Plusz

A 17. századi jegygyűrűk titkos jelentése

2018.01.16. 17:02
Ajánlom
Nemcsak a házasság és az eljegyzés tényét bizonyította, de személyazonosításra is használták a különleges ikergyűrűket, melyekbe üzeneteket is rejtettek.

A mai, modern eljegyzési gyűrűket a gyémántok uralják, ezek tisztasága, színe, metszése határozza meg értéküket és az, hány karátos az ékkő. A XVII. századi Európában azonban egész más volt a jegygyűrűk megszokott formája. 

Az ikergyűrűnek (gimmel gyűrűnek) is nevezett különleges ékszerek két vagy több karikából álltak, összeillesztve egy díszesebb gyűrűt alkottak.

Ez a jegygyűrűtípus a középkorban számított közkedveltnek, majd az 1600-as években ismét divatba jött. A jegyespár mindkét tagja egy-egy különálló gyűrűt viselt, az esküvőn pedig a részeket összeillesztették és általában a feleség hordta az ékszert a házasságkötés után.

Egy 1912-ben kiadott útmutató, a Csevegések régi ékszerekről és csecsebecsékről (Chats on Old Jewellery and Trinkets) arról is beszámolt, hogy a gyűrű egyik felét utazás előtt ajándékozták a távozók az otthonmaradóknak egyfajta szimbólumként, ami abban is segített, hogy a hírnökök személyazonosságát megállapítsák, vagyis hogy tudják, valóban attól hoznak üzenetet, akire hivatkoznak.

Az, hogy a gyűrűt személyazonosság megállapítására is használták, a házasságkötéssel összefüggésben is kapóra jött. Egy XVII. századi ikergyűrű felirata alapján a British Museum kurátorai kiderítették, hogy Angliában és Wales-ben az

1753-as Házassági törvényig a házasság érvényességéhez nem volt szükség hivatalos ceremóiára.

Elegendő volt a kölcsönös beleegyezés és ha "bizonyos jelek és szimbólumok, amik ezt a kölcsönös beleegyezést jelezték." A kettős gyűrű, aminek egyes darabjait a pár tagjai maguknál tartották tökéletesen megfelelt arra, hogy bizonyítsa mindkét fél szándékát a törvényes házasságra. 

Az ékszer nemcsak kettő, hanem három, vagy több darabból is állhatott. Ebben az esetben a jegyespáron kívül 

azok is viselték a gyűrű egy darabját, akik jelen voltak az eljegyzésnél és tanúsíthatták annak megtörténtét.

Az összeillesztett gyűrű alkotóelemei lehettek egyformák, ezzel is az egységet és az összetartozást jelképezve. Népszerű megoldás volt a két összekulcsolódó kéz - mindkét gyűrűn egy -, amik összeillesztve "megfogták" egymást. Egy másik típus esetén a gyűrű részei kiegészítették egymást: az egyiken lévő szívet a másikon lévő két kéz ölel át és védelmez.

A képünkön látható gyűrű a New York-i Metropolitan Museum  gyűjteményében található és Németországban készítették 1631-ben. Az egyik felében egy rubin, a másikban egy gyémánt helyezkedik el a foglalatban. Utóbbi karikában a " “QUOD DEUS CONIUNXIT” előbbiben a “HOMO NON SEPARET” szavakat gravírozták. Vagyis: Quod deus coniunxit homo non separet:Amit Isten összeköt, ember szét ne válassza.

Mai szemmel nézve azonban

az ékszer legmegdöbbentőbb eleme a kis memento mori, egy apró emlékeztető a halandóságról.

A drágakövek alatti foglalatban egy-egy kis üreget alakítottak ki. A gyémánt alatt egy összegömbölyödő csecsemő, a rubin alatt pedig egy mosolygó csontváz bújik meg. A kettő együtt a születést és a halált, a kezdetet és a véget szimbolizálta. Emlékeztető, hogy a házasság sem tesz halhatatlanná.

(via Atlas Obscura)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Vizuál

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Plusz hír

Augusztusra módosult a Fishing on Orfű dátuma

A szervezők úgy határoztak, hogy az eredeti júniusi dátum helyett, az előre meghirdetett pótdátumon, azaz augusztus 25. és 28. között tartják meg a Fishing on Orfű fesztivált, mely tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt - adták hírül az esemény hivatalos honlapján.
Plusz hír

Idén sem rendezik meg a Sziget Fesztivált

A Volt Fesztivál és Balaton Sound mellett, Magyarország legnagyobb könnyűzenei fesztiválja a Sziget is elmarad.
Plusz ajánló

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Plusz hír

Időutazás Rómában: újjáépítik a Colosseum arénáját

A Római Colosseum eredeti fapadlózatát még a 19. században szedték fel, amikor régészeti munkálatokat végeztek az arénában. A felújítás után a látogatók lehetőségük nyílik arra is, hogy beléphessenek a föld alatti tárnákba.