Plusz

A Kennedy-gyilkosság felvételének sorsa

2016.12.12. 08:32
Ajánlom
Egy szemcsés amatőr videó, amit szinte minden amerikai látott már – de nekünk, magyaroknak sem ismeretlen. 26,6 másodperc, ami megváltoztatta a világot. 486 képkocka, ami még mindig izgalomba tartja a történészeket, és táplálja az összeesküvés-hívek fantáziáját. Ez a Kennedy-gyilkosság felvétele, ami nemcsak egy nemzetet, de a készítő Abraham Zapruder családját is örökre megváltoztatta.

1963 november 22-én Abraham Zapruder, egy dallasi ruhagyáros munkája végeztével a közeli Dealay Plaza-ba ment, hogy ne csak tanúja legyen, de meg is örökítse Kennedy elnök autós felvonulását. Odavolt a filmezésért, ezért is akarta rögzíteni az Amerikai Egyesült Államok elnökének útját – viszont a 8mm-es kameráját otthonfelejtette. Kollégái győzték meg, hogy szaladjon haza a gépért.

A tekercsen, amelyre Kennedyt és kíséretét rögzítette, már voltak képek. Épp aznap vette fel két unokáját játék közben, az esemény előtt pedig próbaképpen filmezett néhány képet a plázában is. Mikor a kocsisor bekanyarodott az Elm utcára (nincs összeesküvés horrorfilmmel: Freddy Krueger rémálmai pont azért játszódnak az Elm utcában, mert ez az egyik legelterjedtebb utcanév az USA-ban – mint nálunk a Petőfi utca), Zapruder épp felült egy majdnem másfél méteres beton támfalra, bekapcsolta a kameráját, és elkezdte rögzíteni az elnöki autót.

Nem is sejtette, hogy ezzel a mozzanattal beírta saját és családja nevét az amerikai történelem egyik sarkalatos pontja alá.

A Kennedy elnök meggyilkolásáról készült képeket azóta is Zapruder filmként emlegetik, a család pedig kénytelen ezzel a kétes, horrorisztikus hagyatékkal a nyakában élni. A felvételeket készítő Abraham lányunokája, Alexandra Zapruder könyvet írt élményeiről '26 másodperc: A Zapruder Film személyes története' (26 Seconds: A Personal History of the Zapruder Film) címmel - erről közölt beszámolót most a Boston Globe.  Súlyos teher – írja a hírhedt filmről.

Komoly és bonyolult felelősség volt. Egy morális dilemma. Eltulajdonította a nevünket és megváltoztatta az életünket

– teszi hozzá könyvében.

A könyv nemcsak a család személyes története, de vizsgálja a film hatását az amerikai kultúrára is. A Zapruder család eddig inkább hallgatott a saját szerepéről az eseményben – nevüket így is gyakran kárhoztatták, így elképzelhetjük, milyen életet élhettek az elmúlt évtizedekben. Alexandra könyvében ebbe is betekintést enged.

Megismerhetjük egy minden tekintetben normális család életét és történetét – még mielőtt a halálos lövések az ő nevüket is tönkretették volna. A '40-es években ukrán származású nagyapja New Yorkból költözött Texasba, hogy fellendítse ruha-bizniszét. Alexandra édesapja, Henry, néhány héttel a filmre vett gyilkosság előtt kezdett el ügyvédként dolgozni az Igazságügyi Minisztériumban.

GettyImages-3309225

GettyImages-3309225 (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Nem sokkal a gyilkosság után már riporterek hada jelentkezett, hogy megvegyék a felvételeket. Abraham bármennyire dörzsölt üzletember volt, fia tanácsára nem csinált pénzt a szalagokból, egyedül a titkosszolgálatnak nyújtotta át azokat. Cserébe megtarthatta a kamerát és az eredeti felvételek és a kamerát is.

Ezek döntő bizonyítékként szolgáltak a Warren-bizottságnak, ami a gyilkosság és a későbbi vizsgálatok után nyomozott.

Mindezek ellenére a Zapruder családot az évek során megvesztegethetőnek és megalkuvónak bélyegezték. A könyv ezeket a vádakat is cáfolni próbálja. A család a filmből valóban pénzt csinált – Abraham 150,000 dollárért adta el a felvételeket napokkal a tragédia után a Life magazinnak, abban a hitben, hogy egy megbízható, elismert újság nem fogja szenzációkeltésre felhasználni. A kiadó aztán 1 dollárért adta vissza a jogokat a családnak, miután belefáradtak a felvételek körüli morális és jogi mizériába.

GettyImages-76312243

GettyImages-76312243 (Fotó/Forrás: Three Lions / Getty Images Hungary)

A felvételek először egy chicagói late-night tévéshowban, a Chuck Collins vezette Underground News-ban voltak láthatóak 1970-ben. Országos adók közül először az ABC vetítette 1975 március 6-án a Good Night America című műsorban. A család rengeteg támadást kapott, amiért nem járult hozzá, hogy a kiadó Time Inc. a filmet az amerikai kormánynak adományozza. 1978-ban viszont a jogokat megtartva a Nemzeti Archívum és Nyilvántartási Igazgatóság rendelkezésére bocsátották a felvételeket védelem és állagmegóvás céljából.

Alexandra minderről azt írja, hogy bár családjának mindig is fontos volt a filmek tulajdonjoga, de soha nem zárkóztak el attól, hogy a kormányzati és civil kezdeményezéseket segítsék azzal, hogy megengedik a képek felhasználását. 1999-ben az amerikai kormány 16 millió dollárért vette meg a filmet az örökösöktől – így kerültek a jogok egy múzeumhoz. Oliver Stone 85 ezer dollárt fizetett, hogy JFK című filmjében felhasználhassa a felvételeket. Stone filmjének óriási hatása volt a nyomozás egyes részleteinek nyilvánosságra hozatalában. A könyvben Alexandra tagadja, hogy a családját egyedül a kapzsiság motiválta volna.

Szerinte a józan ész is azt diktálta, hogy pénzt kérjenek értük.

Nem tagadhatták meg a családtagoktól a felajánlott összegeket.

A könyv sokat foglalkozik olyan kérdésekkel, mint hogy jó döntés volt-e nyilvánosságra hozni a képeket, kit illetnek meg a jogok, vagy hogy morálisan mennyire megkérdőjelezhető egy ilyen filmért pénzt kérni és kapni. És ott van a kérdés, ami az egész könyvön végighullámzik:

a titkosszolgálat, miután tudomást szerzett a filmről, miért nem foglalta le és vette birtokba mindörökre?

Abban az időben az otthoni videózás még egy újszerű dolog volt – a youtube, facebook, és a mindenki mindenhol rögzít-korában nehéz elképzelni, de 1963-ban még kevesen gondolták, hogy egy home videónak ekkora szerep juthat. A történelem viszont máshogy gondolta, így a Zapruder film 9/11 és a Challenger katasztrófa képeivel együtt egy nemzet traumájának ikonikus felvételévé vált. A Boston Globe felhívja a figyelmet arra is, amire Alexandra nem tért ki könyvében: a felvételek számítanak a civilek filmezte erőszakcselekedetek ősének – ma sajnos egyre többször találkozhatunk ilyenekkel, elég ha a feketék elleni rendőri erőszak home videóira gondolunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz bűnügy

Feljelentették a horvát énekesnőt, mert „gúnyosan intonált” a himnusz közben

Egy dühös állampolgár szerint Josipa Lisac saját értelmezése sérti a horvát nemzeti himnuszt.
Plusz brit tudósok

Kilenc perc kell ahhoz, hogy a zene elűzze a szomorúságot

Brit kutatók már megint kutattak, és megállapították, hogy a zene boldogságot okozhat.
Plusz hír

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Plusz hír

Fiatal művészek szaxofonkvartettje zengi be a Szentendrei Tavaszi Fesztivált

Idén a Saxy4U szaxofonkvartett tagjai lettek a március 1-től április 7-ig tartó Szentendrei Tavaszi Fesztivál arcai.
Plusz hír

Magyar performanszművész a tranzitzónából

London feltörekvő kreatív művésznegyedében adott teltházas költői estet Ladik Katalin avantgárd performanszművész.