Plusz

A kortárs művész, aki még halálával is a közönséget provokálja

2018.05.28. 11:26
Ajánlom
Adrien Piper napjaink egyik legjelentősebb kortárs művésze, aki egész karrierjét a megkövesedett társadalmi szabályok és viselkedésmódok megkérdőjelezésének szentelte. Még halálából is performanszt csinál - máris rendelkezett róla, hogy hamvait a MoMA-ban állítsák ki, ahol nemrég nyílt életmű-kiállítása.
Adrian Piper 2005-ben (forrás: Wikipedia)

Adrian Piper 2005-ben (forrás: Wikipedia)

1970-ben egy huszonéves nő egy hetekig tojásban, ecetben és halolajban pácolt ruhában, csúcsidőben felszállt a különcökben amúgy sem szűkölködő New York-i metróban. Az illető nemsokára héliummal töltött Miki egeres lufit akasztott a fülére, úgy járkál a Central Parkban, majd pedig törülközőt a szájába tömve ült buszra. Ő volt Adrien Piper, akinek a Catalysis (1970-73) című sorozatához tartozó performanszai tettek ismertté a művészeti világban. Az 1948-ban született alkotó a performanszokon kívül szobrászként, festőként, fotósként is aktív, munkáinak lényege pedig általában a nézők szociális percepcióinak megkérdőjelezése. Munkásságának a New York-i MoMA szentelt a közelmúltban retrospektív kiállítás, aminek okán pontokba szedte karrierje legizgalmasabb pillanatait.

Egyik legkorábbi munkáját az amerikai hadseregnek szánta

1968-ban az amerikai hadsereg nem messze Salt Lake City-től, az Utah-i sivatagban gázszivárgást okozott, közel 6400 bárányt megölve. Az ügyet megpróbálták eltusolni, ám a nagyközönség így is értesült az esetről. Piper ennek hatására alkotta meg Parallel Grid Proposal for Dugway Proving Grunds című művét. Ez egyfajta tervezet volt amelynek lényege, hogy építsenek egy szerkezetet Dugway városa felé, aminek segítségével közvetlenül, hangosbeszélővel lehetne értesíteni a lakosokat, ha a közelben bármiféle katonai tesztelés vagy gyakorlat folyik. Ez volt az egyik első eset, amikor konkrét amerikai politikai téma jelent meg a minimalista művészetben. 

Parallel Grid Proposal for Dugway Proving Grunds (1968) (forrás: MoMA)

Parallel Grid Proposal for Dugway Proving Grunds (1968) (forrás: MoMA) (Fotó/Forrás: Andrej Glusgold)

Ő vezette be a faji és gender témákat a konceptuális művészetbe

Konceptuális művészetnek nevezzük azokat az alkotásokat, amelyeknél sokkal fontosabb a mögöttes gondolat, mint maga a darab. A művészet ezen válfajával kapcsolatban inkább a "mi is a művészet?"-típusú kérdéseket szokás feltenni, épp ezért volt forradalmi, hogy Piper faji és genderkérdésekkel foglakozott konceptuális művészeti alkotásaiban. Ezt a terepet egyébként is inkább a fehér férfiak uralják. Egyik első ide tartozó műve a már említett Catalysis-sorozat volt. Ennek részeként például egy "Frissen festve" táblával a nyakában sétált be a Macy's ruhaboltba. Rengetegen megnézték őt, sokan pedig érdeklődve közeledtek hozzá, de senki nem merte megérinteni, ahogy a frissen festett padokat szokás, mert a társadalmi korlátok erősebbek voltak. Egy másik, Mysthic Being (1973-75) című performanszában álruhába bújt, és fekete munkásnak öltözve járkált fel-alá New Yorkban, miközben mondatokat mantrázott magában. Arra volt kíváncsi, mennyire befolyásolja a reakciókat hamis personájának neme és bőrszíne.

Catalysis III. (1970) (forrás: Generalli Foundation)

Catalysis III. (1970) (forrás: Generalli Foundation)

A konfrontáció művei lényege

Safe 1 (1990) (forrás: a művész weboldala)

Safe 1 (1990) (forrás: a művész weboldala)

Az imént említett Mysthic Being című művéről készült felvételt 2013 beválogatták egy kortárs fekete művészeti tárlatba New Yorkban. Piper azonban úgy érezte, maga a kiállítás nemhogy ellene menne, inkább hozzájárul a fekete művészek marginalizálásához, így letiltatta a videóinstallációt. 

Nem akarta, hogy művét, aminek lényege épp rámutatni a társadalmi visszásságokra, ezzel ellentétes dologra használják fel.

Egy másik, Safe #1-4 című multimédiás installációjában a szoba egyik sarkába magazinokból származó képeket tett ki mosolygó afroamerikaiakról, a képeken "Közületek valók vagyunk" és "Köztetek vagyunk"-típusú szlogenekkel. A szoba közepére egy készüléket állított, amelyből Piper hangja harsog, amint eljátssza a látogatók gondolatait: "Bocsánat, de ez nekem kényelmetlen. Mármint értékelem a művész erőfeszítéseit, tényleg, de nekem nem tetszik" – és hasonlók.

Mindig közvetlenül szólítja meg a közönséget

Piper művei általában olyan direkten szólnak a közönséghez, mint kevés kortárs művész alkotásai. 

A kiállításaim egyik fő oka, hogy reakciót indukáljak vagy változást okozzak a nézőkben. 

- vallotta be a művész. 

Idei, The Humming Room című, MoMA-ban bemutatott művében a látogatók például az alkotáson át folytathatnak beszélgetést vele. A múzeum egyik átjárójában egy őr áll, aki csak akkor enged tovább a következő szobába, ha dúdolunk neki. A nézőknek tehát döntést kell hozniuk, és át kell hágniuk a társadalmi szokásokat, ha meg akarják tapasztalni az élményt. Pipernek ez a munkája is arra emlékeztet, hogy a művészet nem passzív vagy objektív, hanem nagyon is aktív és szubjektív.

Haját és bőrét üvegekben gyűjti a MoMA számára

1985-ben kezdte el Mi válik belőlem nevű munkáját, amit élete utolsó alkotásának szán, amihez még halálával is hozzájárul. Nem csak haját és bőrét gyűjti ugyanis üvegekbe, de azt tervezi, hogy halála után a hamvai is a mű részévé válnak. Mindezek mellé Piper két írást mellékel. Az egyikben azt részletezi, mi mindenen kellett átmennie, mikor 1985-ben elkezdte a darabot: szakmai kudarcok élték, átesett egy váláson és apja is elhunyt. A másik dokumentumban arról nyilatkozik, hogy mindezt a MoMA-ra hagyja. Piper így saját testével szeretne hozzájárulni az afrikai-amerikai művészek jelenlétéhez a múzeumban. Mindemellett pedig korábbi alkotásaihoz híven megkérdőjelezi az emberek szokásait és hiedelmeit a halállal kapcsolatban. 

Adrian Piper, kortárs képzőművésznő

Adrian Piper, kortárs képzőművésznő (Fotó/Forrás: Boston Globe / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Vizuál

Erősen kopnak Van Gogh napraforgói, de legalább a festő ujjlenyomata megmaradt bennük

A holland festő sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Viszont felfedezték, hogy Vincent véletlenül belenyúlt a félkész képbe.
Könyv

Térey János irodalmi életműve az internetre kerül

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává választotta a június 3-án elhunyt Térey János költőt, írót, drámaírót, műfordítót, így hamarosan hozzáférhetővé válik életműve a DIA honlapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra Zala-megyei adása

Tévétorony, bivalyfarm, Bezeréd - a zalai dombok alatt kalandozik a Partitúra, werkvideó-sorozatunkban bepillantunk a kulisszák mögé. Ezúttal Zala-megyébe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala-megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével.