Plusz

A művészettörténet egyik legszebb szivárványa

2017.03.27. 10:56
Ajánlom
John Constable képein tudomány és művészet találkozik.

A tájképek nem véletlenül a falak leggyakoribb díszei: nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, de általában nyugalmat árasztanak; nem vonják el figyelmünket, mégis jó olykor-olykor rájuk pillantani. Egyes festők viszont nem elégedtek meg pusztán a szépséggel - Claude Monet vagy John Constable a lehető legvalóságosabban akarták ábrázolni a lefestendő tájakat. A The Conversation nemrég utóbbi festő Salisbury székesegyház a mező felől című képének hátteréről és valóságtartalmáról közölt cikket.

John Constable

John Constable (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A festményt először 1831-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián, Londonban. A kép legérdekesebb része a felhőkön túlra ívelő szivárvány - az ábrázolt földrajzi és időjárási viszonyokat, a napsugarakat tekintve a természeti képződmény teljesen idegennek, oda nem illőnek tűnik. A művészettörténészek épp ezért sokáig úgy gondolták, a szivárvány csak utólag, még a kiállítás előtt került a képre a reményt, és azt szimbolizálva, hogy az az Anglikán Egyházra leselkedő viharnak hamarosan vége. A szoláris geometriai elemzések azonban mást mutatnak.

A képen látható szivárvány lába John Fisher otthonánál nyugszik - ő Constable barátja volt, és a festő gyakran vendégeskedett a festményen is megörökített házban. Fisher 1832. augusztus 25-én délután hunyt el váratlanul - a tanulmány szerint nagyon is elképzelhető, hogy ekkor egy teljes szivárvány volt látható az égen.

Semmi jel nem mutat arra, hogy első kiállításakor a kép a szivárványt is tartalmazta. Valószínűleg a londoni tárlat után , de még az 1834-es birminghami kiállítása előtt festhette a képre Constable, hogy így adózzon barátja emléke előtt. 

Csodát tettem a Salisbury-képemmel. A birminghami kiállításra készítettem elő, és biztos vagyok benne, hogy sokkal hatásosabbá és erőteljesebbé vált. Nincs kétség, ez az eddigi legjobb képem!

- írta ekkoriban egy barátjának. A korabeli kritika így írt a festményről:

A művész a vihar hatását szerette volna megörökíteni, talán meggondolatlanul kockáztatva, mikor egy halandó ecset számára túl éteri dolgot ábrázolt: egy szivárványt. Mintha kifejezetten oda épült volna, és örökre ott is marad.

A The Birmingham Advertiser 1834-es számában megjelent írásban esik először említés a szivárványról - ez szintén alátámasztja a hipotézist, miszerint az csak később került a képre.

GettyImages-605831756

GettyImages-605831756 (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

John Constable hite szerint a festészet nem más, mint tudomány, aminek célja, hogy feltárja a természet törvényeit. Szerinte a tájképek egyben a természet filozófiájáról való elmélkedések, nem pusztán esztétikai értékük van. A festő a szivárványokat és fizikájukat is tanulmányozta, ezért is tudta ilyen valósághűen ábrázolni a képződményt még úgy is, hogy a kép eredeti keletkezésekor az nem volt látható.

A művészet és a meteorológia már Constable előtt is találkozott egymással: Luke Howard felhőkről szóló kategorizáló értekezése 1802-ben jelent meg, és nagy hatással volt Goethe költészetére. Goethe pedig a német romantikus festőkre hatott, példáulCarl Gustav Carus-ra. Kurt Badt művészettörténész úgy jellemzi a jelenséget, mint

a modern művészet és a tudomány gyümölcsöző találkozása.

Carus ettől is tovább ment, mikor azt mondta: 

a művészet a tudomány koronája.

Constable esetében is tudományos felkészültség találkozott művészi ambíciókkal. Pontosan tudta, hogyan jönnek létre a szivárványok, és miként kell ábrázolni őket - ezt a tudását pedig arra használta fel, hogy a szivárvány szimbolikájával hajtson fejet legjobb barátja előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.
Plusz hang

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Plusz kossuth-díj

Törőcsik Mari Kossuth Nagydíjat kapott

Március 15. alkalmából Áder János kiosztotta a Kossuth-díjakat. Íme a lista.