Plusz

A nagy kékség

2011.08.02. 09:57
Ajánlom
Jan Fabre kiállítását végignézni a bécsi Kunsthistorisches Museumban olyan, mint amikor egy dohos szobából hirtelen kimegy az ember a friss levegőre.

Jan Fabre belga képzőművész, színházcsináló - koreográfusként, tervezőként, rendezőként és íróként is működik -, a hetvenes évek második felétől ismert a neve, 1986-ben alapított Troubleyn nevű társulatával azonban a világ Antwerpenen túli fele is megismerte. Bécsben augusztus 28-ig huszonöt, 1986 és 1991 munkája látható A kék óra évei címmel.

A kék óra a napnak az az időszaka, amikor az alkonyat az éjszakába ér, az a furcsa, meleg árnyalatú, nagyon sötét kék, amihez Fabre szerint leginkább Bic golyóstoll tintájának a színe hasonlít. Mivel egy tollvonással ezt nem lehet elérni, ezerszer - és ebben az esetben az általában a "sok" szinonimájaként használt szó konkrétan is érthető -kell a papíron áthúzogatni, ettől azonban megváltozik az anyag textúrája, a papír a rákerülő, szabad szemmel nem érzékelhető vastagságú tintarétegtől új dimenziókat, sajátos szoborszerűséget kap.

Egy rahedli kékre firkált papír, doboz, láda, selyem azonban egyáltalán nem izgalmas, még akkor sem, ha a nagy kékségben felsejlik egy-egy alak - halálfej, bagoly, a tivoli kastély, villámlás, egy íjász karja, levél, madár, a rovarász dédnagypapára emlékezve mindenféle rovarok, ez utóbbiakból néha nem csupán rajzolt, de preparált páldány is jut -, úgy azonban, ahogyan Bécsben elrendezték, mindjárt másképp működnek a tárgyak és a látogatói agysejtek. Fabre alkotásait ugyanis a múzeum állandó kiállításában, régi mesterek művei közé helyezték el. A koncepció kidolgozásában, amely egyébként nem egyedi az intézményben, Jan Fabre is részt vett, több alkalommal járt a termekben, hogy feltérképezze, mi hova kerüljön.

Az átalakulás, átváltozás, emlékezet, múlandóság, halál, újjászületés, rend, káosz fogalmak mentén az egymástól több száz évre levő alkotások sajátos párbeszédbe kerülnek egymással. A teatralitás a múzeumban is megvalósítható: jó tíz méter hosszú, a terem belmagasságának megfelelő szélességű, bekékített fehér selyem lóg barokk festmények előtt. Ahogy az ember elhalad a függöny mentén - mögé nyugodtan betekinthetünk -, megmozdul az anyag, élővé válik, mi pedig a műtárgy és kiállítás látogatóiból szereplőkké, organikus társalkotókká válunk. Elképesztő érzés. Pedig tulajdonképp egészen hétköznapi dolgokról van szó, papírról és tollról. Végy egy dobozt és firkáld össze. Egy láda vagy épület esetében nehezebb a feladat, de Fabre már ezeket is megcsinálta.

Nem kevesen vannak, akik szerint minden, ami a kortárs, az ostoba, lila és blöff, és kizárólag a jól bevált, klasszikussá minősített - az is megérne egy kérdést, misét, akármit, hogy ki teszi rá a pecsétet - "szép" - ??? - festmények, szobrok stb. az értékesek; és olyanok is vannak, akiket meg inkább az érdekel, mi van most körülöttünk. Az árukapcsolás, na, ez talán itt a legnagyobb kunszt. Mert azt, hogy ezt nyugodtan meg lehet csinálni, egészen másképp hívják. Nyitottságnak? Gondolkodásnak? Kultúrának? Nem tudom, de mindegy is. A lényeg, hogy a Lajtának erről a feléről jelenleg csak irigyelve nézhető.

Die Jahre der Blauen Stunde - Jan Fabre kiállítása

Kunsthistorisches Musem, Bécs

Nyitva 2011. augusztus 28-ig

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz videó

Will Smith sokat tesz a magyar országimázsért

Ezúttal a Lánchíd tetején lejtett örömtáncot lejt, így búcsúzik Magyarországtól.
Plusz hír

Ritka, a zsidó háborúból származó érmére bukkantak

Nemcsak az a történelmi kor különleges, ahonnan az érme származik, hanem maga a lelet is. Egészen más felirat áll rajta, mint a korabeli pénzeken.
Plusz magazin

Egy póknak köszönhetik függetlenségüket a skótok

A skótok mitikus királyának, I. Róbertnek kalandos élete volt - a mesebeli történések pedig a halálával sem szakadtak meg.
Plusz

Jazz és a Bor Fesztivál, Petri György-est, Dés László-koncert és Molnár Ferenc sikerdarab

Jazz és a Bor Fesztivál, Petri György-est, Jónás Vera Duó, Szőke András, Dés László Nagy utazás koncertje és Molnár Ferenc sikerdarabja, A testőr. A Kultkikötő soron következő, negyedik hétvégéjén is gondoskodik a kulturális programokra szomjazó nyaralók és a Balaton-környékén élők szórakoztatásáról.
Plusz ajánló

Fáy Miklós: Irtó kínos, de várom a Mamma miát!

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. A júliusi szám tartalmából.