Plusz

A Kékszakállú koncepciója

Közeleg A kékszakállú herceg vára bemutatója. A színrevitel már hosszú hónapokkal ezelőtt foglalkoztatott, akkor jegyeztem le a koncepciómat, amelyet most önökkel is megosztok:

A férfi: középkorú, zárkózott, hallgatag, titokzatos, nyugodt, ám férfias, határozott, olyan, aki tudja, mit akar. Ruházata sötét, elegáns.

A nő: fiatal, vibráló, kíváncsi, értelmes, bátor. Ruházata bíbor, sokat mutat, de nem kihívó.

A kastély: a bejáraton keresztül beszűrődik a külvilág fénye, amely később mindinkább elhalványul. Belül komor, de elegáns – a férfi lelkét szimbolizálja, amelyet pusztán a nő akar mindig másnak látni, hiszen ez a sötét, zárkózott világ a nőnek nyomasztó.

A férfi akarja, hogy a nő betérjen, tetszik neki, kívánja és vágyódik a szeretet iránt, miközben fáradt és reményvesztett a korábbi csalódásoktól. Ez különösen gyanakvóvá és befelé fordulóvá teszi.

A nőnek tetszik a férfi, aki nagy nőcsábász hírében áll, sőt az is hírlik róla, hogy megkínozza, tönkreteszi (megöli) a nőket. A férfi nem kelt félelmetes érzetet benne, mégsem tud benne teljességgel megbízni – a hírek erősebbek.

Kölcsönös vonzódás és bizalmatlanság.

A nő kulcshelyzetekben mindig szerelmet ígér, és ez az, aminek a férfi nem tud ellenállni, hisz csak ez hiányzik az életéből.

 

Az első akaratos hisztire felsóhajt a vár – a férfi lelke, ez az első félreértés is egyben. A nő azt hiszi, a megkínzott nők sóhaja ez.

 

1-2. ajtó: a férfi olyasmit mutat magából, ami elrettentheti a nőt. Macsó dolgok, amelyek eleve nem lehetnek szimpatikusak egy nőnek; ő ezzel akarja tesztelni a nőt.

A kínzóeszközök, fegyverek, és később minden csak a nő szemében véresek, ahogyan a fal is csak a nő szemében nedves. Ezek a látomások mindig a kisszekund megjelenésével kezdődnek.

A nő rosszul reagál: a határozott, férfias erőben ő a kegyetlenséget, annak hátterében megkínzott asszonyokat látja.

 

 

 

3-4. ajtó: A férfi olyasmit mutat magából, aminek tetszenie kellene az asszonynak: kincsek, virágok – gazdagság, érzelem.

(A kincseknek nagyon pozitív kisugárzásúaknak, a kertnek gyönyörűnek kell lennie.)

A nő ismét rosszul reagál: itt is az előző nőket és gyötrelmeiket látja Prekoncepciója erősebb annál, hogy a férfi valódi értékeit lássa.

 

A férfit bosszantja a nő korlátoltsága, és életében sokadszor azt hiszi, hogy a teljes feltárulkozás el fogja bűvölni a nőt.

5. ajtó: Kékszakállú büszkén feltárulkozik. Megjelenik a gyönyörűség, a teljes univerzum, a bolygók, a mindenség.

 

A nő először elámul (sikoly), azonban ez már túl sok neki, pillanatok múlva nem érdekli, hiszen a saját világában él, ahol a legfontosabb: ismerni a titkot.

A második nagy hiszti következik.

A férfi összeroskad.

 

A nő győztesnek érzi magát, azt hiszi lebuktatta a férfit, és most végre megtudja a titkot.

A férfi tudja már, hogy nincs remény.

 

6. ajtó: Könnyek – a csalódásokért, a nagy szerelmekért, a nagy feltárulkozásokért, a női érdektelenségért és mindazért, ami a férfinak fontos.

 

A nő ledöbben és mindent megtesz, hogy megkapja az utolsó kulcsot, a végső titkot, hogy meglássa a tönkretett asszonyokat, akik telesírták a tavat szenvedő bánatukban. Most sem érti, hogy a könnyek a végtelenségig elkeseredett férfi könnyei, aki egyedül van a világon.

Követelődzik.

Harmadik hiszti.

 

A férfi feladja: Fogjad….

 

A 7. ajtó az előző három szeretett nőt rejti, akiket a férfi még most is szeret, de akik nem voltak méltóak erre. Mindig is éjjel lesz már, mert ezen túl nem próbálkozik többet. (A nők nagyon szépek. Szomorúak, mert megértették, hogy elvesztették a férfit, és csak a férfi emlékezetében élhetnek tovább.)

 

Reménytelenség, magányosság, sötét…

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.