A háromnapos találkozónak a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteménye ad otthont augusztus 14-16. között. A szervezők a bőséges programra mintegy hatvan vendéget várnak.
E kínálatból három program különös érdeklődésre tarthat számot. A Hol a világ közepe? – Népi szexualitás és élettörténetek című előadás dr. Vajda Máriának híres-nevezetes néprajzi tanulmánykötetére utal. Az írásra talán túlzás a „tabudöntögető” jelzőt aggatni, de a három évtizeddel korábbi kutatásban, közvélekedésben mindenképpen figyelemfelkeltő kötetként szerepelt. A szerző ugyanezt a címet adta előadásának, ami a népi szexualitás világába enged betekintést:
személyes élettörténetek, folklórszövegek és kutatói tapasztalatok segítségével mutatja meg, hogyan gondolkodtak elődeink a szerelemről, a párkapcsolatokról és az intimitásról.
Számos Kárpát-medencei mesemondó alkalomra jellemző, de e konferenciára különösen igaz, hogy a legkülönbözőbb származású, történelmű népcsoportok mesemondói találkozhatnak. Ennek ad fórumot, hangot a Kimondott és kimondatlan története – Traumák és transzgenerációs emlékezet a történetmondásban című beszélgetés, amelyben Szabó Kocsis Zsuzsanna néprajzkutató vezetésével három sokat szenvedett népcsoportból való mesemondó (a bukovinai székely Fábián Éva, a nagybörzsönyi sváb származású Freml Erzsébet és a vajdasági palóc Toldi István) beszélget. Ez, a transzgenerációs megközelítés a lélektanban, a művelődéstörténetben napjainkban igen népszerű, viszont a mesemondó találkozó tematikájában igazi nóvumnak számít.
Meseszó Egyesület (Fotó/Forrás: Meseszó Egyesület)
A harmadik kiemelkedő program az Utolsó gömöri tudós pásztor című dokumentumfilm bemutatója lesz. Varga Norbert felvidéki néprajzkutató filmjének stábjából a filmrészleteket is bemutató beszélgetésen alkotótársa, Vörös Előd operatőr és a filmben is szereplő Magyar Zoltán néprajzkutató vesz részt. A főszereplő Darmo István sajnos már nincs közöttünk, de éppen a film igazi érdeme, hogy egy kivételes pásztor-mesemondónak, adatközlőnek állíthat emléket.
A találkozó szakmai koncepcióját Dala Sára, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoportjának munkatársa így foglalja össze: „A Meseszó Egyesület, a Hagyományok Háza szakmai és stratégiai partnerszervezete szervezi a találkozót. Ennek tükrében a konferencián a szakmaiság az alapvető szempont: ezáltal a mesemondóknak az érdeklődő közönségnek – legyen az pedagógus, könyvtáros vagy a mesék iránt érdeklődő »civil« – a néprajztudomány eredményeit is közvetítik.
Lesznek élményalapú, játékos, élvezetes és szórakoztató programok, viszont minden tudományos alapon nyugszik.
Másik fontos szempont a nyitott, kísérletező szellemiség, ami a hagyományos népmeséket, a szigorúan hiteles gyűjtésből származó szövegeket összeköti az újító kedvvel. Ez konkrétan a történetmondásban, a mesék feldolgozásában, a népmesék rokonműfajaival való párosításban ölt testet. Ennek nyomán a program szerves része több történetmondó produkció, például a mese és ballada művészi koncepciójú »házasításának« szándéka.”
Fejléckép: Csoportkép a 2025-ös Kárpát-medencei Népmesemondó Találkozón (Fotó/Forrás: Heimpold Klára / Meseszó Egyesület)
hírlevél
