Plusz

A Talamba tizenöt ütős éve

2014.12.01. 12:00
Ajánlom
A Talamba Ütőegyüttes tizenöt évvel ezelőtt alakult egy baráti társaságból. Mára rendszeres fellépői itthoni és külföldi koncerttermeknek, de megtalálhatóak akár az eldugott falvak iskoláiban is. November 22-én a Müpában tartották jubileumi koncertjüket számos vendégfellépővel. Zombori Levente együttesvezetővel beszélgettünk. INTERJÚ

- A tizenöt évvel ezelőtti megalakuláskor milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek és milyen jövőt álmodtatok magatoknak?

- Mi négyen (V. Nagy Tamás, Grünvald László, Szitha Miklós, Zombor Levente - a szerk.) együtt tanultunk a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán. Akkor még csak egy vicces történetnek indult az egész zenekar. Az első nagy akadály akkor gördült elénk, amikor lediplomáztunk: ekkor jöttünk rá, hogy nem használhatjuk többé a főiskola hangszerparkját. Pedig akkor már némi ismeretséget is szereztünk magunknak. Ekkor kezdtünk el mindenféle hétköznapi használati tárgyból zenét kicsikarni. Jártuk a raktáráruházakat, műanyag hordókat vásároltunk, kukákat, seprűket, autóalkatrészeket szereztünk be, szóval mindent, ami valamilyen érdekes hangot adott. Ezeket a "hangszereket" egyébként a mai napig használjuk. Több évbe tellett aztán, mire egy olyan hangszerparkot tudtunk összerakni, amivel már ki lehetett állni nívósabb színpadokra is. Mára már több száz darabból álló hangszerkészletünk van, benne a világ összes pontjáról származó darabokkal. Van rengeteg eredeti hangszerünk, akár az afrikai vagy karibi térségből, de vannak olyanok is, amiket saját kezűleg, "sufni tuning" alapján készítettünk el.

- Öt saját lemezetek jelent meg és egy tucatnyi lemezen közreműködtetek. Mindemellett egy zenepedagógiai program is kapcsolódik a nevetekhez: járjátok az országot és hangszerbemutatókat tartotok. Milyen indíttatásból kezdtetek bele ebbe a munkába?

- Még főiskolások voltunk, amikor a Filharmónia szervezésében ifjúsági turnékkal jártuk az országot. A főiskola végeztével úgy gondoltuk, hogy érdemes folytatni ezeket az utazásokat, így az elmúlt tizenöt évben teljes egészében a Talamba profiljának sajátjává váltak ezek hangszerbemutatók. Mindenhova, a legkisebb falvakba is elmegyünk játszani a gyerekeknek, ha hívnak minket. Missziónak érezzük ezt, mert azt gondoljuk, hogy az ütőhangszereken keresztül könnyebben meg lehet szerettetni a zenét a gyerekekkel. Az ütőhangszerek világa nagyon színes. A hangszerbemutatókon ott van nálunk egy kamionnyi különleges hangszer, olyanok, amikről még talán a szülők sem hallottak. Igyekszünk ezeket a hangszereket interaktív módon bemutatni, a gyerekeket is bevonva a műsorba, akiknek pedig hamar születik sikerélménye egy-egy ütőhangszer megszólaltatásával. Nagyon jó hangulat szokott kikerekedni egy-egy ilyen délutánon.

- Jellemző az, hogy a hangszerbemutatók gyerekközönségéből később visszajáró koncertlátogatók lesznek?

- Abszolút. Amikor a tíz éves koncertünket adtuk a Művészetek Palotájában, akkor odajött utána hozzám egy lány és mondta, hogy most itt tanul a Műegyetemen, de évekkel ezelőtt valamelyik ifjúsági turné alkalmával egy kicsike faluban találkozott velünk gyerekként. Az évek elteltével állandó koncertlátogatónkká vált. Tehát ezek az ifjúsági turnék arra is jók, hogy kineveljük a saját közönségünket. Ez a gyümölcs persze csak néhány év alatt érik be.

A bobitanet.hu-n megjelent teljes interjú ide kattintva érhető el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Mihez kezdjünk a gonosszal? – kritika a Csak egy baleset című filmről

A hazájában üldözött Dzsafar Panahi Arany Pálma-díjas alkotásában egy örök erkölcsi csapdahelyzetet vázol fel: hogyan lépjünk fel a gonosszal szemben anélkül, hogy magunk is azzá válnánk? Csak egy baleset kritika.
Klasszikus

Riccardo Muti olasz börtönben koncertezett

A neves karmester a 2004-ben általa alapított Luigi Cherubini Ifjúsági Zenekarral adott koncertet a rendhagyó helyszínen, ahol egy szimbolikus jelentésű darabba a fogvatartottak is bekapcsolódtak.
Klasszikus

Magyar művészek lemezeit ismerték el

A digitális felvételeknek szentelt Native DSD platform év eleji listájában több magyar művész albuma is helyet kapott, sőt a közönségkedvenc is egy Bartók-lemez lett.
Színház

A Sátántangóval ünnepli a magyar kultúra napját a Csiky Gergely Színház

Krasznahorkai László kultikus regénye, a Sátántangó áll a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház magyar kultúra napi programjának középpontjában: az irodalom, a zene és a képzőművészet párbeszédére épülő esten a mű új olvasata bontakozik ki.
Vizuál

Nemes Jeles Lászlótól Enyedi Ildikóig – erős mezőny állt össze a 45. Magyar Filmszemlén

Mások mellett Nemes Jeles László, Deák Kristóf, Fliegauf Bence, Olasz Renátó, Pálfi György, Sophy Romvari, Holtai Gábor, Enyedi Ildikó, Nagy Borbála és Soós Bálint Dániel rendezését is beválogatták a 45. Magyar Filmszemle programjába.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Gyógyító irodalom és űrbéli üzenet a XV. kerület magyar kultúra napi programsorozatán

Az irodalom lelki, gyógyító hatását középpontba állító beszélgetéssel indul a Csokonai15 idei magyar kultúra napi programsorozata január 20-án, a folytatásban pedig színházi est, hangverseny és tudományos beszélgetés várja az érdeklődőket.
Plusz gyász

Elhunyt Kolosi Tamás

A Széchenyi-díjas szociológus, üzletember, a Tárki Zrt. és a Líra Könyv Zrt. alapító elnöke hosszan tartó betegség után hunyt el hetvenkilenc éves korában. A társadalmi struktúrával kapcsolatos kutatásai úttörő jelentőségűek voltak a hazai szociológiában.
Plusz hír

Ismét letelt bűvös 70 év: Albert Einstein, Thomas Mann és Török Sophie művei is szabadon felhasználhatók lettek

Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-től
Plusz ajánló

A Duna csodái – útifilmben szerepel az Operaház

A világhírű brit színésznő, Joanna Lumley a közelmúltban egyedülálló kalandra indult a Duna mentén, és a Fekete-erdei forrástól induló utazás során ellátogatott a budapesti Operaházba is.
Plusz interjú

„A művészet a helykeresés egyik eszköze” – interjú Balázs Mihály építésszel

A magyar építészet napján, december 16-án Kós Károly-életműdíjjal tüntették ki Balázs Mihály építészt. Az alkotó úgy véli: az ember azóta keresi a helyét a világban, mióta kilépett a természet rendjéből. Interjú.