Plusz

95 éve törték fel Tutanhamon sírkamráját - és engedték szabadon a legendát

2018.02.16. 15:22
Ajánlom
Két angol felfedező, Howard Carter archeológus és Lord Carnarvon, az expedíció finanszírozója 16 évnyi kutatás után bukkantak rá egy fáraó sírjára, aki feltehetőleg jelentéktelenségének köszönheti mostani hírnevét.

 Végre csodálatos felfedezést tettünk a völgyben káprázatos sír érintetlen pecséttel, helyreállítottuk az érkezésedre. Gratulálok, Carter

- az 1922-es távirat egészen visszafogottnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az eddig feltárt legjelentősebb egyiptomi leletet harangozta be. Az üzenet hatására Lord Carnarvon és lánya azonnal Luxorba utaztak, és miután a sírkamrához vezető folyosókat megtisztították a törmeléktől és elérték az ajtót, Howard Carter lyukat ütött rajta. 

ahogy a szemem hozzászokott a fényhez, a szoba részletei lassan kibontakoztak a homályból: furcsa állatok, szobrok és arany - mindenütt az arany csillogása.

"Egy pillanatra - ami a körülöttem állóknak egy örökkévalóságnak tűnhetett - elállt a szavam az ámulattól és amikor Lord Carnarvon, nem bírta tovább a bizonytalanságot, aggódva azt kérdezte:"Lát valamit?" csak annyit tudtam felelni: Igen, csodálatos dolgokat!"

George Herberth, vagyis Carnarvon 5. grófja híres volt saját tenyésztésű remek versenylovairól. De a sebesség iránti szenvedélye kiterjedt az akkor még gyerekcipőben járó automobilokra is. Ez utóbbi azonban 1900 körül még nem számított életbiztosításnak. A gróf egész sorozatnyi autóbalesetet szenvedett. 

Orvosai megrendült az egészségére tekintettel éghajlatváltozást írtak elő, javasolták, hogy a telet töltse melegebb vidéken.

Egy angol arisztokrata mindenből kihozza a maximumot: Lord Carnarvon stílusosan Egyiptomot választotta.

Egyre jobban érdekelni kezdte az ókori Egyiptom művészete és kultúrája, olyannyira, hogy végül az ásatásokhoz szükséges koncesszióért is folyamodott a Régészeti hivatalhoz. A munkához azonban szüksége volt egy társra, ekkor ajánlották neki Howard Carter archeológust. Carter egy francia turisták és az egyiptomi őrök közötti összetűzés miatt, ahol az utóbbiak pártját fogta, már évek óta nem foglalkozott ásatásokkal, hanem festőként dolgozott. 

Lord Carnarvon rendszeres fizetést biztosított az archeológusnak és építtetett neki egy viccesen Carter-kastélynak emlegetett házat a Királyok Völgyébe vezető úton. A Lord - illetve a feleségének - vagyona biztosította hogy egy szezonban akár öt ásatáson is dolgozzanak. Lord Carnarvonék a Királynék Völgyében és a Nemesek Völgyében is végeztek feltárásokat az ezt kövező öt évben. Az egyiptomi nyári hőség miatt a munkálatokra mindössze a 3-4 téli hónap alkalmas. Az év fennmaradó részében a leleteket rendszerezték és vizsgálták.

Carnarvonnak egész szép gyűjteménye lett egyiptomi antikvitásokból, azonban valami még különlegesebbre és szebbre vágyott. 7-8 év után elkezdte foglalkoztatni annak a gondolata, hogy szerezzen egy koncessziót a Királyok Völgyében. Ez évek óta egy amerikai, Theodore Davis birtokában volt, ő azonban 1914-re kijelentette, hogy semmi nincs a területen. Ennek ellenére belevágtak, azonban az első öt év a Carter-Carnarvon párosnak sem hozott szerencsét. 1920-ra a háború, a növekvő adók és a recesszió hatására kezdett megrendülni 

a Lord anyagi helyzete, így kénytelen volt közölni Carterrel, hogy befejezik az egyiptomi feltárásokat. Az archeológusnak sikerült meggyőznie, hogy még egyetlen szezonra, 1922 telére maradjanak. 

Októberben elutazott a területre és novemberben már a fenti táviratot küldte a Lordnak. 

A lelet olyan jelentős volt, hogy hetekig tartott, amíg a tárgyakat kihordták. Ekkor azonban még egy meglepetés várt Carterre és Lord Carnarvonra: egy újabb lepecsételt kamra.

A sír szokatlan kialakítása miatt először fel sem tűnt, hogy még egy terem tartozik hozzá,

 ahol maga a fáraó nyugszik hármas szarkofágban. Ezért fordulhatott elő, hogy bár november 22-án már feltörtek egy pecsétet és beléptek a kamrába, kiderült, hogy az csupán egy külső terem volt, a valódi sírkamrát lezáró pecsétet 1923. február 16-án törték fel.

A leghíresebb leleten, a múmia világhírűvé vált arany halotti maszkján kívül egy – hasonlóan ismert – pompás aranyozott trónszék, valamint egy színaranyból készült koporsó is várta Carteréket,

nem beszélve a rengeteg sírtartozékról, a fáraó szerveit őrző kanópuszládáról, a halott gyolcsaiba csavart amulettekről – az úgynevezett usébtikről –, az elefántcsontból, alabástromból és ébenfából készült kegytárgyak tömkelegéről, illetve a túlvilági utazásra készülő uralkodó egyéb használati tárgyairól" - sorolja a leleteket Rubiconban megjelent cikkében Tarjányi M. Tamás.

Tutanhamon származása máig rejtélynek számít. Nem tudni pontosan, milyen kapcsolatban állt elődjével, ahogyan azt sem, hogy az őt a trónon követő uralkodóhoz fűzték-e rokoni szálak és pontosan milyenek. Az Egyiptom történetében feltehetőleg alig valamicske jelentőséggel bíró uralkodó mindössze 8-10 évig ült a trónon, majd halála után el is feledkeztek róla. Erre utal az a tény, hogy az őt követő fáraók a piramisaik építésekor keletkező építési törmeléket Tutanhamon sírja elé hordták. 

Olyan jelentéktelen volt, hogy senki nem emlékezett rá, hogy egyáltalán ott van a sírja, ami a legbiztosabb módszernek bizonyult a sírrablók ellen.

Tutanhamon világhírét épp ez az érintetlenség adta.

Az újságok ekkor már lelkesen tudósítottak az expedícióról, így feltehetőleg a sajtó kreálmánya volt a fáraó átka is. A legendához kapóra jött, hogy Lord Carnarvont megcsípte egy moszkitó, a sebet pedig borotválkozás közben elvakarta és vérmérgezést kapott. Felesége és fia Kairóba utazott hozzá, így családja körében hunyt el 1923. április 5-én, 56 évesen.

A fáma szerint halála pillanatában egész Kairóban elment az áram, ahogy angliai birtokán, a Newbury közelében fekvő Highclere kastélyban is, a gróf kedvenc agara pedig hirtelen elpusztult. 

A fáraó átkának legendája számos regényírót is megihletett. Nem véletlen, hogy az ásatások közelében szintén otthonosan mozgó Agatha Christie is foglalkozott a kérdéssel, igaz, Poirot racionális megoldást talált a rejtélyes halálesetekre. Az átokban hívők közé tartozott Sherlock Holmes megalkotója, Arthur Conan-Doyle is, aki közismerten kedvelte a spiritisztákat és hitt a szellemekben. Ellentmondani látszik az átok-teóriának, hogy a sírba feltárásában résztvevő 58 emberből mindössze nyolcan haláloztak el az azt követő évtizedben, az elsőként belépő Carter pedig még 17 évig élt, és 65 évesen hunyt el. Persze előfordulhat, hogy 4000 év alatt csökkent az átok ereje. 

A leletekkel azonban még ma is akadnak gondok. A hamisítatlan gyarmatbirodalmi hozzáállás jegyében lebonyolított osztozkodás keretében ugyanis

előfordult, hogy a leletnaplókban szereplőnél jóval több tárgy érkezett meg a francia, olasz vagy épp a brit múzeumokba.

Alapesetben az ásatási szándékkal - és megfelelő tőkével érkező - régész kötött egy szerződést - jelenesetben az egyiptomi -állammal, ebben lefektették, hogy a lelet mely darabjai maradnak az anyaországban és mik kerülhetnek a felfedezők birtokába, vagyis külföldre.

A szabályozás hiányosságait mindkét oldal igyekezett a maga javára fordítani. A helyi hatóságoknál gyakran hiányzott a hozzáértő ember, így csupán a nyilvánvalóan értékes tárgyakra, nemesfémre, drágakövekre, vagy ébenfa darabokra tartottak igényt. Ez állhat például annak a hátterében, hogy nemrég megnyitott egy főleg arany kincseket bemutató tárlat Kairóban, ahol a Tutanhamon sírjából származó leletek kerültek e közönség elé - első alkalommal.

Először láthatja a közönség Tutanhamon fáraó aranykincseit

Kapcsolódó

Először láthatja a közönség Tutanhamon fáraó aranykincseit

Tutanhamon fáraó híres sírboltjából származó, korábban sohasem látott aranydíszeket mutat be egy kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban. Nézze meg ön is galériánkban!

Vagyis a legalább ilyen értékes szobrokat minden gond nélkül hazavihették a régészek, akik minden lehetséges kiskaput kihasználtak kezdve azzal az egyszerű módszerrel, hogy nem vallották be, mi is került elő pontosan. A Nofretiti büsztöt például gipszbe öntve juttatta el Berlinig felfedezője Ludwig Borchardt, legalábbis az egyiptomi hatóságok szerint ezzel tévesztette meg őket.

A régészet felfutásának időszakában még a múzeumok sem vizsgálták különösebben a tárgyak származását - 

sok fejfájást okozva ezzel például a British Múzeum jelenlegi szakembereinek, akiknél hosszú listával kopogtat az egyiptomi kormány évek óta.

Az elégtelen tárolási körülményekre való hivatkozás pedig egyre gyengébb lábakon álló érv.

Highclere kastély 

highclere-2146645 1920

highclere-2146645 1920 (Fotó/Forrás: leefenn-tripp / Pixabay)

Lord Carnarvon Newbury közelében fekvő családi birtoka, ahol jelenleg a 8. gróf él feleségével, egyúttal a Downton Abbeycímű angol sorozat forgatási helyszínéül is szolgált hat évadon át 2010 és 2015 között. A legutóbbi hírek szerint a birtokot ismét lefoglalták a filmesek, hogy a sorozathoz egy mizifilmet is forgassanak.

A kastély és kertje is látogatható. Az 5. gróf egyiptológia iránti szenvedélyére pedig az alagsorban berendezett Tutanhamon-sír replika és a Lord életét bemutató kiállítás emlékeztet. 

(forrás: Highclere Castle history)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Művészeti központtá alakítaná Banksy a readingi fegyházat

2021 márciusában jelent meg a readingi fegyház falán egy szökő foglyot ábrázoló graffiti. A börtönből, ahol Oscar Wilde is raboskodott, az anonimitását őrző alkotó művészeti központot hozna létre.
Plusz hír

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Plusz ajánló

Miért szeretjük ennyire az adventi kalendáriumokat?

Közelít a karácsony, így ismét eljött az örömteli várakozás és az adventi kalendáriumok ideje. Sok otthonban ma már elképzelhetetlen az ünnepi visszaszámlálás az apró meglepetéseket rejtő naptár nélkül: gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak érte. De mi a titka, és miért vált ki belőlünk ilyen érzéseket? Íme, egy kis kalendáriumtörténet és néhány ötlet, hogy az idei advent is izgalmas legyen!
Plusz ajánló

8 dolog, ami miatt alig várjuk a tavaszt!

Zseniális izraeli tánctársulat, a megszokottnál is csodálatosabb Mandarin, a világ egyik legjelentősebb barokk együttese, egy ragyogó kontratenor, egy ikonikus amerikai rockbanda és a többszörös Grammy-díjas jazzszaxofonos, aki ez alkalommal a magyar népzenéből merít! 2022 áprilisában ismét minden Bartókról és napjaink legkiválóbb művészeinek vadonatúj alkotásairól szól majd. Minden műfajban mutatunk néhány csemegét a 2022-es Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen bejelentett programjából.
Plusz advent

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.