Plusz

A 17. századi jegygyűrűk titkos jelentése

2018.01.16. 17:02
Ajánlom
Nemcsak a házasság és az eljegyzés tényét bizonyította, de személyazonosításra is használták a különleges ikergyűrűket, melyekbe üzeneteket is rejtettek.

A mai, modern eljegyzési gyűrűket a gyémántok uralják, ezek tisztasága, színe, metszése határozza meg értéküket és az, hány karátos az ékkő. A XVII. századi Európában azonban egész más volt a jegygyűrűk megszokott formája. 

Az ikergyűrűnek (gimmel gyűrűnek) is nevezett különleges ékszerek két vagy több karikából álltak, összeillesztve egy díszesebb gyűrűt alkottak.

Ez a jegygyűrűtípus a középkorban számított közkedveltnek, majd az 1600-as években ismét divatba jött. A jegyespár mindkét tagja egy-egy különálló gyűrűt viselt, az esküvőn pedig a részeket összeillesztették és általában a feleség hordta az ékszert a házasságkötés után.

Egy 1912-ben kiadott útmutató, a Csevegések régi ékszerekről és csecsebecsékről (Chats on Old Jewellery and Trinkets) arról is beszámolt, hogy a gyűrű egyik felét utazás előtt ajándékozták a távozók az otthonmaradóknak egyfajta szimbólumként, ami abban is segített, hogy a hírnökök személyazonosságát megállapítsák, vagyis hogy tudják, valóban attól hoznak üzenetet, akire hivatkoznak.

Az, hogy a gyűrűt személyazonosság megállapítására is használták, a házasságkötéssel összefüggésben is kapóra jött. Egy XVII. századi ikergyűrű felirata alapján a British Museum kurátorai kiderítették, hogy Angliában és Wales-ben az

1753-as Házassági törvényig a házasság érvényességéhez nem volt szükség hivatalos ceremóiára.

Elegendő volt a kölcsönös beleegyezés és ha "bizonyos jelek és szimbólumok, amik ezt a kölcsönös beleegyezést jelezték." A kettős gyűrű, aminek egyes darabjait a pár tagjai maguknál tartották tökéletesen megfelelt arra, hogy bizonyítsa mindkét fél szándékát a törvényes házasságra. 

Az ékszer nemcsak kettő, hanem három, vagy több darabból is állhatott. Ebben az esetben a jegyespáron kívül 

azok is viselték a gyűrű egy darabját, akik jelen voltak az eljegyzésnél és tanúsíthatták annak megtörténtét.

Az összeillesztett gyűrű alkotóelemei lehettek egyformák, ezzel is az egységet és az összetartozást jelképezve. Népszerű megoldás volt a két összekulcsolódó kéz - mindkét gyűrűn egy -, amik összeillesztve "megfogták" egymást. Egy másik típus esetén a gyűrű részei kiegészítették egymást: az egyiken lévő szívet a másikon lévő két kéz ölel át és védelmez.

A képünkön látható gyűrű a New York-i Metropolitan Museum  gyűjteményében található és Németországban készítették 1631-ben. Az egyik felében egy rubin, a másikban egy gyémánt helyezkedik el a foglalatban. Utóbbi karikában a " “QUOD DEUS CONIUNXIT” előbbiben a “HOMO NON SEPARET” szavakat gravírozták. Vagyis: Quod deus coniunxit homo non separet:Amit Isten összeköt, ember szét ne válassza.

Mai szemmel nézve azonban

az ékszer legmegdöbbentőbb eleme a kis memento mori, egy apró emlékeztető a halandóságról.

A drágakövek alatti foglalatban egy-egy kis üreget alakítottak ki. A gyémánt alatt egy összegömbölyödő csecsemő, a rubin alatt pedig egy mosolygó csontváz bújik meg. A kettő együtt a születést és a halált, a kezdetet és a véget szimbolizálta. Emlékeztető, hogy a házasság sem tesz halhatatlanná.

(via Atlas Obscura)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz prima primissima

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Plusz videó

Emberséget kér a hajléktalanok felé a Mikulástól noÁr az új klipjében

A noÁr művésznéven ismert Molnár Áron új közéleti dalában a hajléktalantörvény ellen emelt szót: „Itt valamit nagyon durván benéznek, mert szegény és rászoruló emberek, akiket ekéznek.”
Plusz magazin

Soha nem lesz teljesen egyenes a pisai ferde torony – állítják a szakértők

"Már az építésekor is történtek kísérletek a kiegyenesítésére, az egyik oldalára több követ tettek, és most enyhe banánformája van" - árulta el Roberto Cela mérnök.
Plusz árverés

Rekordáron kelt el Einstein istentagadó levele

A becsült ár két-háromszorosáért kelt el egy keddi New York-i árverésen Albert Einstein kézzel írott levele, amelyben a fizikus az emberi gyengeség termékeként veti el Istent.
Plusz hír

A világ legjobb középülete a Városligetben épül

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete.