Plusz

A világ színpadait ostromolja Babé Sila

2020.07.01. 14:05
Ajánlom
Babé Silának, azaz Stahl Barbarának sikerült az, amire sokan vágynak itthon: az énekes-dalszerző nevét egyre többen ismerik külföldön is. New York, London, Berlin és Budapest között ingázik évek óta. Nemrég leigazolta a Milky Chance német menedzsmentje, legutóbbi dala, a Hole már átlépte a kétszázezres lejátszást a Spotify-on.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget egy induló formáció esetében, milyen akadályokat kellett átugranod, amikor a könnyűzenét támogató Hangfoglaló Program induló előadói közé kerültél?

A legnagyobb nehézség számomra a pénz és a kapcsolatok hiánya jelentette. Bár az internet lehetővé teszi, hogy egyszerűen eljuttassuk a művészetünket az emberekhez, a széleskörű elismertség megszerzéséhez óriási szerencse is kell és elengedhetetlen a megfelelő szakmai segítség. Ezért kerestem már az első perctől menezsdmentet és pénzszerzési lehetőségeket. Miután rátaláltam az itthoni menedzseremre, akinek rengeteg kapcsolata volt belföldön és külföldön is, a következő lépés az igényes tartalom gyártáshoz a pénzszerzés volt.  Rengeteget segítettek a karrierem beindításánál (is) a Hangfoglaló Program könnyűzenei pályázatai. Az első albumom – a zenei produkciótól kezdve a fotókon és a designon keresztül a videóklippig – ebből valósult meg. Ez segített hozzá, hogy megismerjenek az emberek, és terjeszkedni tudjak a zenémmel.

Folyamatos zenei útkeresésed alapeleme az elvágyódás, ami annak is betudható, hogy New York, London, Berlin és Budapest között ingázol évek óta. Miben látod a különbséget ezen városok zenei életében?

Iszonyú gazdag a zenei élet mind a négy "otthonomban", de mégis teljesen máshogy. Budapesttel az első és eredeti állomásom: fantasztikus, hogy az utóbbi években mennyire sok zenei kezdeményezés és zenei program valósul meg itt, ugyanakkor azt éreztem, hogy a média nem szolgáltat elég platformot arra, hogy a rétegzenének is legyen létjogosultsága a magyar nyelvű mainstream pop/rock mellett.

Hátránnyal indultam minden mainstream médiumnál és fesztiválon, mivel angol nyelvű és elég downtempo dalokat hoztam ki.

Ez volt az egyik fő oka annak, hogy megindultam külföldre, láttam, hogy például Berlinben mennyire sokszínű a zenei paletta, van külön külön Rádió csatorna, ahol csak r&b-t játszanak. De ott is sokkal erősebb az elektronikus szcéna, így jött London, ahol őrületes r&b és soul élettel ismerkedtem meg. Hetente szerveznek a város különböző pontjain soul open mic esteket, szinte minden sarkon van egy élőzenés hely és nagyon trendi ott az a műfaj, amiben mozgok. Az első utam után nem is volt kérdés, hogy ott a helyem ebben a városban. New York viszont nagy falat, ott mindig nagyobb fellépők koncertjein fordultam meg (Solange, Jorja Smith, Ama Lou), ezért mindig volt egy olyan érzésem, hogy nem ez a legegyszerűbb helyszín a zenei karrierépítés szempontjából, és inkább nagyobb előadóként járnak oda csillogni a művészek.

Zenei élmények sorát szerezted már eddig is. 

A fent említett nagy New York-i koncertélmények mind életre szólóak voltak. Látni Solange-t és a Sun Ra-t a Radio City Hallban, félelmetesen jó volt. Jorja Smith nagyjából százfős intim koncertjének gondolatától pedig ma is libabőrös leszek. Londonban keddenként tartják a kedvenc open-mic estemet a Troy barban, ahol a feltörekvő előadók lépnek fel, innen mindig rengeteg inspirációval és jó energiával jövök el, én még nem mertem a színpadára állni, mert nyúl vagyok és nagyon magas a színvonal... Budapestről pedig a kedvenc zenei élményem a tavalyi saját Pontoon koncertem volt, ahol több száz ember préselődött be a vihar elől a fedett rész alá, és az ütemet tapssal kísérve egy emberként énekelte mindenki a Homesick című, egy szál zongorával előadott dalomat. 

Miből merítkezik az elvágyódás nálad?

Ez a kiskoromra vezethető vissza. A családommal Ausztráliában éltünk, édesapám Floridában lakott egy jó darabig, a nagypapám pedig Kaliforniában. A kulturális sokszínűség, amit ezeken a helyeken tapasztaltam, már kislányként elcsavarta a fejem. A legmeghatározóbb az volt, amikor felnőttként először jártam New Yorkban: 2016-ban. Teljesen magával ragadott az a felszabadultság, lüktetés, nyitott mentalitás és művészi szabadság, amit a városban tapasztaltam.

Te vagy az egyetlen magyarországi dalszerző, aki felléphetett a Musikmessén, ráadásul az itthon is nagyon szeretett Asaf Avidan vendégeként, valamint olyan szakmai fesztiválokon is bizonyíthattál, mint a c/o pop vagy az Eurosonic. Milyen élmény volt fellépni ezeken a színpadokon?

Fantasztikus élmény volt mindegyik showcase fesztivál és egyben nagy mérföldkő is a karrieremben. Ezen fellépések révén talált rám a jelenlegi publishingem és külföldi menedzsmentem is.

CC5A9030_1-141944.jpg

Babé Sila (Fotó/Forrás: Hangfoglaló)

Számos hazai zenekar próbált már meg az országhatáron túl is érvényesülni, és úgy tűnik, neked sikerül is elérni ezt a célt. Ráadásul már kétszer részesültél nemzetközi turnétámogatásban a Hangfoglaló Program által. Mennyire tudatos ez a mostani építkezés?

Nagyon vágytam rá, és éppen ezért a kezdettől tudatosan építettem, illetve építettük a nemzetközi karrierem az első menedzseremmel, Jeges Zsolttal. A legnagyobb különbséget köztem és a legtöbb magyar külföldön próbálkozók között abban látom, hogy a showcaseket leszámítva én nem koncertezés útján próbálok közönséget szerezni, hanem javarészt kollaborációk által. Több producerrel kezdtem el dolgozni Berlinben, sok-sok dalt írtam másoknak is, így az ottani zenei körökben elterjedt a nevem, megismertek kiadók, menedzserek, koncertszervezők, ebből jöttek fellépések, majd a külföldi rajongók. Ugyanez volt a menet Londonban is. A publisherem ebben rengeteget segített, volt, hogy kiküldtek Párizsba négy napra zenét írni, illetve dalírói táborokba, ahol sok-sok zenésszel ismerkedtem meg. Mindemellett kitűzött célunk volt külföldi kiadót és menedzsmentet találni nekem, ami sikerült is.

Elektronikus r&b, vonósnégyes, hatvanas évekbeli hangzás – sok minden megtalálható a dalaid széles kínálatában.

Gyerekkoromban, otthon főleg Whitney Houston, Sade, Michael Jackson, Jamiroquai, George Michael, Mariah Carey szólt. Azt gondolom, hogy innen jön az r&b soul szeretete. Az első két albumomhoz döntő többségben Lotfi Árzsáng írta a zenei alapokat, amik ezeket a klasszikus soul elemeket vegyítették az elektronikus r&b hangzással. Árzsit a mai napig az egyik legtehetségesebb embernek tartom, akivel dolgoztam, nagy hatással volt rám a stílusa. 

Mivel lepsz meg minket a jövőben?

Mostanra azt érzem, hogy valamennyire kikristályosodott, hogy mi az a hangzás, amit leginkább magaménak érzek, és azonosulni tudok vele. Ez valahol félúton van a kezdeti elektronikus modern r&b és az organikus soul hangzás között. A megjelenéseim így sokkal élőbben, változatosabb hangszereléssel szólnak, de azért “puhán” elektronikusak maradtak. Ma már bátrabban nyúlok én is a hangszerekhez, és határozottabban tudom kommunikálni a zenei elképzeléseimet a kollaborációim során, de mivel nem játszom rendesen hangszeren, és producer sem vagyok, ezért mindig igényelem majd más zenészek munkáját a projektjeimben. Egy időben nagyon szerettem volna mindent én csinálni, de rájöttem, hogy

sokkal érdekesebb dolgok születnek olyan együttműködések során, ahol művészetileg rá tudom bízni magam az adott zenészre, és nem csak a saját stíluselemeimet használom.

Mikor érezted először, hogy valóban van helyed a zenei életben, és ezzel szeretnél foglalkozni?

Kezdetekben, három-négy évig budapesti bárokban adtam kizárólag élő koncerteket Havai Gáborral, aztán egy ponttól annyira tele volt a naptárunk, és annyi szervezést igényelt, hogy felmondtam az akkori munkahelyemen, a Brody Studiosnál, és elkezdtem gőzerővel a zenére koncentrálni. Ezután kezdtem saját dalok írásába is.

Nemrég leigazolt a Milky Chance német menedzsmentje, legutóbbi kislemezed, a Hole pedig már átlépte a kétszázezres lejátszást a Spotify-on. Hogy látod, mi kell ahhoz, hogy valakire külföldön is felfigyeljenek?

Igen, erre vagyok eddig a legbüszkébb. Embertelen érzés, hogy világszinten elismert zenészek mellett említenek, nemhogy egy kiadónál, egy menedzsmentnél lenni velük. Elég organikus úton jutottam ide, a legkisebb lépcsőfoktól kezdve megjártam az összes szintet, és nagyon boldog vagyok, hogy ez így történt. Tartósabbnak érzem ezt a módszert a hirtelen jött nagy sikernél. De közben nincs biztos recept. Ami biztosan kell, az az alázat, és még több alázat, a kemény munka, a kitartás, és hogy bízzunk a saját munkánkban. Ja, és egy jó adag szerencse, jókor lenni, jó helyen, minden lehetőséget megragadni, proaktívnak lenni. 

Honnan meríted a kimeríthetetlen színes ötleteidet?

Ezek mind-mind saját élményekből fakadnak, legtöbbször érzelmi élményekből. Megpróbálok mindent úgy kibontani, árnyalni, gyakran romantizálni, hogy az mások számára befogadható, szerethető legyen és esetleg azonosulni tudjanak a történeteimmel.

 

Szerző: Takács Erzsébet

Fejléckép: Babé Sila (forrás: Hangfoglaló)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Gyengélkedő erőművész, vak késdobáló, tűz és tűz: porondon az utcaszínház

A Bondoró Fesztivál nyárindítóként már negyedszer varázsolja Kapolcsra az utcaszínház bámulatos, sokszor meghökkentő és utánozhatatlan világát. A hazai utcaszínházi fesztivál idén a korábbi színes repertoárt látványos nemzetközi produkciókkal bővíti, amelyek zömmel a Bondoró Porondon lesznek láthatóak.
Plusz ajánló

Jó estét nyár, jó estét Fidelio - Már elérhető a júniusi számunk

Az országosan terjesztett, ingyenes kiadványban az aktuális programbontások mellett híreket, ajánlókat, magazinos anyagokat és számos interjút talál. A júniusi Fidelio megtalálható a színházakban, múzeumokban, koncerthelyszíneken és online is átlapozható!
Plusz ajánló

Programkavalkád a Pestújhelyi Napok rendezvénysorozatán

Idén huszonkilencedszerre kínál színes programot az érdeklődőknek a Pestújhelyi Napok május 26. és 29. közötti eseménysorozata, a Pestújhelyi Közösségi Házban. Fotópályázat, workshopok, igényes gyermekprogramok éppúgy elérhetők lesznek, mint prózából vagy zenéből szőtt estek.
Plusz ajánló

Koncertdömpinggel készül a nyárra az Óbudai Társaskör

Júniusban harmincegy művész és két zenekar lép színpadra az Óbudai Társaskörben. A kamarazenei estek rajongóinak kedvelt helyszínén ezúttal fellép Drahos Béla fuvolaművész, a Kodály Vonósnégyes, a Fischer Annie-ösztöndíjas Devich Gergely és Balogh Ádám, valamint játszik a Hot Jazz Band.
Plusz hír

Mától várja a látogatókat a Néprajzi Múzeum

Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét, a vasárnapi ünnepélyes megnyitó után május 23-án délutántól vehetik birtokba a látogatók a Liget Budapest projekt részeként megvalósult új komplexumot.