Plusz

A méhek különösen vonzódnak a kék virágokhoz

2021.04.02. 09:10
Ajánlom
Az emberi szem a virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek. A méhek viszont ezt a színt látják a legerősebben, és jobban vonzódnak hozzájuk. A festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

A kék sok ember kedvenc színe, a kék virág pedig a romantikus vágyakozás jelképe volt egykor a szerelmesek között. A természetben ugyanakkor igen kevés faj létezik, amelynek virága kék pigmentet tartalmaz. A Bayreuth-i Egyetem kutatói Dr. Anke Jentsch vezetésével azt vizsgálták, miért ritka ez a szín a természetben. Kutatásuk eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták.

Alapvető különbséget találunk a növények szaporodásának kérdésében. Azon fajok közül, amelyeknek a beporzását döntően a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.

„Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán”

– állapította meg Dr. Anke Jentsch, aki csapatával ezután azt vizsgálta, hogy miként látják ezeket a virágokat a beporzók. Eddig is tudtuk, hogy a rovarok, madarak és denevérek, amelyek sok növényfaj szaporításában részt vesznek, más színtérképet érzékelnek, mint mi. Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.

bee-honey-bee-apis-insect-nectar-1539488-102855.jpg

Méh (Fotó/Forrás: Pixabay)

 „A méhek tehát a többi beporzóhoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz” – magyarázta Jentsch. – „Ha az ökológiai szempontot vesszük figyelembe, egyenesen újra kellene írnunk a növényhatározókat. Charles Darwin és Carl von Linné óta ugyanis a növények színének emberi percepcióját vesszük figyelembe, hogy megkülönböztessük a fajokat, noha az evolúció szempontjából nem az ember színérzékelése, hanem a beporzóké releváns, amik a növényekkel érintkeznek.”

Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy ha a méhek ennyire vonzódnak a kék virágokhoz, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal. A szakemberek komplex válasszal szolgálnak a kérdésre.

A kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.

Néhány magashegyi területen, például az Alpokban vagy a Himalájában az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a természetes területek felélése, a mezőgazdasági termelés erősödése, a fokozott műtrágyázás nem csupán a rovarok pusztulásához járul hozzá, hanem tovább csökkenti a kék virágú növények amúgy is elenyésző arányát.

A kutatókat az amerikai költő, Robert Frost egy 1920-as verse (Fragmentary Blue) inspirálta. A költemény a végtelen kék ég és a földön töredékekben előforduló kék szín viszonyát taglalja.

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Kapcsolódó

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Klasszikus

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Vizuál

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Hazai filmekre hangol az októberi Fidelio

A magyar film szerelmeseinek kedvezünk legújabb számunkban: megemlékezünk az idén 100 éves született Jancsó Miklósról, foglalkozunk a 120 éves magyar filmművészet történetével és interjút közlünk Enyedi Ildikóval, frissen bemutatott rendezése kapcsán. Az októberi lap megtalálható az ismert terjesztési pontokon, és online is átlapozható!
Plusz hír

Emlékbélyeggel tisztelegnek a 100 éve született Pilinszky János előtt

Alkalmi bélyeget bocsájtott ki a Magyar Posta szeptember 14-én Pilinszky János születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából. A bélyeghez tartozó borítékon az Aranykori töredék című vers részlete olvasható.
Plusz ajánló

Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon

Közel 80 fellépővel és több mint 50 programmal rendezik meg idén a PesText világirodalmi és kulturális fesztivált. Szeptember 17-26. között nyolc vidéki és budapesti helyszínen várják a látogatókat, köztük az A38 Hajón, a B32 Galériában, az Ottlik-kertben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Plusz ajánló

Kultúrházak éjjel-nappal szeptember 24-től 26-ig

A péntektől vasárnapig tartó eseményen több mint 400 szervezet kínál közel 1000 programot országszerte, a legkisebb falutól a legnagyobb városig a kulturális központokban és művelődési házakban.
Plusz hír

Radnótitól idézett Ferenc pápa budapesti látogatása során

A Szentatya a Bori notesz sorai mellett Rainer Maria Rilkétől is idézett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával folytatott találkozóján.