Plusz

A jó fesztivál markáns arculattal bír - Interjú Márta Istvánnal

2018.10.04. 13:55
Ajánlom
Márta István, az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma kuratóriumi tagja szerint a fesztivál a közösségi és a kulturális élmény együttes megélésének a helye. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy miért más fesztivált szervezni ma, mint huszonnyolc éve.

Október 7-én Fesztiválok Fesztiválja címmel rendez minifesztivált és közösségi napot az NKA Pécsett, a Zsolnay-negyedben. Mire számíthat, aki ellátogat ide?

A Kulturális Fesztiválok Kollégiuma úgy döntött, hogy 24+1 fesztiválhelyszínt hoz létre ezen a vasárnapon. Olyan fesztiválok kapcsolódnak be a programba, amelyek az elmúlt években pályázati úton nyertek a kollégiumnál. Ilyen többek között az Ördögkatlan Fesztivál, a VeszprémFest, a győri Öt Templom, a Bach Fesztivál Budapestről és a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál. Huszonöt településen huszonöt tavalyi NKA-pályázat-nyertes fesztivál mutatkozik be. A fő helyszín Pécs, amelyet nyugodtan nevezhetünk fesztiválvárosnak. Bemutatkoznak a pécsi fesztiválok, például a Zsolnay Fényfesztivál vagy a Szamárfül Családi Fesztivál. A fentiek mellett Fesztimázs címmel a hazai és határon túli fesztiválok által küldött nyomtatott anyagokból készül egy különleges kollázskiállítás a Zsolnay Kulturális Negyedben. Az E78 épületében pedig egy családi minifesztiválra is sor kerül, ahol lesz játszóház és interaktív előadások. Délután hatórás kezdettel az E78 színpadán pécsi fesztiválozó művészek adnak gálaműsort, amelynek keretén belül élőben kapcsoljuk a Nyugat-kanadai Néptánc Fesztivált is.

Minek köszönhető a fesztiválok mai népszerűsége?

Nemcsak itthon, hanem a világon máshol is sokan gondolják úgy, hogy a fesztiválok olyan közösségi helyek tudnak lenni, ahol megférnek egymás mellett a különböző gondolkodásmódok. A fesztivál szó azt jelenti, hogy ünnep: olyan néhány nap, amely kiemelkedik a hétköznapokból, és megmutatja az adott település vagy régió értékeit, hagyományait. Azok az igazán jó fesztiválok, és a kollégium is azokat támogatja, amelyeknek erőteljes, önálló arculatuk van, olyan értékrenddel és minőséggel bírnak, ami az ünnepiséget támasztja alá.

Magyarországon évente mintegy 4500 fesztiválra vagy magát fesztiválnak nevező eseményre kerül sor évente.

Amennyiben hűek maradunk a szó jelentéséhez; ezek közül azonban nem mindet lehet annak nevezni.

A Magyar Fesztiválszövetség és az MMA támogatásával készült egy tudományos kutatás erről. Mindössze 200 olyan fesztivál van különféle műfajokban, amely a szakmai és minőségi követelményeknek eleget tesz.

Mik ezek az ismérvek?

A Magyar Fesztivál Szövetségnek van egy önkéntes regisztrációs és minőségbiztosítási programja, amely szerint közel negyven feltételnek kell megfelelni, hogy a fesztiválminősítést egy esemény három évre megkapja. Ez kiterjed a közönség kiszolgálásától az infrastruktúrán, a biztonságon keresztül a tartalmi részekre is. A fesztiválokat négy műfajra osztottuk fel: vannak művészeti, népművészeti, közösségi és gasztrokulturális fesztiválok.

1200px-Zsolnay_quarter_building-135330.jpg

Zsolnay Kulturális Negyed (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Ha ilyen gazdag a kínálat, versenyeznek egymással a fesztiválok?

Természetesen van egyfajta konkurencia, de ezt nem nevezném harcnak. A Magyar Fesztivál Szövetségnek az a feladata, hogy segítsen ezeknek a fesztiváloknak tapasztalatokat szerezni egymástól. A profitorientált, ifjúsági fesztiválok között, amelyek főként a zenére építenek, inkább beszélhetünk egyfajta versenyről. Persze az elmúlt évtizedben több olyan fesztivál is volt, amely bedobta a törölközőt.

Nehezebb ma fesztivált szervezni, mint a huszonnyolc éve indult Művészetek Völgye esetében?

Más az idő, mások a problémák. A kommunikáció felgyorsult, és sokkal több lehetőség van az információáramlásra. Itthon kemények a szakhatósági előírások, természetesen a fesztiválozók és a művészek biztonsága érdekében. Lényegesen több a fesztivál, mint a 90-es években volt, és nagymértékben átalakultak a nézői szokások is. Sok a jó „fesztiválművész” is.

Van még egy fontos funkciójuk a vidéki fesztiváloknak: közelebb hozni ezeket a kultúrákat a városi emberhez. Ez cél volt például a Völgy vagy a Bőköz esetében?

A zenei rendezvényeken kívül is van fesztiválélet ebben az országban,

és vannak fesztiválok, amelyek a kultúra azon szegmenseit, amelyek kevéssé látványosak – a képzőművészet, a népművészet, a színház –, nagyszerűen megmutatják.

A Művészetek Völgye kapcsán gondolta a fene, hogy ez lesz belőle. Még a marketingkommunikáció kifejezést sem ismertünk, sőt, hogy mondjak egy érdekességet, kezdetben még telefon sem volt Kapolcson. De a Sziget is egyfajta romantikus-idealista „fellángolásból” jött létre. A sors – no meg a kitartó, fanatikus munka és közönség – döntött úgy, hogy ezek a fesztiválok életben maradjanak. Az Ormánság-Bőköz Fesztivál más, azt tavaly alapítottam 280 kilométerre Budapesttől. Fontos cél, hogy ezeket a településeket megismerjék, és azon dolgozunk, hogy azok értékeit – amelyeknek egy részét már elvesztették a falvak – meglássuk, újra felélesszük, és újraértelmezett formában megmutassuk a közönségnek és a helyieknek. A kistelepülések számára fontosak ezek a fesztiválok. Ha vannak még fiatalok ezeken a helyeken, látniuk kell, hogy a kultúra nem egy felesleges dolog, és híd tud lenni a múlt, a jelen és a jövő között.

Ne torpanjunk meg az országhatároknál…

A Magyar Fesztivál Szövetségnek tavaly tagja lett tizenkét határon túli magyar fesztivál is. A Kolozsvári Magyar Napok például Erdély egyik legnagyobb rendezvénye, de ott van a torockói Double Rise vagy a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál is. Ezekről itthon keveset hallottak az emberek, pedig nagyszerű fesztiválélet van a határokon túl is.

Fesztiválok Fesztiválja

Az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma különleges eseménnyel készül az alap 25. évfordulója alkalmából. Október 7-én 25 fesztivál mutatkozik be az ország 19 „fesztivál településén”. A központi rendezvény Pécsett lesz a Zsolnay Kulturális Negyedben, ahol ez alkalomból egész napos rendezvénnyel készülnek.

További információ ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Vizuál

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.
Plusz ajánló

Mi a vásárhelyi hímzés titka? - Hódmezővásárhelyen kalandozik a Partitúra

Partitúra kulturális időutazása ezúttal az Alföld egyik kulturális központjában, Hódmezővásárhelyen és környékén folytatódik. Miklósa Erika és Batta András Makóra, Mártélyba és Kakasszegre is benézett, az adás október 19-én 13.30-kor látható a Duna Televízióban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra velencei-tavi adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal a harmadik legnagyobb természetes tavunk, a Velencei-tó környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.
Plusz hír

A katolikus egyház beleszólást akar a Notre Dame felújításába és újjáépítésébe

A párizsi katolikus egyházmegye illetékese kedden arra figyelmeztetett, hogy az egyház semmi olyan változtatást nem akar a tűzvész után újjáépülő Notre Dame-székesegyházon, amely nem a beleegyezésével készül.
Plusz játék

Színház és balettcsoport is csatlakozott a Tetris kihíváshoz

Eddig csak mentő- és rendőrautók, vadászgépek és hasonló eszközök felszerelése és személyzete mutatta meg magát kiterítve a jármű mellett. Itthon azonban színesebb felhozatalt mutatunk a fotókból.