A fesztivál zenei művészeti vezetőiként térnek vissza Pannonhalmára Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek, akik a 2024-es Arcus Temporumon már fellépőként bemutatkoztak a közönségnek. A művészházaspár a hely szelleméből és az évad tematikájából ihletet merítve állította össze a zenei programot. A fesztivál időívei hagyományosan egy kortárs és egy klasszikus zeneszerzőt kötnek össze. Simon Izabella és Várjon Dénes két zseniális német komponistának, Felix Mendelssohn Bartholdynak és Jörg Widmann-nak a műveiből válogatva állította össze az öt koncert műsorát.
„A két zeneszerzőt mintegy másfél évszázad választja el egymástól, az idő ívén keresztül mégis számtalan szál köti össze őket.
Jörg Widmann előadóként is Mendelssohn világszerte egyik legnagyobb, leghitelesebb tolmácsolója,
zeneszerzőként pedig folyamatos inspirációs tér alkotóművészete számára a német romantika” – indokolta a választást Simon Izabella és Várjon Dénes.
Jörg Widmann személyesen is jelen lesz a fesztiválon, és klarinétművészi minőségében, fellépőként közreműködik a koncerteken. Mellette olyan kiválóságokat hallhat a közönség, mint a világhírű Chamber Orchestra of Europe, Csővári Csilla ének-, Nicolas Altstaedt cselló-, Osztrosits Éva hegedű-, Langer Ágnes hegedű- és Karasszon Eszter csellóművész, valamint a művészeti vezetők zongorajátékát is élvezheti a nagyérdemű.
Simon Izabella és Várjon Dénes (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)
A zenei programot kaleidoszkópszerű sokféleség jellemzi. „A dalirodalom, vonósszimfóniák, zongoraművek és a kamarazene kimeríthetetlen világán keresztül szeretnénk találkozni közönségünkkel, és átélni a zene rezgéseivel a hit, a barátság és az összetartozás élményét” – mondták el a művészeti vezetők.
A zenei eseményekhez szorosan kapcsolódó irodalmi programok középpontjában Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas költő, író, műfordító munkássága áll. A szerzőt a vele folytatott beszélgetésen és a műveiből összeállított felolvasószínházi előadáson keresztül ismerheti meg mélyebben a közönség.
Az író az idei Kert évadhoz való kötődéséről így vall: „Azt hiszem, van valami közös abban a késztetésben, ami a kertészkedésre, és abban, ami az írásra vagy festésre ösztönöz. Fáradozni annak érdekében, hogy valamit létrehozzunk, ami eddig nem volt, és az öröm – talán a legnagyobbak egyike –, ha sikerül, ha nagyjából olyan, amilyennek elképzeltük, vagy éppenséggel valami váratlan mutatkozik meg a munka – szó szerinti vagy átvitt értelmű – gyümölcsében, amit eddig nem sejtettünk előre, valami több, mint amire számítottunk. És ami talán a legfontosabb:
mindegy, hogy íráson, festésen, zenén vagy kertészkedésen keresztül, de az a lényeg, hogy kapcsolatban legyünk valami magasabbal,
hogy részesei legyünk, méghozzá tevékeny részesei, valami magunknál nagyobbnak.”
Az idei Arcus képzőművészeti programjai is mind a hívószóra reflektálnak. Az Ösvények és átjárók című kortárs kiállítás, a Kelet-Európa közös kertje, a groteszk című fotótárlat, valamint a Képzőművészeti és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak performatív előadása szintén ezt a témát járja körül.
Rakovszky Zsuzsa az Arcus Temporum sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Hajdú D. András / Arcus Temporum)
A fesztivál lelki-szellemi mélységét a Pannonhalmi Főapátság szerzetesei által vezetett imádságok, beszélgetések és séták adják a monostor különleges természeti és épített környezetében. A bencés hagyományban a kert, különösen a monostor kertje a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye.
Az Arcus Temporum idei zenei, képzőművészeti, irodalmi és spirituális programjain is meghívást kapunk arra, hogy elidőzzünk Isten jelenlétében,
az évezredes falak által nyújtott meghittségben és csendben. A szerzetesközösség imádságos napirendje, amely a fesztivál keretét adja, emlékeztet mindannyiunkat, hogy Ő áll életünk középpontjában” – magyarázta Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a fesztivál igazgatója.
Az Arcus Temporum XXI házigazdája Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, színigazgató, aki számára a Főapátság gyermekkorának egyik meghatározó helyszíne, így nagy örömmel készül a fesztiválra. „A kert, akár keményen dolgozom, vagy csak vagyok benne, mindig kikapcsol, ahogyan a komolyzene is. Kioltják a megfelelést, a felesleges zajokat, és a puszta létezés örömét hívják elő belőlem, egyszerűen sejtmegújító és gyógyító hatásuk van.”
Arcus Temporum (Fotó/Forrás: Arcus Temporum)
A Kert éve arra is invitálja az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál vendégeit, a szerzetesközösséget, a Főapátság munkatársait, barátait és látogatóit, hogy összpontosítsunk arra az egyedülálló, de veszélyeztetett kincsre, amelyet évszázadok óta őriznek és gondoznak a monostor szerzetesei és munkatársai. A fesztivál pedig idén is lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit megálljunk, elcsendesedjünk, elmélyüljünk és inspirálódjunk a művészet és a spiritualitás találkozási pontján.
A fesztivál kiemelt támogatója immár harmadik éve a MOL – Új Európa Alapítvány. „Tapasztaljuk, mennyire diszharmonikussá teszi a világunkat a »minél gyorsabban, minél messzebbre, minél magasabbra« szemlélet. Valahogy ki kellene gyomlálni mindezt az életünkből. Egy harmonikus kert viszont megtanít gondolkodni, befelé figyelni, elmélyülni, s tisztán tartani a lelkünket.
Milyen jó lenne egy óriási kertté változtatni az univerzumot!
De már az is segít, hogy van egy hely, az Arcus Temporum, ahova művészeket, írókat, alkotókat hívnak »kertészkedni«, hogy közösen gondozzuk, ápoljuk a kultúrát, és közben beszélgessünk arról, hogyan tehetnénk a párbeszédért, az egymás felé fordulásért” – hangsúlyozta a fesztivál fontosságát Miklósa Erika, a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az Arcus Temporum 2025-ös programja itt érhető el. >>>
Fejléckép forrása: Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
hírlevél
