- A tizenöt évvel ezelőtti megalakuláskor milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek és milyen jövőt álmodtatok magatoknak?
- Mi négyen (V. Nagy Tamás, Grünvald László, Szitha Miklós, Zombor Levente - a szerk.) együtt tanultunk a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán. Akkor még csak egy vicces történetnek indult az egész zenekar. Az első nagy akadály akkor gördült elénk, amikor lediplomáztunk: ekkor jöttünk rá, hogy nem használhatjuk többé a főiskola hangszerparkját. Pedig akkor már némi ismeretséget is szereztünk magunknak. Ekkor kezdtünk el mindenféle hétköznapi használati tárgyból zenét kicsikarni. Jártuk a raktáráruházakat, műanyag hordókat vásároltunk, kukákat, seprűket, autóalkatrészeket szereztünk be, szóval mindent, ami valamilyen érdekes hangot adott. Ezeket a "hangszereket" egyébként a mai napig használjuk. Több évbe tellett aztán, mire egy olyan hangszerparkot tudtunk összerakni, amivel már ki lehetett állni nívósabb színpadokra is. Mára már több száz darabból álló hangszerkészletünk van, benne a világ összes pontjáról származó darabokkal. Van rengeteg eredeti hangszerünk, akár az afrikai vagy karibi térségből, de vannak olyanok is, amiket saját kezűleg, "sufni tuning" alapján készítettünk el.
- Öt saját lemezetek jelent meg és egy tucatnyi lemezen közreműködtetek. Mindemellett egy zenepedagógiai program is kapcsolódik a nevetekhez: járjátok az országot és hangszerbemutatókat tartotok. Milyen indíttatásból kezdtetek bele ebbe a munkába?
- Még főiskolások voltunk, amikor a Filharmónia szervezésében ifjúsági turnékkal jártuk az országot. A főiskola végeztével úgy gondoltuk, hogy érdemes folytatni ezeket az utazásokat, így az elmúlt tizenöt évben teljes egészében a Talamba profiljának sajátjává váltak ezek hangszerbemutatók. Mindenhova, a legkisebb falvakba is elmegyünk játszani a gyerekeknek, ha hívnak minket. Missziónak érezzük ezt, mert azt gondoljuk, hogy az ütőhangszereken keresztül könnyebben meg lehet szerettetni a zenét a gyerekekkel. Az ütőhangszerek világa nagyon színes. A hangszerbemutatókon ott van nálunk egy kamionnyi különleges hangszer, olyanok, amikről még talán a szülők sem hallottak. Igyekszünk ezeket a hangszereket interaktív módon bemutatni, a gyerekeket is bevonva a műsorba, akiknek pedig hamar születik sikerélménye egy-egy ütőhangszer megszólaltatásával. Nagyon jó hangulat szokott kikerekedni egy-egy ilyen délutánon.
- Jellemző az, hogy a hangszerbemutatók gyerekközönségéből később visszajáró koncertlátogatók lesznek?
- Abszolút. Amikor a tíz éves koncertünket adtuk a Művészetek Palotájában, akkor odajött utána hozzám egy lány és mondta, hogy most itt tanul a Műegyetemen, de évekkel ezelőtt valamelyik ifjúsági turné alkalmával egy kicsike faluban találkozott velünk gyerekként. Az évek elteltével állandó koncertlátogatónkká vált. Tehát ezek az ifjúsági turnék arra is jók, hogy kineveljük a saját közönségünket. Ez a gyümölcs persze csak néhány év alatt érik be.
A bobitanet.hu-n megjelent teljes interjú ide kattintva érhető el.
hírlevél
