Plusz

A művészettörténet egyik legszebb szivárványa

2017.03.27. 10:56
Ajánlom
John Constable képein tudomány és művészet találkozik.

A tájképek nem véletlenül a falak leggyakoribb díszei: nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, de általában nyugalmat árasztanak; nem vonják el figyelmünket, mégis jó olykor-olykor rájuk pillantani. Egyes festők viszont nem elégedtek meg pusztán a szépséggel - Claude Monet vagy John Constable a lehető legvalóságosabban akarták ábrázolni a lefestendő tájakat. A The Conversation nemrég utóbbi festő Salisbury székesegyház a mező felől című képének hátteréről és valóságtartalmáról közölt cikket.

John Constable

John Constable (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A festményt először 1831-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián, Londonban. A kép legérdekesebb része a felhőkön túlra ívelő szivárvány - az ábrázolt földrajzi és időjárási viszonyokat, a napsugarakat tekintve a természeti képződmény teljesen idegennek, oda nem illőnek tűnik. A művészettörténészek épp ezért sokáig úgy gondolták, a szivárvány csak utólag, még a kiállítás előtt került a képre a reményt, és azt szimbolizálva, hogy az az Anglikán Egyházra leselkedő viharnak hamarosan vége. A szoláris geometriai elemzések azonban mást mutatnak.

A képen látható szivárvány lába John Fisher otthonánál nyugszik - ő Constable barátja volt, és a festő gyakran vendégeskedett a festményen is megörökített házban. Fisher 1832. augusztus 25-én délután hunyt el váratlanul - a tanulmány szerint nagyon is elképzelhető, hogy ekkor egy teljes szivárvány volt látható az égen.

Semmi jel nem mutat arra, hogy első kiállításakor a kép a szivárványt is tartalmazta. Valószínűleg a londoni tárlat után , de még az 1834-es birminghami kiállítása előtt festhette a képre Constable, hogy így adózzon barátja emléke előtt. 

Csodát tettem a Salisbury-képemmel. A birminghami kiállításra készítettem elő, és biztos vagyok benne, hogy sokkal hatásosabbá és erőteljesebbé vált. Nincs kétség, ez az eddigi legjobb képem!

- írta ekkoriban egy barátjának. A korabeli kritika így írt a festményről:

A művész a vihar hatását szerette volna megörökíteni, talán meggondolatlanul kockáztatva, mikor egy halandó ecset számára túl éteri dolgot ábrázolt: egy szivárványt. Mintha kifejezetten oda épült volna, és örökre ott is marad.

A The Birmingham Advertiser 1834-es számában megjelent írásban esik először említés a szivárványról - ez szintén alátámasztja a hipotézist, miszerint az csak később került a képre.

GettyImages-605831756

GettyImages-605831756 (Fotó/Forrás: Matt Cardy / Getty Images Hungary)

John Constable hite szerint a festészet nem más, mint tudomány, aminek célja, hogy feltárja a természet törvényeit. Szerinte a tájképek egyben a természet filozófiájáról való elmélkedések, nem pusztán esztétikai értékük van. A festő a szivárványokat és fizikájukat is tanulmányozta, ezért is tudta ilyen valósághűen ábrázolni a képződményt még úgy is, hogy a kép eredeti keletkezésekor az nem volt látható.

A művészet és a meteorológia már Constable előtt is találkozott egymással: Luke Howard felhőkről szóló kategorizáló értekezése 1802-ben jelent meg, és nagy hatással volt Goethe költészetére. Goethe pedig a német romantikus festőkre hatott, példáulCarl Gustav Carus-ra. Kurt Badt művészettörténész úgy jellemzi a jelenséget, mint

a modern művészet és a tudomány gyümölcsöző találkozása.

Carus ettől is tovább ment, mikor azt mondta: 

a művészet a tudomány koronája.

Constable esetében is tudományos felkészültség találkozott művészi ambíciókkal. Pontosan tudta, hogyan jönnek létre a szivárványok, és miként kell ábrázolni őket - ezt a tudását pedig arra használta fel, hogy a szivárvány szimbolikájával hajtson fejet legjobb barátja előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?
Plusz kína

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.
Plusz magazin

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Plusz Film

Martin Scorsese újabb dokumentumfilmet rendez Bob Dylanről

Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai filmrendező dokumentumfilmet készít Bob Dylan legendás énekes, dalszerző, költő 1975-ös turnéjáról.
Plusz kult50

Ismerd meg a Kult50 védnökeit!

Új kategóriákkal és kategóriánként egy-egy szakmai védnökökkel jelentkezik idén a Kult50 harmadik szezonja.