Plusz

„A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek.”

2020.05.09. 11:05
Ajánlom
Ma ünnepli 85. születésnapját a hazai etológiai kutatás és oktatás megteremtője, Csányi Vilmos.

Csányi Vilmos, 1935.május 9-én született Budapesten, 1953-ban érettségizett, majd 1958-ban végzett Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán. Ezt követően a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. Érdeklődése a biokémia felé fordult, ahol mikrobiológiai kutatásai során kémiai ismereteit a biológiával társíthatta, ahogy mondta:

szakmája a vegyészet, de hobbija a díszhaltenyésztés volt.

1973-ban visszatért az ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai laboratóriumban kezdett dolgozni, irányításával nőtt ki a laboratóriumból az oktatási és kutatási centrummá vált etológiai tanszék, az egyetemen etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktatott, a tanszéket 2000-ig vezette. Egyetemi állásai mellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. Összesen két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, először a Harvard Egyetemen, majd a New York State Research Institute for Neurochemistryben mint vendégkutató.

Fő kutatási területe az állati és az emberi viselkedés, az agyműködés problémája, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Etológiai kutatásait a dél-ázsiai paradicsomhalak vizsgálatával kezdte, és sikerült olyan mechanizmust találniuk, amely a tanulási folyamatot valamilyen kulcsingerhez köti.

Ezután kezdtek csoportjával kutyákkal foglalkozni, amelyeket addig az etológia figyelmen kívül hagyott, mert azt gondolták, nincs természetes környezetük - ő viszont úgy vélte,

a több tízezer éve háziasított állatok számára a természetes környezet az ember világa.

Vizsgálataik közben olyan jelenségeket észleltek, amelyeket a hagyományos etológia eszközeivel nem lehetett megmagyarázni: a kutyák nem állatok, hanem kisgyerekek módjára viselkedtek, spekuláltak, az egyes emberekkel különböző kapcsolatba kerültek. Kutatócsoportjával sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kutya is lehetséges vizsgálati terület, 2009-ben a nagy tekintélyű amerikai Science tudományos lapban négyoldalas riport jelent meg tanszékükről, amelyben elismerték az új területet, a kognitív etológiát, vagyis az elme etológiáját. Ma már több tucatnyi laboratórium létezik külföldön, amelyek a tőlük átvett metodikával kutatják a kutyákat.

Csányi Vilmos szerint

az embercsapatban élő, beszélni nem tudó, de az emberrel közös akciókban részt vevő, az emberrel együttműködő kutyák vizsgálata hozzájárulhat az emberi kommunikáció kialakulásának megismeréséhez.

Nevéhez fűződik az evolúció általános elméletének kidolgozása, amely a biológiai evolúció mellett technikai, pszichológiai, illetve kulturális folyamatokra is átültethető, értelmezhető.

(Fejléckép: Csányi Vilmos, Fotó: Kaszás Tamás)

„Evolúciós léptékben még gyerekek vagyunk” – Interjú Csányi Vilmossal

Kapcsolódó

„Evolúciós léptékben még gyerekek vagyunk” – Interjú Csányi Vilmossal

Csányi Vilmos biológus, etológus régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. A KULT50 magazinban olvasható interjúban arról is beszélt, mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen, és veszélyeztetheti-e az emberiséget a mesterséges intelligencia fejlődése.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

„Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent

Alakját itthon szobor őrzi, életéből népszerű olasz film készült. A 425 éve elhunyt Néri Szent Fülöp azt vallotta, hogy könnyebb a vidám embert Isten útjára téríteni, mint a szomorút.
Plusz hír

Szívrohamot kapott Brian May, a Queen gitárosa

A legendás rocker életveszélyes állapotban volt. Mint mondja, most már ő is csatlakozott „a klubhoz”. Szerencsére jobban van.
Plusz aukció

Kulka János, Bereményi Géza és Alföldi Róbert aukcióra bocsátják értékes tárgyaikat

A Könyvhajlék elnevezésű árverésen neves művészek, alkotók ajánlják fel a számukra értékes tárgyaikat, a bevételekből hajléktalan embereken segítenek.
Plusz magazin

Milyen lenne Blaha Lujza vagy Mikszáth Insta-profilja?

Középiskolások bújnak történelmi alakok bőrébe, hogy modernizálják őket. Színészlegenda csap össze mecénással, vasminiszter küzd generálissal, újságíró néz farkasszemet innovátorral az Esterházy Magyarország Alapítvány által életre hívott Estöri Kreatív Történelmi Verseny negyedik évadjában.
Plusz hír

Ne térjünk vissza a „normálishoz”! – Nyilatkozat az emberiség védelmében

Több mint 150 magyar művész, tudós, értelmiségi csatlakozott ahhoz a pár nappal ezelőtt Párizsban megfogalmazott nemzetközi felhíváshoz, amely a vírus utáni időszakra készülő emberiséget szólítja meg.