Plusz

A cselló Jimi Hendrixe

2011.03.28. 03:01
Ajánlom
A húrtépés, rikító színű koncertruha és hajrázás megvolt, és ahhoz sem sok hiányzott, hogy összetörje és felgyújtsa csellóját Mischa Maisky a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjén.

A BTF a soros EU-elnökség tiszteletére „Vendégünk Európa" címkével látta el néhány koncertjét - ezt a sorozatot nyitotta a karmester nélkül  játszó Prágai Kamarazenekar és a Baltikumban született, Szovjetúnióban felnőtt, izraeli útlevéllel utazó, magát világpolgárnak tartó Mischa Maisky koncertje. A prágaiak Johann Christian Bach B-dúr szimfóniájával (Lucio Silla-nyitányával) demonstrálták, hogy a 18. század zenéjének előadásához valóban nincs szükség dirigensre. Kivéve persze, ha invenciózus és szenvedélyes régizenei megközelítésben szólaltatják meg a preklasszikusokat  - ilyesmiről azonban a prágaiak hidegvérű előadásának esetében szó sem volt.

A forró vért a koncerten Mischa Maisky szolgáltatta. Korábbi budapesti fellépései alkalmával már megszokhattuk mesterkéltségét: extravagáns külsejét és ultraromantikus előadásmódját. Az újdonság első műsorszáma: Csajkovszkij Anyegin című operájából Lenszkij áriájának átirata volt. Az Áprily Lajos fordításában "Vajon hová, hová szaladtak / Tavaszom arany napjai?" kezdetű melankolikus ária Maisky előadásában inkább patetikusra sikeredett. Érzelmi hőfok, intenzitás és tempó tekintetében sem voltak a prágaiak partiban a neonkék ingében a tőle megszokott szendvedélyességgel és határozottsággal (értsd: agresszivitással) játszó Maiskyval. A csellista a különbséget vezénylést imitáló mozdulatokkal próbálta csökkenteni, de mivel háttal ült a zenészeknek, és kezei a cselló tartozékaival voltak tele, már-már groteszk kalimpálásával csak a prágaiak zavarát, sőt, riadtságát és bizonytalanságát  növelte.

A Lenszkij-ária lement különösebb malőr nélkül, ám a feszültséget a soron következő Rokokó variációk első taktusaiban nem bírta tovább a prágaiak elsőkürtöse, és gikszerparádéval örvendeztette meg a hozzám hasonló kárörvendő bakivadászokat. Itt rögtön át is adnám a szót Szuromi Fruzsinának, aki Maisky egy másik cseh zenekarral adott 2004-es koncertjéről így írt: „Misha úgy csapott a húrok közé, mint aki mind a négyet kapásból el akarja elszakítani. Szegény hangszer edzve lehet, így a húrokat nem, csak a közönség idegrendszerét sikerült megtépázni." Maisky úgy húzta, mintha legalább másfélszáz muzsikust kellene túlzengenie, s a prágaiakra (a műsorfüzet szerint) jellemző „kamaramuzsikusi kapcsolatot" nyomokban sem lehetett felfedezni. Ehelyett hamis hangok, elmaszatolt futamok, sőt, memóriazavar is színesítették az ízléstelenség határáig eltúlzottan romantikus előadást.

Hogy a hét évvel ezelőtti koncerthez képest simán, borulás nélkül lement a darab, két oknak tudható be: 1) a Rokokó variációk könnyebb, mint Dvorák csellóversenye; 2) a mereven ülő, rezzenéstelen arcú (túlfegyelmezett? enervált?) cseh muzsikusok ignorálták Maisky egyénieskedő megoldásait, és egységesen más játékuk rendre visszatérítette a kottában leírtakhoz az el-elkalandozó szólistát. Az előadás valósággal kiáltott karmester után, aki a homlokegyenest különböző felfogásokat összehangolja, és az áradó dallamokat, csörgedező futamokat közös mederbe tereli. (Igazságtalanság volna nem megemlíteni, hogy a 2008-as Csajkovszkij-maratonon Fenyő László és a Budapesti Vonósok koncertjén is karmestert hiányoltam, és az - akkor még szőke copfos - csellistán is kifogtak a gyors variációk. Érdekességként idekívánkozik, hogy Mischa Maisky ugyanezzel a műsorral szerepelt 2010 januárjában Fischer Iván vezényletével Washingtonban az NSO kíséretével - igaz, a beszámolók szerint hasonló teljesítményt nyújtott nagyzenekarral és karmesterrel a háta mögött is.)

Fáy Miklós 2004-ben írt szavait parafrazeálva: ráadás persze volt: három „Bach-tétel, nem éppen a legízlésesebb előadásban, mégis nagyon hatásosan." Már ha hatásosnak lehet nevezni a dupla tempót... Szerencsére az ilyesfajta „apróságok" nem zavarták a cirkuszi trükkökre mindig vevő, hálás közönséget - igaz, tekintélyes részük diplomáciai vagy multicéges meghívóval vett részt a koncerten (lásd még: Vendégünk Európa).

A koncert második félidejében Mozart nagy g-moll szimfóniáját játszották a prágaiak. Az első tételben még bámulatosnak tűnő együttjátékuk nagy ára hamar kiderült a meglehetősen színtelen másodikban. Az említett egymásra figyelő kamaramuzsikusi kapcsolat helyett ugyanis inkább mintha arra figyeltek volna, ami a kottában van. Úgy látszik, ahhoz, hogy karmester nélkül játszhassanak szimfonikus műveket, rendkívül pontosan kidolgozott, szöveghű, de mindenfajta spontaneitást és váratlan sziporkát nélkülöző módon kell betanulniuk a darabokat. Kár érte, mert alighanem sokkal rosszabb felkészültségű együttessel és sokkal kevesebb próbával is nagyságrendekkel hatásosabb előadást hozott volna össze egy ambíciózus karmester. Jimi Hendrixes allűrök nélkül is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.