A Szociális Mobilitási Bizottság (Social Mobility Commission) kérésére készült kimutatás szerint a szigetország észak-keleti részében eleve kevesebben (9%) tanulnak zenét vagy járnak kórusba, mint a dél-keleti térségben (22%). Nemzetiségre lebontva a Nagy-Britanniában élő pakisztániak vannak a leghátrányosabb helyzetben, akiknek az indiai iskolatársaikhoz képest (28%), és a britekhez képest (20%), csupán 8%-a olyan szerencsés, hogy zenét tanulhat. A felmérés szerint körülbelül ugyanez az arány vonatkozik a sport szakkörökre és a táncórákra azokban a térségekben, ahol az iskolák tanrendjében nem szerepel ezek ingyenes oktatása. A Social Mobility Commission ezért felszólította a brit kormányt, hogy vezessen be a szegényebb családok számára egy, a zenei- és sportképzésre vonatkozó tanórán kívüli segélyezési rendszert. Dame Martina Milburn, a bizottság elnöke így fogalmazott:

Ezek az elfoglaltságok sok pénzbe kerülnek, így sokan elesnek mindazoktól a tapasztalatoktól, amivel a zenetanulás vagy a sport jár: a közösséghez való tartozás élményétől, az önbizalomépítéstől, vagy a szociális készségek elsajátításától, amik később a munkavállalásnál is hasznos képességeknek bizonyulnak. Eljött az ideje, hogy elsimítsuk ezeket a különbségeket”.

Egy brit reggaezenekar iskolai zenepróbája (Duddeston Manor School, Birmingham, UK, 1982.) (Fotó/Forrás: Getty Images)

Damian Hinds oktatási titkár szerint a brit kormány hamarosan bejelenti azoknak az iskoláknak a nevét, amelyek extra támogatást kapnak arra, hogy a tanórák után, vagy az iskolai szünetekben zenei- és sportórákat tartsanak. Hozzátette: „De még ezen túl is van mit tenni. Biztosítani szeretnénk, hogy valódi esélyegyenlőség legyen a zene- és sportoktatás terén. Ezek a lehetőségek segítenek ugyanis az önbizalom és ellenálló képesség egészséges felépítésében, amivel szeretnénk, ha minden gyermek rendelkezne. (…)

(forrás: classicfm.com, címlapkép: Getty Images)