Plusz

A Kennedy-gyilkosság felvételének sorsa

2016.12.12. 08:32
Ajánlom
Egy szemcsés amatőr videó, amit szinte minden amerikai látott már – de nekünk, magyaroknak sem ismeretlen. 26,6 másodperc, ami megváltoztatta a világot. 486 képkocka, ami még mindig izgalomba tartja a történészeket, és táplálja az összeesküvés-hívek fantáziáját. Ez a Kennedy-gyilkosság felvétele, ami nemcsak egy nemzetet, de a készítő Abraham Zapruder családját is örökre megváltoztatta.

1963 november 22-én Abraham Zapruder, egy dallasi ruhagyáros munkája végeztével a közeli Dealay Plaza-ba ment, hogy ne csak tanúja legyen, de meg is örökítse Kennedy elnök autós felvonulását. Odavolt a filmezésért, ezért is akarta rögzíteni az Amerikai Egyesült Államok elnökének útját – viszont a 8mm-es kameráját otthonfelejtette. Kollégái győzték meg, hogy szaladjon haza a gépért.

A tekercsen, amelyre Kennedyt és kíséretét rögzítette, már voltak képek. Épp aznap vette fel két unokáját játék közben, az esemény előtt pedig próbaképpen filmezett néhány képet a plázában is. Mikor a kocsisor bekanyarodott az Elm utcára (nincs összeesküvés horrorfilmmel: Freddy Krueger rémálmai pont azért játszódnak az Elm utcában, mert ez az egyik legelterjedtebb utcanév az USA-ban – mint nálunk a Petőfi utca), Zapruder épp felült egy majdnem másfél méteres beton támfalra, bekapcsolta a kameráját, és elkezdte rögzíteni az elnöki autót.

Nem is sejtette, hogy ezzel a mozzanattal beírta saját és családja nevét az amerikai történelem egyik sarkalatos pontja alá.

A Kennedy elnök meggyilkolásáról készült képeket azóta is Zapruder filmként emlegetik, a család pedig kénytelen ezzel a kétes, horrorisztikus hagyatékkal a nyakában élni. A felvételeket készítő Abraham lányunokája, Alexandra Zapruder könyvet írt élményeiről '26 másodperc: A Zapruder Film személyes története' (26 Seconds: A Personal History of the Zapruder Film) címmel - erről közölt beszámolót most a Boston Globe.  Súlyos teher – írja a hírhedt filmről.

Komoly és bonyolult felelősség volt. Egy morális dilemma. Eltulajdonította a nevünket és megváltoztatta az életünket

– teszi hozzá könyvében.

A könyv nemcsak a család személyes története, de vizsgálja a film hatását az amerikai kultúrára is. A Zapruder család eddig inkább hallgatott a saját szerepéről az eseményben – nevüket így is gyakran kárhoztatták, így elképzelhetjük, milyen életet élhettek az elmúlt évtizedekben. Alexandra könyvében ebbe is betekintést enged.

Megismerhetjük egy minden tekintetben normális család életét és történetét – még mielőtt a halálos lövések az ő nevüket is tönkretették volna. A '40-es években ukrán származású nagyapja New Yorkból költözött Texasba, hogy fellendítse ruha-bizniszét. Alexandra édesapja, Henry, néhány héttel a filmre vett gyilkosság előtt kezdett el ügyvédként dolgozni az Igazságügyi Minisztériumban.

GettyImages-3309225

GettyImages-3309225 (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Nem sokkal a gyilkosság után már riporterek hada jelentkezett, hogy megvegyék a felvételeket. Abraham bármennyire dörzsölt üzletember volt, fia tanácsára nem csinált pénzt a szalagokból, egyedül a titkosszolgálatnak nyújtotta át azokat. Cserébe megtarthatta a kamerát és az eredeti felvételek és a kamerát is.

Ezek döntő bizonyítékként szolgáltak a Warren-bizottságnak, ami a gyilkosság és a későbbi vizsgálatok után nyomozott.

Mindezek ellenére a Zapruder családot az évek során megvesztegethetőnek és megalkuvónak bélyegezték. A könyv ezeket a vádakat is cáfolni próbálja. A család a filmből valóban pénzt csinált – Abraham 150,000 dollárért adta el a felvételeket napokkal a tragédia után a Life magazinnak, abban a hitben, hogy egy megbízható, elismert újság nem fogja szenzációkeltésre felhasználni. A kiadó aztán 1 dollárért adta vissza a jogokat a családnak, miután belefáradtak a felvételek körüli morális és jogi mizériába.

GettyImages-76312243

GettyImages-76312243 (Fotó/Forrás: Three Lions / Getty Images Hungary)

A felvételek először egy chicagói late-night tévéshowban, a Chuck Collins vezette Underground News-ban voltak láthatóak 1970-ben. Országos adók közül először az ABC vetítette 1975 március 6-án a Good Night America című műsorban. A család rengeteg támadást kapott, amiért nem járult hozzá, hogy a kiadó Time Inc. a filmet az amerikai kormánynak adományozza. 1978-ban viszont a jogokat megtartva a Nemzeti Archívum és Nyilvántartási Igazgatóság rendelkezésére bocsátották a felvételeket védelem és állagmegóvás céljából.

Alexandra minderről azt írja, hogy bár családjának mindig is fontos volt a filmek tulajdonjoga, de soha nem zárkóztak el attól, hogy a kormányzati és civil kezdeményezéseket segítsék azzal, hogy megengedik a képek felhasználását. 1999-ben az amerikai kormány 16 millió dollárért vette meg a filmet az örökösöktől – így kerültek a jogok egy múzeumhoz. Oliver Stone 85 ezer dollárt fizetett, hogy JFK című filmjében felhasználhassa a felvételeket. Stone filmjének óriási hatása volt a nyomozás egyes részleteinek nyilvánosságra hozatalában. A könyvben Alexandra tagadja, hogy a családját egyedül a kapzsiság motiválta volna.

Szerinte a józan ész is azt diktálta, hogy pénzt kérjenek értük.

Nem tagadhatták meg a családtagoktól a felajánlott összegeket.

A könyv sokat foglalkozik olyan kérdésekkel, mint hogy jó döntés volt-e nyilvánosságra hozni a képeket, kit illetnek meg a jogok, vagy hogy morálisan mennyire megkérdőjelezhető egy ilyen filmért pénzt kérni és kapni. És ott van a kérdés, ami az egész könyvön végighullámzik:

a titkosszolgálat, miután tudomást szerzett a filmről, miért nem foglalta le és vette birtokba mindörökre?

Abban az időben az otthoni videózás még egy újszerű dolog volt – a youtube, facebook, és a mindenki mindenhol rögzít-korában nehéz elképzelni, de 1963-ban még kevesen gondolták, hogy egy home videónak ekkora szerep juthat. A történelem viszont máshogy gondolta, így a Zapruder film 9/11 és a Challenger katasztrófa képeivel együtt egy nemzet traumájának ikonikus felvételévé vált. A Boston Globe felhívja a figyelmet arra is, amire Alexandra nem tért ki könyvében: a felvételek számítanak a civilek filmezte erőszakcselekedetek ősének – ma sajnos egyre többször találkozhatunk ilyenekkel, elég ha a feketék elleni rendőri erőszak home videóira gondolunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Vizuál

Ruben Brandt, mocskos graffitik és barokk portré sültkrumplival

A csoportos kiállítás izgalmas keresztmetszetet ad egy csapatnyi kortárs magyar alkotó művészetéből - a Műcsarnok munkatársainak válogatásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.