Az auditív-verbális terápia úttörő alakja, Helen Hulick Beebe 1938-ban történelmet írt Los Angelesben azzal, hogy nem volt hajlandó ruhát viselni egy bírósági tárgyaláson. (A ruhát itt az angol „dress” szó értelmében használjuk a továbbiakban. A „dress” egy egyrészes ruha, amelyet hagyományosan nők viselnek, egy szoknyából és a hozzá varrt felsőrészből áll – a Szerk.) A pedagógus 1938-ban Pennsylvániából költözött Kaliforniába, hogy siket diákokat tanítson. 1942-ben New Yorkba utazott, ahol a neves osztrák logopédus-pszichológusnál, Emil Fröschelsnél tanult: húsz éven át dolgoztak együtt, kifejlesztve az uniszenzoros hallásnevelés módszerét.
Hulick 1944-ben megalapította a Helen Beebe Beszéd- és Hallásközpontot, amelyet negyven évig vezetett.
Miután Fröschels 1972-ben elhunyt, Hulick továbbfejlesztette a technikát, közben pedig a Columbia Egyetemen beszédterápiát tanulmányozott. 1987-ben Daniel Linggel és Doreen Pollackkal létrehozta az Auditory-Verbal International (AVI) szervezetet, amely népszerűsítette az auditív-verbális terápiát és világszerte képezte ki a módszerre a tanárokat.
Hulick nemcsak a siketekkel való munkában járult hozzá a társadalom jobbá tételéhez. Történt ugyanis, hogy 1938-ban betörtek hozzá, a bírósági tárgyaláson pedig tanúként hallgatták meg Los Angelesben.
1938 Picture of Helen Hulick wearing pants to court instead of a dress, which got her jailed for 5 days. pic.twitter.com/HaO8MdM8eI
— NotableHistory (@NotableHistory) February 18, 2017
Az 1938. november 9-én tartott tárgyaláson azonban a bíró, Arthur S. Guerin megrótta, mert Hulick nadrágot viselt. Szerinte a pedagógus nadrágja – ami akkoriban nem volt túl népszerű viselet a nők körében – túl sok figyelmet von el a jogi kérdésektől.
A bíró olyannyira felháborodott a nő viseletén, hogy a tárgyalást berekesztette és elnapolta, sőt felszólította Hulickot, hogy legközelebb egy elfogadhatóbb viseletben jelenjen meg, egy hölgyhöz illő ruhában.
A nő azonban másnap a nyilvánosság elé állt:
„Mondja meg a bírónak, hogy kiállok a jogaimért! Ha arra utasít, hogy öltözzek át, nem teszem meg. Szeretek nadrágot viselni. Kényelmes” – nyilatkozta a The Los Angeles Times újságírójának.
A karakán nő öt nappal később, november 14-én egy narancssárga blúzban és zöld nadrágban lépett be a bíróságra, amivel még nagyobb feltűnést keltett.
A bíró ezúttal is berekesztette a tárgyalást, és arra utasította Hulickot, hogy alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg. Ezúttal egy figyelmeztetést is kapott:
ha ismét nadrágban tér vissza, börtönbüntetésre számíthat.
„Tizenöt éves korom óta nadrágot hordok. Csak egyetlen, hivatalos alkalmakon viselhető ruhám van. Ha azt akarja, hogy hivatalos ruhában jelenjek meg a tárgyaláson, rendben van. Felveszem az egyik laza nadrágomat, és ha börtönbe zár, remélem, hogy ez segít örökre felszabadítani a nőket a »nadrágellenesség« alól” – mondta az őt megrohamozó újságíróknak a bíróság épületéből kilépve.
Helen Hulick was called to court as a burglary witness in Nov.1938.The 29-year-old kindergarten teacher arrived in her usual attire of a top& slacks.
— Edward Elderman (@edwereddie) July 29, 2022
Judge Arthur S. Guerin wld not allow Hulick to testify.He ordered her to wear a dress at her next appearance.
See Wikipedia pic.twitter.com/JNLMsx1iat
Talán mondanunk sem kell, hogy a makacs, lázadó Hulick nadrágban jelent meg a következő tárgyaláson is, 1938. november 15-én:
a bíróság megsértése miatt öt nap elzárásra ítélték és arra kötelezték, hogy farmerruhát viseljen.
Hulickot azonban idő előtt kiengedték, ügye pedig a Fellebbviteli Bírósághoz került. Négy nappal később Guerin bíró ítéletét hatályon kívül helyezték, kikötve, hogy a nő azt viselhet a következő tárgyaláson, amit csak akar. Hulick 1939. január 17-én szarkasztikus módon nem nadrágban, hanem
estélyi ruhában jelent meg a bíróságon, kifejezve ezzel szabadságát, és, hogy joga van eldönti ahhoz, mikor, mit visel.
Noha Helen Hulick Beebe ezzel a cselekedetével sokat tett a nők egyenjogúságért, és beírta magát a történelembe, az, amit ezek után a siketekért való munkájában elért, éppoly jelentős, sőt.
Fejléckép: Nadrágot és „vászonsapkát” viselő nők 1933-ban. (Fotó/Forrás: The Print Collector via Getty Images)