Január 21-én, szombaton 17 órakor zártkörű hivatalos megnyitóval indul el a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Ezt követően 20 órakor kerül sor a három belvárosi nyitóműsorra, amely során a fényfestés, a zene és a tánc eszközeivel elevenedik meg a város történelme, a régió sokszínűsége. Egyebek közt Verancsics Faustus (1551-1617) egykori veszprémi várkapitány, a „repülő ember” alakja is látható lesz egy látványos animációban. Mások mellett a Bozsik Yvette Társulat, a fénymunkáikról ismert Kiégő Izzók csapata, illetve ifj. Zsuráfszky Zoltán tánckoreográfus is színpadra lép.
A jó hangulat a megnyitó végeztével sem ér véget: városszerte utcaházi dobshow veszi kezdetét, az Óváros téren a bécsi Kruder & Dorfmeister DJ-duó produkcióját az EKF 2023 címet viselő másik két várost képviselő temesvári és elefszínai DJ-k műsora színesíti.
Ünnepel a város
A programok természetesen vasárnap, a magyar kultúra napján és a Himnusz születésének 200. évfordulóján is folytatódnak. Kölcsey Ferenc költeményét közösen szavalhatja el a város 17 órakor a Pannon Egyetemen. Ezt követően Nyáry Krisztián és Bősze Ádám zenetörténész beszélget a Himnuszról, a Mendelssohn Kamarazenekar közreműködésével.
Különleges programokkal készül a Veszprémi Petőfi Színház is, akik vasárnap délután rendezik meg az Ádámok és Évák Ünnepét, ahol veszprémi óvodai, általános- és középiskolai csoportok lépnek fel. A fáklyákkal kivilágított színházkertben az Együtt szaval Veszprém program keretében várják a szavalni vágyókat.
A Forte Társulat Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 20 órakor A helység kalapácsa című eposzparódiáját mutatja be kortárs zenei és színházi elemekkel a Hangvilla nagytermében.
Kapcsolódó
Zenés ősbemutató készül A helység kalapácsából
A Forte Társulat Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján állítja színpadra a közismert és sokak által kedvelt eposzparódiát.
Persze a képzőművészet szerelmesei sem fognak csalódni: vasárnap ugyanis kiállítás nyílik Bak Imre 2004 és 2022 között készült sorozataiból a Vaszary Galériában, Helyzetek címmel. A tárlat a tavaly decemberben elhunyt művésszel szoros együttműködésben készült, így ez az utolsó, amelynek létrehozásában a Kossuth-, Herder-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett festő személyesen közreműködhetett. Bak Imrével 2022 augusztusában mi is leültünk beszélgetni, az interjúban egyebek közt azt mondta lapunknak, „úgy kell megfesteni minden egyes művet, mintha ezen múlna az életünk."
Kapcsolódó
„A művészetet nem lehet kilóra mérni” – interjú Bak Imre festőművésszel
Nagy utat járt be a szűk padlástértől a Tate-ig Bak Imre, akinek festményeit mások mellett a világhírű londoni intézmény is őrzi. A Kossuth- és Herder-díjas művésszel a lassan érő sikerről, a kiapadhatatlan inspiráció titkáról és a szerencsés véletlenek jelentőségéről is beszélgettünk közelgő kiállítása kapcsán, amely szeptember 16-án nyílik az acb Galériában.
A Művészetek Háza az egész esztendőre izgalmas programokkal készül, amelyek közül néhány már a megnyitó hetében is látogatható. Az év során ötven kiállítást, százhúsz művészetpedagógiai foglalkozást, előadás és tárlatvezetést, harminc workshopot szerveznek, valamint megjelentetnek hét könyvet és katalógust. Január 17-étől kibővítve látogatható a Dubniczay-palota pincerendszerében a pecsétes és bélyeges téglagyűjtemény, a Tegularium, amely a római kortól a 20. század második feléig tartó időszakig mutatja be az építőanyag több évezredes múltját.
Ugyancsak 17-én nyílt meg a Balaton Retro - Reklám és propaganda az ideális nyaralás szolgálatában című válogatás a Balatont és az ahhoz szorosan kötődő életérzést mutatja be új szemszögből. A látogatók plakátokon, képeslapokon keresztül ismerhetik meg, hogyan csábították a Balatonhoz a pihenni vágyókat 1930 és 1988 között, a tárgyi emlékek pedig felidézik azt, hogy milyen volt az élet a tó partján. A kiállítás május 14-ig várja az érdeklődőket.
Részlet a veszprémi Művészetek Háza Balaton retro - reklám és propaganda az ideális nyaralás szolgálatában című kiállításából (Fotó/Forrás: Vasvári Tamás / MTI)
A Csikász Galériában már szintén látható például Várnai Gyula Egy másik állatöv című önálló, új művekből rendezett kiállítása is. A február 19-ig nyitva tartó tárlat akusztikus és videóinstallációkat mutat be, amelyek a természet, az ember, az anyag és az idő viszonyát vizsgálják. A Glass Focus című kortárs nemzetközi üvegművészeti kiállításon George William Bell, Alexander Kirkeby, Pattantyús Gergely és Telegdi Balázs legújabb alkotásai láthatók április 16-ig.
A Vass László gyűjtemény Strukturális harmóniák című válogatásában pedig a 20. és 21. századi művészet vezető női alakjainak alkotásai kaptak helyet. A kiállítást szintén május 28-ig láthatják az érdeklődők.
A veszprémi vártól a Jutasi úti lakótelepig: fejlesztések a városban
Veszprém és a régió meglévő, használaton kívüli, valamint alulhasznosított épített örökségének és közterületeinek újjáélesztésére fókuszál az Európa Kulturális Fővárosa program infrastruktúra-fejlesztése. Az egyik fő célkitűzésük a város és annak közösségét érintő problémák megoldása, amelyhez kulturális programsorozatokat is segítségül hívnak.
Mint írják honlapjukon, a legnagyobb kihívás számukra, hogy zavartalanul megrendezhetőek legyenek az Európa Kulturális Főváros rendezvényei.
A program alapvető célja, hogy a meglévő épületek felújításával létrehozott értékek önfenntartóak legyenek és hosszú távú üzemeltetésük se terhelje a települések költségvetési forrásait.
Az infrastruktúra-fejlesztés kiterjed Veszprém várára, a Kulturális negyedre és a Jutasi úti lakótelepre is.
A veszprémi vár legrégebbi, legértékesebb történeti városrésze, azonban a magaslaton elhelyezkedő terület még gépkocsival is nehezen megközelíthető, pedig intézményi központ és munkahely is, nem utolsó sorban pedig kirándulóhely. A fejlesztés során a jelenleg alulhasznosított épületeket, mint a Körmendy-ház, a Nagyszeminárium, a volt piarista gimnázium és a Várkert, megújítják.
Veszprém vára a Séd-völgy felől (Fotó/Forrás: Wikipedia)
A város Kulturális negyedében – a Petőfi Színház, az Eötvös Károly Megyei könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum, a Hangvilla, a Csermák Antal Zeneiskola és a Pannon Egyetem területe – jelenleg is zajlik például a Petőfi Színház rekonstrukciójának tervezése. Emellett a Csermák Antal Zeneiskola külső megújítását követően az intézmény teljes belső felújítást és bővítését is tervezik.
Szintén felújítják a Laczkó Dezső Múzeum épületét, valamint megújítják az Erzsébet-liget zöldfelületi rendszerét.
A kulturális negyed déli területhatárán álló volt Heim Pál Gyermekkórház épülete – amely Veszprém épített örökségének jelentős emléke – kihasználatlanul áll, és felújításra vár.
A Jutasi úti Lakótelep (egykori Felszabadulás úti lakótelep) tervei az 1960-as évek második felében készültek. Az építkezés 1971-ben vette kezdetét, és az ország legnagyobb lakóterületi fejlesztései közé tartozott.
Ma a lakótelepen él Veszprém jelenlegi lakosságának az egyharmada,
így az egyik legnagyobb problémát a magas gépjárműszám jelenti: a parkolási kapacitások nem elegendőek, így ezek felszínen történő kiterjesztése a jövőben történhet meg, a meglévő be nem épített zöldfelületek felszámolásával.
A veszprémi Petőfi Színház (Fotó/Forrás: Wikipedia)
Mivel rengeteg látogatót várnak a programokra, így a fejlesztések keretében a szálláshelyek férőhelyeit is növelik, valamint azok megfelelő minőségére is nagy hangsúlyt fektetnek. Emellett a szervezők arra ösztönzik a látogatókat, hogy autók helyett elsősorban tömegközlekedéssel vagy biciklivel közelítsék meg az adott a programok helyszíneit. Utóbbit
a város több mint 20 km hosszúságú kerékpárútja
és kijelölt kerékpáros nyomvonal hálózata is lehetővé teszi.
Fejléckép: A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros üdvözlő táblája a veszprémi Budapesti úton (Fotó/Forrás: Vasvári Tamás/MTI)
hírlevél
