Plusz

A kegyetlen igazság az elefántok varázslatos festményei mögött

2018.11.06. 16:55
Ajánlom
„Úristen, de cuki! Az elefántok igazi művészek!” – ilyen szöveggel terjednek a neten a festményeket alkotó elefántokról szóló képek és videók, és az állatokat kínzó pénzéhes gazdák épp ilyen reakcióra számítanak.

Az elefántok csodálatos teremtmények (akkor is, ha valaki nem a kreacionizmus híve), ráadásul Debussyt, Beethovent is szeretik. Ha valaki látta már ezeket az állatokat közelről, tudja, hogy méretüknél fogva milyen káprázatos a jelenlétük. Hát még milyen csodálatos, ha ez az elefánt ecsetet fog az ormányával, és festegetni kezd.

Álljunk meg egy percre! Miért kezdene egy elefánt festegetni? Hol vásárolt vásznat, ecsetet és temperát? A szavannákon, sem a thaiföldi síkságokon, ha jól tudom, nincsen művészellátó. Örkényt parafrazeálva:

Egy elefánt! – csóválta a fejét Irma néni. – Ilyet még nem is hallottam.

Pedig az internet tele van képekkel és videókkal alkotó elefántokról, amik látszólag cukik, édesek és bámulatosak, érdemesek a „share” gomb buzgó koptatására. De több mint valószínű, hogy azok az elefántok fogságban vannak, sőt a festészet művészetét hosszú kínzásokkal „verték a fejükbe”.

Az elefántturizmus hihetetlen népszerű Thaiföldön, olyannyira, hogy az őshonos ázsiai elefánt már alig található meg a vadonban. Turisták tömegei látogatnak az országba, hogy úgynevezett „elefánttáborokban” akár egy egész napot eltölthessenek a hatalmas méretű állatok társaságában.

A „művészelefántok” koncepciója az 1976 óta működő Maesa Elephant Campben született – írja a One Green Planet magazin –, ahol mintegy 80-90 elefánt él a turistákért. Az egyébként rendkívül intelligens állatok egyik látogatókat vonzó képessége, hogy bámulatosan könnyedén festenek. Csakhogy ahogy egyetlen vastagbőrű sem álmodozik arról, hogy Houdinije, Beethovenje vagy Ady Endréje lesz az állatvilágnak, úgy nem ambíciójuk az sem, hogy Picasso nyomdokaiba lépjenek.

A Maesa Elephant Camp egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy a híres-neves festeni képes elefántjaikat korán, két éves korában elválasztották az anyjuktól, és festésre fogták. Egy hónapig tartott megtanulni, hogyan fogják az ecsetet. Volt, amelyik pontokat, volt, amelyik vonalakat festett szívesen.

Így jött létre a Gallery Maesa – a Maesa Galéria.

Ami az igazsághoz közelebb áll…

A thai turizmusipar azonban jóval jövedelmezőbb annál, hogy az elefántok művészi ambícióinak kibontakozásával törődjön. A Born Free nevű amerikai állatvédő szervezet szerint a Maesa-sztori mítosza, amely szerint az elefántok természetes intelligenciájuk folytán képesek festeni, hazugság.

Az elefántokat hónapokon át tartó fizikai erőszakkal veszik rá, hogy ecsetet fogjanak, vonalat húzzanak, virágokat és fákat fessenek.

A bébi elefántok először az úgynevezett „Phajaan”-folyamaton esnek át, amelynek lényege, hogy alávessék magukat az emberek akaratának. Az állatokat éheztetik, lekötözik és megverik. Megtanulják, hogy féljenek a kötelektől és a horgoktól, és sokan nem is élik túl a betörés folyamatát. A festő elefántok mellett álló felügyelőknél többnyire egy kampós bot van – nem véletlenül.

elefant_2-163029.jpg

Festő elefánt (Fotó/Forrás: Youtube)

Desmond Morris természettudós megfigyelése szerint az elefánt a füle alatt lévő lágyszövetbe egy láncot helyeznek. Ezt láncot tartja a kezében a felügyelő „alkotás” közben, és ezzel irányítja az elefánt mozdulatait, erős fájdalmat okozva neki az érzékeny területen. Így jönnek létre azok a mintázatok, amelyekben a turisták majd virágokat, fákat fedezhetnek fel.

Az elefántok által festésre használt ecsetekre merőleges szögben egy darab botot erősítenek, amely megakadályozza, hogy az eszköz az állat ormányába essen. Tudnivaló, hogy az elefánt egyébként sokféle fát kerül a bennük élő rovarok, hangyák miatt. A vadasparkok gazdái ezzel aligha törődnek.

Mire érdemes figyelni turistaként?

A One Green Planet összefoglalója szerint érdemes abból kiindulni, hogy ezeket az elefántokat azért kényszerítik „alkotásra”, mert igény van rá. Ha turistaként azt látjuk, hogy az elefánton láncok, ütések, sebek nyomai vannak, ne látogassuk azt a helyet. Ha olyan performanszot látunk egy állattól, amelyet a vadonban soha nem csinálna, ne látogassuk a helyet. Ha az állatidomárok kezében bántásra alkalmas eszközt látunk, kerüljük a helyet. Az interneten terjedő képek és videók érdekesek és vonzóak lehetnek, de annak, aki tudja, mi zajlik a háttérben, minden sokkal egyértelműbb. Az elefántok önmagukban is csodálatos lények, nem kell, hogy még képet is fessenek a tetszésünkre.

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Kapcsolódó

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Ez derül ki azokból a videókból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista készít Thaiföldön.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.
Plusz interjú

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Plusz Partitúra

Miskolcon, a nyitott kapuk városában kalandozik a Partitúra

Nyáron sem áll le a Partitúra, vasárnap délutánonként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorának első évadát ismétli a Duna Televízió. Ezúttal a miskolci adást tekinthetjük meg újra.
Plusz ajánló

Borges verseiből készült szabadtéri színházi est

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 17-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Adonyi Adriennel, Bodor Böbével, Dejcsics Konráddal és Valcz Péterrel.
Plusz budapest

Magyar olimpikonok arcképei díszítik a Városháza park tűzfalát

A Színes Város Csoport hat híres magyar sportoló arcmását örökítette meg az V. kerület, Városháza park homlokzati tűzfalán a Fővárosi Önkormányzat felkérésére és támogatásával.