Plusz

A művészettörténet egyik legszebb szivárványa

2017.03.27. 10:56
Ajánlom
John Constable képein tudomány és művészet találkozik.

A tájképek nem véletlenül a falak leggyakoribb díszei: nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, de általában nyugalmat árasztanak; nem vonják el figyelmünket, mégis jó olykor-olykor rájuk pillantani. Egyes festők viszont nem elégedtek meg pusztán a szépséggel - Claude Monet vagy John Constable a lehető legvalóságosabban akarták ábrázolni a lefestendő tájakat. A The Conversation nemrég utóbbi festő Salisbury székesegyház a mező felől című képének hátteréről és valóságtartalmáról közölt cikket.

John Constable

John Constable (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A festményt először 1831-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián, Londonban. A kép legérdekesebb része a felhőkön túlra ívelő szivárvány - az ábrázolt földrajzi és időjárási viszonyokat, a napsugarakat tekintve a természeti képződmény teljesen idegennek, oda nem illőnek tűnik. A művészettörténészek épp ezért sokáig úgy gondolták, a szivárvány csak utólag, még a kiállítás előtt került a képre a reményt, és azt szimbolizálva, hogy az az Anglikán Egyházra leselkedő viharnak hamarosan vége. A szoláris geometriai elemzések azonban mást mutatnak.

A képen látható szivárvány lába John Fisher otthonánál nyugszik - ő Constable barátja volt, és a festő gyakran vendégeskedett a festményen is megörökített házban. Fisher 1832. augusztus 25-én délután hunyt el váratlanul - a tanulmány szerint nagyon is elképzelhető, hogy ekkor egy teljes szivárvány volt látható az égen.

Semmi jel nem mutat arra, hogy első kiállításakor a kép a szivárványt is tartalmazta. Valószínűleg a londoni tárlat után , de még az 1834-es birminghami kiállítása előtt festhette a képre Constable, hogy így adózzon barátja emléke előtt. 

Csodát tettem a Salisbury-képemmel. A birminghami kiállításra készítettem elő, és biztos vagyok benne, hogy sokkal hatásosabbá és erőteljesebbé vált. Nincs kétség, ez az eddigi legjobb képem!

- írta ekkoriban egy barátjának. A korabeli kritika így írt a festményről:

A művész a vihar hatását szerette volna megörökíteni, talán meggondolatlanul kockáztatva, mikor egy halandó ecset számára túl éteri dolgot ábrázolt: egy szivárványt. Mintha kifejezetten oda épült volna, és örökre ott is marad.

A The Birmingham Advertiser 1834-es számában megjelent írásban esik először említés a szivárványról - ez szintén alátámasztja a hipotézist, miszerint az csak később került a képre.

GettyImages-605831756

GettyImages-605831756 (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

John Constable hite szerint a festészet nem más, mint tudomány, aminek célja, hogy feltárja a természet törvényeit. Szerinte a tájképek egyben a természet filozófiájáról való elmélkedések, nem pusztán esztétikai értékük van. A festő a szivárványokat és fizikájukat is tanulmányozta, ezért is tudta ilyen valósághűen ábrázolni a képződményt még úgy is, hogy a kép eredeti keletkezésekor az nem volt látható.

A művészet és a meteorológia már Constable előtt is találkozott egymással: Luke Howard felhőkről szóló kategorizáló értekezése 1802-ben jelent meg, és nagy hatással volt Goethe költészetére. Goethe pedig a német romantikus festőkre hatott, példáulCarl Gustav Carus-ra. Kurt Badt művészettörténész úgy jellemzi a jelenséget, mint

a modern művészet és a tudomány gyümölcsöző találkozása.

Carus ettől is tovább ment, mikor azt mondta: 

a művészet a tudomány koronája.

Constable esetében is tudományos felkészültség találkozott művészi ambíciókkal. Pontosan tudta, hogyan jönnek létre a szivárványok, és miként kell ábrázolni őket - ezt a tudását pedig arra használta fel, hogy a szivárvány szimbolikájával hajtson fejet legjobb barátja előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.