A boldogtalan családok írója - Ámosz Oz-ra emlékezünk a Fidelio Klasszikban

Pál István „Szalonna”

Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának, népzenéjének mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása, színpadi formában való továbbadása. A Magyar Állami Népi Együttes előadásai színpadi formában jelenítik meg a hagyományokhoz kötődő műfajokat: a historikus zenét, az autentikus népzenét, a néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és a látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője saját bandával is büszkélkedik: zenekara a Duna Televízió Fölszállott a páva című vetélkedőjének köszönhetően vált közismertté, ahol számos esetben kísérték a fellépők előadását. Pál István „Szalonnát” a táncegyüttes tavalyi sikereiről, fellépésekről, közelgő erdélyi turnéról, a magyar népzene erejéről is kérdezzük.

Szlukovényi Katalin

Miért mondjuk mindig, hogy a kis hercegnő megtalálta lovagját, és boldogan éltek, míg meg nem haltak? Vagy hogy a kislányok a rózsaszínt szeretik, meg a babázást? Holott mindannyian tudjuk, hogy a kislányok talán autózni is szeretnek, ha engedik őket, és talán inkább felfedezők lennének, és távoli tájakon barangolnának, mert ez élteti őket és nem a hercegnőség. Szerencsére sok olyan inspiráló nő született már, aki hajlandó és képes volt kitörni a sztereotípiákból, és minden akadály ellenére megvalósította az álmát, habár a maga korában talán ezt rosszallták vagy büntették. Nos, éppen e nők életének története lehet a legjobb ösztönzés, a játszva tanulás, az elgondolkodtatás eszköze gyerekeknek és persze felnőtteknek is. Eltűnődni egy tabukat ledöntő művész, egy űrhajós, egy politikusnő, egy óceánt átrepülő pilótanő, az első magyar orvosnő vagy éppen egy embereket megmentő bátor kislány életútján, és beszélgetni arról, mi mindenben volt újító és ösztönző másoknak is. 

Ebben is segít a Magyar mesék lázadó lányoknak című kötet, amely Árpád-házi Szent Erzsébettől az első magyar orvosnőn, Hugonnai Vilmán át napjaink izgalmas hősnőiig 25 inspiráló nő alakját idézi meg. A hősnők némelyike Magyarországon született, más úgy költözött ide. Családi hátterük, származásuk, foglalkozásuk, szerepük a közösségben, lakóhelyük nagyon sokféle, ahogyan a személyiségük is. Ami azonban összeköti őket a kötetben és a történelemben is, az elszántság és tettvágy, amellyel kitörtek a nemi sztereotípiákból, saját koruk, saját társadalmuk ketreceiből, és megvalósították álmukat, utat törtek más nőknek, és ezzel segítették a ma megszülető kislányok életét is. A kötet szerzői között találjuk mások mellett Mesterházi Mónikát, Molnár Krisztina Ritát, Tóth Krisztinát, T. Szabó Annát és grafikusokat, akik gyönyörű illusztrációkat készítettek a könyvhöz. A kiadvány szerkesztőjét, Szlukovényi Katalint arról is kérdezzük, mi volt a Magyar mesék lázadó lányoknak irodalmi előzménye, és a kifejezetten magyar hősnőkről készült anyaghoz milyen tematika, elgondolás alapján válogatták a szereplőket; kiket kértek fel a könyvhöz, és mi volt fontos az illusztrációk elkészítésekor.

Rátóti Zoltán

Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámáját tűzi műsorra a Nemzeti Színház Csiszár Imre rendezésében, többek között Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Bodrogi Gyula, Söptei Andrea, Fehér Tibor és Berettyán Nándor főszereplésével. Haladás, elvhűség, lelkiismeret, gátlástalanság, erkölcsösség kerülnek terítékre, s Morus Tamás tragédiáját mutatja be, aki evangéliumi tisztasággal vállalta elveit, és inkább elbukott, mintsem hogy megtagadta volna azokat. Bolt egyébként olyan filmsikerek forgatókönyvét is jegyzi, mint az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó; a West Enden és a New York-i Broadway-n előadott Egy ember az örökkévalóságnak előadásért pedig Oscart zsebelt be. A február 16-án debütáló előadásról Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas Érdemes Művésszel beszélgetünk.

Takács Andrea

Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner), a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt. Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartották, akinek szürrealista prózájában, szépirodalmi műveiben, esszéiben is szembetűnő nyelvi virtuozitása. Nevét többször is emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között. 2007-ben Asztúria Hercege díjat kapott, 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Egy itt készített exkluzív interjúban mondta: „Figyelem az embereket, megvizsgálom őket, gesztusaikat, ruhájukat, elkapok egy-egy részletet a beszélgetéseikből, és elképzelem, milyen lehet az életük. Nagyszerű szórakozás ez, mindenkinek ajánlom, hogy képzeljük el, milyen lehet a másik, mert ez az emberi létezés egy szélesebb rétegébe vezet minket. Nagyon sok éve írok családokról, főleg szomorú családokról, ez a legfontosabb témám. Ha egyetlen szóban kellene megmondanom, miről szólnak a könyveim, akkor azt mondanám, hogy családokról, ha két szót mondhatnék, akkor azt mondanám, hogy boldogtalan családokról. Ha pedig három szót kapnék, akkor már azt kérném, hogy inkább olvassák el a könyveimet.” 

Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről. Ámosz Oz néhány hete, december 28-án hunyt el hosszú betegség után. A Retikül Irodalmi Szalon rá emlékezik január 31-én, Takáts Andrea összeállításában és előadásában, Kardos Dániel gitárjátékával. Takáts Andreától azt is kérdezzük, mi tette igazán emberivé Ámosz Ozt mint írót és mint embert; miért mondják róla, hogy nyelvi virtuozitása egyedülálló, és ez hogyan adható vissza úgy, hogy halljuk és nem látjuk a szöveget; a Szeretetről és sötétségről című regénye miért válhatott a legnépszerűbb családregénnyé, mi az, amit mindenki megtalálhat benne; illetve mire törekedett az irodalmi összeállításban.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

 

Fejléckép: Ámosz Oz (Fotó: Getty Images)