őt követő fáraók a piramisaik építésekor keletkező építési törmeléket Tutanhamon sírja elé hordták. 

Olyan jelentéktelen volt, hogy senki nem emlékezett rá, hogy egyáltalán ott van a sírja, ami a legbiztosabb módszernek bizonyult a sírrablók ellen.

Tutanhamon világhírét épp ez az érintetlenség adta.

Az újságok ekkor már lelkesen tudósítottak az expedícióról, így feltehetőleg a sajtó kreálmánya volt a fáraó átka is. A legendához kapóra jött, hogy Lord Carnarvont megcsípte egy moszkitó, a sebet pedig borotválkozás közben elvakarta és vérmérgezést kapott. Felesége és fia Kairóba utazott hozzá, így családja körében hunyt el 1923. április 5-én, 56 évesen.

A fáma szerint halála pillanatában egész Kairóban elment az áram, ahogy angliai birtokán, a Newbury közelében fekvő Highclere kastélyban is, a gróf kedvenc agara pedig hirtelen elpusztult. 

A fáraó átkának legendája számos regényírót is megihletett. Nem véletlen, hogy az ásatások közelében szintén otthonosan mozgó Agatha Christie is foglalkozott a kérdéssel, igaz, Poirot racionális megoldást talált a rejtélyes halálesetekre. Az átokban hívők közé tartozott Sherlock Holmes megalkotója, Arthur Conan-Doyle is, aki közismerten kedvelte a spiritisztákat és hitt a szellemekben. Ellentmondani látszik az átok-teóriának, hogy a sírba feltárásában résztvevő 58 emberből mindössze nyolcan haláloztak el az azt követő évtizedben, az elsőként belépő Carter pedig még 17 évig élt, és 65 évesen hunyt el. Persze előfordulhat, hogy 4000 év alatt csökkent az átok ereje. 

A leletekkel azonban még ma is akadnak gondok. A hamisítatlan gyarmatbirodalmi hozzáállás jegyében lebonyolított osztozkodás keretében ugyanis

előfordult, hogy a leletnaplókban szereplőnél jóval több tárgy érkezett meg a francia, olasz vagy épp a brit múzeumokba.

Alapesetben az ásatási szándékkal - és megfelelő tőkével érkező - régész kötött egy szerződést - jelenesetben az egyiptomi -állammal, ebben lefektették, hogy a lelet mely darabjai maradnak az anyaországban és mik kerülhetnek a felfedezők birtokába, vagyis külföldre.

A szabályozás hiányosságait mindkét oldal igyekezett a maga javára fordítani. A helyi hatóságoknál gyakran hiányzott a hozzáértő ember, így csupán a nyilvánvalóan értékes tárgyakra, nemesfémre, drágakövekre, vagy ébenfa darabokra tartottak igényt. Ez állhat például annak a hátterében, hogy nemrég megnyitott egy főleg arany kincseket bemutató tárlat Kairóban, ahol a Tutanhamon sírjából származó leletek kerültek e közönség elé - első alkalommal.

Először láthatja a közönség Tutanhamon fáraó aranykincseit

Kapcsolódó

Először láthatja a közönség Tutanhamon fáraó aranykincseit

Tutanhamon fáraó híres sírboltjából származó, korábban sohasem látott aranydíszeket mutat be egy kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban. Nézze meg ön is galériánkban!

Vagyis a legalább ilyen értékes szobrokat minden gond nélkül hazavihették a régészek, akik minden lehetséges kiskaput kihasználtak kezdve azzal az egyszerű módszerrel, hogy nem vallották be, mi is került elő pontosan. A Nofretiti büsztöt például gipszbe öntve juttatta el Berlinig felfedezője Ludwig Borchardt, legalábbis az egyiptomi hatóságok szerint ezzel tévesztette meg őket.

A régészet felfutásának időszakában még a múzeumok sem vizsgálták különösebben a tárgyak származását - 

sok fejfájást okozva ezzel például a British Múzeum jelenlegi szakembereinek, akiknél hosszú listával kopogtat az egyiptomi kormány évek óta.

Az elégtelen tárolási körülményekre való hivatkozás pedig egyre gyengébb lábakon álló érv.

Highclere kastély 

highclere-2146645 1920

highclere-2146645 1920 (Fotó/Forrás: leefenn-tripp / Pixabay)

Lord Carnarvon Newbury közelében fekvő családi birtoka, ahol jelenleg a 8. gróf él feleségével, egyúttal a Downton Abbeycímű angol sorozat forgatási helyszínéül is szolgált hat évadon át 2010 és 2015 között. A legutóbbi hírek szerint a birtokot ismét lefoglalták a filmesek, hogy a sorozathoz egy mizifilmet is forgassanak.

A kastély és kertje is látogatható. Az 5. gróf egyiptológia iránti szenvedélyére pedig az alagsorban berendezett Tutanhamon-sír replika és a Lord életét bemutató kiállítás emlékeztet. 

(forrás: Highclere Castle history)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.