Plusz

A művészettörténet egyik legszebb szivárványa

2017.03.27. 10:56
Ajánlom
John Constable képein tudomány és művészet találkozik.

A tájképek nem véletlenül a falak leggyakoribb díszei: nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, de általában nyugalmat árasztanak; nem vonják el figyelmünket, mégis jó olykor-olykor rájuk pillantani. Egyes festők viszont nem elégedtek meg pusztán a szépséggel - Claude Monet vagy John Constable a lehető legvalóságosabban akarták ábrázolni a lefestendő tájakat. A The Conversation nemrég utóbbi festő Salisbury székesegyház a mező felől című képének hátteréről és valóságtartalmáról közölt cikket.

John Constable

John Constable (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A festményt először 1831-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián, Londonban. A kép legérdekesebb része a felhőkön túlra ívelő szivárvány - az ábrázolt földrajzi és időjárási viszonyokat, a napsugarakat tekintve a természeti képződmény teljesen idegennek, oda nem illőnek tűnik. A művészettörténészek épp ezért sokáig úgy gondolták, a szivárvány csak utólag, még a kiállítás előtt került a képre a reményt, és azt szimbolizálva, hogy az az Anglikán Egyházra leselkedő viharnak hamarosan vége. A szoláris geometriai elemzések azonban mást mutatnak.

A képen látható szivárvány lába John Fisher otthonánál nyugszik - ő Constable barátja volt, és a festő gyakran vendégeskedett a festményen is megörökített házban. Fisher 1832. augusztus 25-én délután hunyt el váratlanul - a tanulmány szerint nagyon is elképzelhető, hogy ekkor egy teljes szivárvány volt látható az égen.

Semmi jel nem mutat arra, hogy első kiállításakor a kép a szivárványt is tartalmazta. Valószínűleg a londoni tárlat után , de még az 1834-es birminghami kiállítása előtt festhette a képre Constable, hogy így adózzon barátja emléke előtt. 

Csodát tettem a Salisbury-képemmel. A birminghami kiállításra készítettem elő, és biztos vagyok benne, hogy sokkal hatásosabbá és erőteljesebbé vált. Nincs kétség, ez az eddigi legjobb képem!

- írta ekkoriban egy barátjának. A korabeli kritika így írt a festményről:

A művész a vihar hatását szerette volna megörökíteni, talán meggondolatlanul kockáztatva, mikor egy halandó ecset számára túl éteri dolgot ábrázolt: egy szivárványt. Mintha kifejezetten oda épült volna, és örökre ott is marad.

A The Birmingham Advertiser 1834-es számában megjelent írásban esik először említés a szivárványról - ez szintén alátámasztja a hipotézist, miszerint az csak később került a képre.

GettyImages-605831756

GettyImages-605831756 (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

John Constable hite szerint a festészet nem más, mint tudomány, aminek célja, hogy feltárja a természet törvényeit. Szerinte a tájképek egyben a természet filozófiájáról való elmélkedések, nem pusztán esztétikai értékük van. A festő a szivárványokat és fizikájukat is tanulmányozta, ezért is tudta ilyen valósághűen ábrázolni a képződményt még úgy is, hogy a kép eredeti keletkezésekor az nem volt látható.

A művészet és a meteorológia már Constable előtt is találkozott egymással: Luke Howard felhőkről szóló kategorizáló értekezése 1802-ben jelent meg, és nagy hatással volt Goethe költészetére. Goethe pedig a német romantikus festőkre hatott, példáulCarl Gustav Carus-ra. Kurt Badt művészettörténész úgy jellemzi a jelenséget, mint

a modern művészet és a tudomány gyümölcsöző találkozása.

Carus ettől is tovább ment, mikor azt mondta: 

a művészet a tudomány koronája.

Constable esetében is tudományos felkészültség találkozott művészi ambíciókkal. Pontosan tudta, hogyan jönnek létre a szivárványok, és miként kell ábrázolni őket - ezt a tudását pedig arra használta fel, hogy a szivárvány szimbolikájával hajtson fejet legjobb barátja előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Zenés színház

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Art is Business: díjátadó és konferencia az idei évben

Már lehet nevezni és jelölni az Art is Business Díjra, decemberben pedig megrendezik az első Art is Business Konferenciát a Trafóban.
Plusz ajánló

15 éves az ország leghosszabb összművészeti fesztiválja, a Kultkikötő

Egészen pontosan 2006. július 14-én, Mohácsi János Veszett fejsze című előadásával kezdődött el a Kultkikötő története. A lelkesedésből induló kezdeményezés (egyik) küldetése az volt, hogy életet leheljen a Balaton-parton található kihasználatlan szabadtéri játszóhelyekbe, és ez által elérhetővé tegye a helyiek és a nyaralóközönség számára a minőségi szórakozást.
Plusz galéria

Hangolódj galériánkkal az Ékszerek Éjszakájára!

Idén is lesz Ékszerek Éjszakája a tematika pedig 0- / Zero negative. A nyitásig mutatunk egy kis ízelítőt!
Plusz hír

Augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket tartani

Bármilyen változtatás kockázatos - indokolta a csütörtök reggeli bejelentést Gulyás Gergely.
Plusz ajánló

Éjszakai távcsöves csillagnézés

Az érdeklődők az Agóra hídján végigsétálva “bejárhatják” a Naprendszert, majd távcsövön keresztül csodálhatják meg a Jupitert, a Szaturnuszt, a Holdat és egy távolodó üstököst is.