Október 7-én Fesztiválok Fesztiválja címmel rendez minifesztivált és közösségi napot az NKA Pécsett, a Zsolnay-negyedben. Mire számíthat, aki ellátogat ide?
A Kulturális Fesztiválok Kollégiuma úgy döntött, hogy 24+1 fesztiválhelyszínt hoz létre ezen a vasárnapon. Olyan fesztiválok kapcsolódnak be a programba, amelyek az elmúlt években pályázati úton nyertek a kollégiumnál. Ilyen többek között az Ördögkatlan Fesztivál, a VeszprémFest, a győri Öt Templom, a Bach Fesztivál Budapestről és a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál. Huszonöt településen huszonöt tavalyi NKA-pályázat-nyertes fesztivál mutatkozik be. A fő helyszín Pécs, amelyet nyugodtan nevezhetünk fesztiválvárosnak. Bemutatkoznak a pécsi fesztiválok, például a Zsolnay Fényfesztivál vagy a Szamárfül Családi Fesztivál. A fentiek mellett Fesztimázs címmel a hazai és határon túli fesztiválok által küldött nyomtatott anyagokból készül egy különleges kollázskiállítás a Zsolnay Kulturális Negyedben. Az E78 épületében pedig egy családi minifesztiválra is sor kerül, ahol lesz játszóház és interaktív előadások. Délután hatórás kezdettel az E78 színpadán pécsi fesztiválozó művészek adnak gálaműsort, amelynek keretén belül élőben kapcsoljuk a Nyugat-kanadai Néptánc Fesztivált is.
Minek köszönhető a fesztiválok mai népszerűsége?
Nemcsak itthon, hanem a világon máshol is sokan gondolják úgy, hogy a fesztiválok olyan közösségi helyek tudnak lenni, ahol megférnek egymás mellett a különböző gondolkodásmódok. A fesztivál szó azt jelenti, hogy ünnep: olyan néhány nap, amely kiemelkedik a hétköznapokból, és megmutatja az adott település vagy régió értékeit, hagyományait. Azok az igazán jó fesztiválok, és a kollégium is azokat támogatja, amelyeknek erőteljes, önálló arculatuk van, olyan értékrenddel és minőséggel bírnak, ami az ünnepiséget támasztja alá.
Magyarországon évente mintegy 4500 fesztiválra vagy magát fesztiválnak nevező eseményre kerül sor évente.
Amennyiben hűek maradunk a szó jelentéséhez; ezek közül azonban nem mindet lehet annak nevezni.
A Magyar Fesztiválszövetség és az MMA támogatásával készült egy tudományos kutatás erről. Mindössze 200 olyan fesztivál van különféle műfajokban, amely a szakmai és minőségi követelményeknek eleget tesz.
Mik ezek az ismérvek?
A Magyar Fesztivál Szövetségnek van egy önkéntes regisztrációs és minőségbiztosítási programja, amely szerint közel negyven feltételnek kell megfelelni, hogy a fesztiválminősítést egy esemény három évre megkapja. Ez kiterjed a közönség kiszolgálásától az infrastruktúrán, a biztonságon keresztül a tartalmi részekre is. A fesztiválokat négy műfajra osztottuk fel: vannak művészeti, népművészeti, közösségi és gasztrokulturális fesztiválok.
Zsolnay Kulturális Negyed (Fotó/Forrás: Wikipédia)
Ha ilyen gazdag a kínálat, versenyeznek egymással a fesztiválok?
Természetesen van egyfajta konkurencia, de ezt nem nevezném harcnak. A Magyar Fesztivál Szövetségnek az a feladata, hogy segítsen ezeknek a fesztiváloknak tapasztalatokat szerezni egymástól. A profitorientált, ifjúsági fesztiválok között, amelyek főként a zenére építenek, inkább beszélhetünk egyfajta versenyről. Persze az elmúlt évtizedben több olyan fesztivál is volt, amely bedobta a törölközőt.
Nehezebb ma fesztivált szervezni, mint a huszonnyolc éve indult Művészetek Völgye esetében?
Más az idő, mások a problémák. A kommunikáció felgyorsult, és sokkal több lehetőség van az információáramlásra. Itthon kemények a szakhatósági előírások, természetesen a fesztiválozók és a művészek biztonsága érdekében. Lényegesen több a fesztivál, mint a 90-es években volt, és nagymértékben átalakultak a nézői szokások is. Sok a jó „fesztiválművész” is.
Van még egy fontos funkciójuk a vidéki fesztiváloknak: közelebb hozni ezeket a kultúrákat a városi emberhez. Ez cél volt például a Völgy vagy a Bőköz esetében?
A zenei rendezvényeken kívül is van fesztiválélet ebben az országban,
és vannak fesztiválok, amelyek a kultúra azon szegmenseit, amelyek kevéssé látványosak – a képzőművészet, a népművészet, a színház –, nagyszerűen megmutatják.
A Művészetek Völgye kapcsán gondolta a fene, hogy ez lesz belőle. Még a marketingkommunikáció kifejezést sem ismertünk, sőt, hogy mondjak egy érdekességet, kezdetben még telefon sem volt Kapolcson. De a Sziget is egyfajta romantikus-idealista „fellángolásból” jött létre. A sors – no meg a kitartó, fanatikus munka és közönség – döntött úgy, hogy ezek a fesztiválok életben maradjanak. Az Ormánság-Bőköz Fesztivál más, azt tavaly alapítottam 280 kilométerre Budapesttől. Fontos cél, hogy ezeket a településeket megismerjék, és azon dolgozunk, hogy azok értékeit – amelyeknek egy részét már elvesztették a falvak – meglássuk, újra felélesszük, és újraértelmezett formában megmutassuk a közönségnek és a helyieknek. A kistelepülések számára fontosak ezek a fesztiválok. Ha vannak még fiatalok ezeken a helyeken, látniuk kell, hogy a kultúra nem egy felesleges dolog, és híd tud lenni a múlt, a jelen és a jövő között.
Ne torpanjunk meg az országhatároknál…
A Magyar Fesztivál Szövetségnek tavaly tagja lett tizenkét határon túli magyar fesztivál is. A Kolozsvári Magyar Napok például Erdély egyik legnagyobb rendezvénye, de ott van a torockói Double Rise vagy a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál is. Ezekről itthon keveset hallottak az emberek, pedig nagyszerű fesztiválélet van a határokon túl is.
Fesztiválok Fesztiválja
Az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma különleges eseménnyel készül az alap 25. évfordulója alkalmából. Október 7-én 25 fesztivál mutatkozik be az ország 19 „fesztivál településén”. A központi rendezvény Pécsett lesz a Zsolnay Kulturális Negyedben, ahol ez alkalomból egész napos rendezvénnyel készülnek.
További információ ide kattintva.
hírlevél
