Plusz

A musical és a kultúrmisszió

2011.07.01. 16:56
Ajánlom
Az, hogy Szabadkán rendezik az I Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyt, különös jelentőséggel bír.

Van ennek persze egy személyes oka: ez a zeneszerző szülővárosa. A középdöntőn több olyan érdeklődővel találkozom, akik miatta vannak itt, akik régi barátok, és akik hozzák a Magyar Szót, hogy aláírassák a világhíres ismerőssel. A világhíres ismerős pedig örömmel aláír. Ő teszi a hangulatot kedélyessé, családiassá; remélem, nem sértődik meg, ha azt írom: nagypapaként figyeli a színpadot és drukkol a versenyzőknek.

Egy musical énekversenyt olyan országba vinni, ahol a műfaj - sőt tágabban a zenés színház - gyökerei nincsenek annyira mélyen, mint felénk, első látásra-hallásra meglehetősen rizikós vállalkozás. Néhány évvel ezelőtt a Sterija Játékokon - ez körülbelül a szerb POSZT, de a magyar fesztiválhoz képest nemzetközibb nemzetközibb programmal - szinte hisztérikus sikert aratott a belgrádi Pozorište na Terazijama Chicagója, már-már egymást taposták a népek, hogy bejussanak rá. Az eredményt látva értetlenül álltam az őrület előtt, mivel az előadás sem zeneileg, sem színházilag nem volt átütő. Valamivel később mutatta be az Újvidéki (magyar) Színház a Rocky Horror Show-t. Színházzal foglalkozó belgrádi barátom egészen fellelkesült a hír hallatán, a Nagy Viktor rendezte produkció után pedig szuperlatívuszokban beszélt a társulatról - a Steriján díjazták dr. Frank-Furter szerepében Balázs Áront, Lavro-Gyenes Ildikót a koreográfiáért és Szendrényi Évát a díszletért -; az előadást az érdeklődés miatt pedig több évadon keresztül műsoron tartották. Ezért tehát nem csupán az úttörők hálás szerepében tetszeleghetnek a szervezők, hanem meg kell küzdeniük az elsők előtt felmerülő akadályokkal.

Autóval érünk be a városba, néhány lila-fehér-mélyrózsaszín óriásplakát jelzi, jó helyen járunk. A hirdetőoszlopokról is a verseny köszön vissza. A középdöntőket a Jadran Színpadon rendezik. Ez a Szabadkai Népszínház két társulatának, a magyarnak és a szerbnek az otthona. Egykor mozi volt, s amikor ideiglenesen megkapta a színház - mert a régi épületét lebontották -, a fenntartók az alapvető technikai igényeket kielégítették, de ennél többre nem futotta. (Az új épületnek egyébként nekifogtak, a torzó szépen áll és dacol az időjárással a város főterén.) A helyi társszervezők, a Népkör és a Népszínház erőn felül dolgoznak a siker érdekében. Fontos nekik a verseny a névadó miatt, a megszerezhető szakmai tapasztalat okán, a nemzetköziség folytán, és azt gondolom, tisztában vannak vele, hogy a jövőbe fektetnek be. A népszínháziaknak ugyanis fontos a musical, többen vettek részt nagy zenés produkciókban, 2008-ban pedig a palicsi szabadtéri színpadon játszották a Jézus Krisztus Szupersztárt.

A középdöntősök névsora és szakmai tapasztalata vegyes. Negyvenegynéhányan vannak, akik egy része a pálya kezdetén tart - ez a magyarok esetében színművészeti egyetemi vagy a Budapesti Operettszínház stúdiójában folytatott tanulmányokat jelent, a többi, más nemzetbeli döntősről is körülbelül ugyanez mondható el, nyilván az ottani színházi vagy iskolai rendszerre lefordítva -, másoknak viszont jelentős(ebb) tapasztalata van - elég csak Kerényi Miklós Mátét vagy a bukaresti, Béres Attila rendezte Rebecca kát főszereplőjét, Florin Budnarut és Alexandra Crăescut említenünk -, ám a verseny kiírásában nem szerepeltek megkötések. Ez természetesen nem könnyítette a zsűri dolgát, hiszen Kerényi Miklós Gábor, az ötletgazda azt mondja, három-hat év múlva, tehát a második-harmadik kiadásra érik be igazán a koncepció, és akkorra várható, hogy a versenykiírásra megmozdul a világ.

Panaszra azonban tényleg semmi ok. Olajozott a gépezet, a középdöntőket flottul és három nyelven konferálja együtt és külön-külön Kalmár Zsuzsa és Csernik Árpád, a döntnökök emóciókat nem lepleznek, de végül elégedettek, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a derű, ami a produkciók alatt az arcukra kiült, a civil nézők és az ellenfeleket figyelő versenyzők tapsai, visításai pedig visszaigazolták, miért ezt a 16 fiatal énekest/színészt juttatták a döntőbe. Akik között megérdemelten van egy szerb és egy szerb-német lány is...

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ZSIMÜ 2019

Lehetnek-e barátok azok, akinek felmenői ellentétes tábort képviseltek?

Révész Bálint Nagyi Projekt című filmje erre is rákérdez indirekt módon. A filmet május 28-án 19:00.tól vetítik a Puskin Moziban , a ZSIMÜ keretében. A vetítés utáni közönségtalálkozón Veiszer Alinda beszélget Bangó Margittal és unokájával.
Plusz ajánló

Online nézhető animációs filmek gyereknapra

Népmesékből, gyerekdal-feldolgozásokból, űrutazást, történelmet, természettudományi ismereteket bemutató filmek közül válogathatunk május 26-án.
Plusz hír

Megtalálták a Notre-Dame zárókövét díszítő egyik angyalszobrot

A törmelékek között megtalálták az április 15-i tűzben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame kereszthajójának zárókövét díszítő négy aranyozott angyalka egyikét - közölte André Finot, a székesegyház kommunikációs vezetője.
Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra pannonhalmi adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal az ezeréves Pannonhalmi Főapátságba és környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kult50

Népzenétől Frida Kahlóig – Itt nézheti vissza a Kult50-videók legjobb pillanatait!

Kedden és csütörtökön, párosával mutatjuk be 2018 kulturális életének legfontosabb alakjait, akik a Kult50 válogatásába bekerültek. Ugye nem maradt le a videókról?