A palota építését a New York Életbiztosító Társaság kezdte meg 1892-ben az Erzsébet körút-Dohány utca sarkán lévő telken, innen az épület neve.
A négyemeletes, háromhomlokzatos, eklektikus stílusú épület Hauszmann Alajos tervei alapján, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével épült, a kivitelező Pucher József volt. A mennyezeti festményeket, az úgynevezett pannókat főként a muzsika és a képzőművészet témáiban készítette többek között Eisenhut Ferenc, Lotz Károly és Magyar-Mannheimer Gusztáv. A fáklyákat és a világítótesteket – tizennégy bronz faunalakot -, valamint a belső szobordíszeket Senyei Károly alkotta.
A Kávéház külső szobordíszei, a jellegzetes tizennégy bronz ördög faunalak szintén Senyey munkája, és az érzékiséget, a csúfolódó kedvet szimbolizálják. Itt található „El Asmodáj” alakja is, amely a kávé és a gondolkodás szellemét hirdeti a mai napig, ezzel támogatva, inspirálva a betérő művészeket.
A New York Palota legpompásabb része a földszint lett, amelyet akkoriban a világ legszebb kávéházának neveztek.
A historizáló eklektika jegyében kialakított enteriőrben minden márvány, bronz, selyem és bársony volt, tagolását a jellegzetes csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldották meg. Újszerű erkélymegoldás, hatásos karzatlépcső, velencei csillárok és mennyezeti freskók növelték a luxust. A földszint körúti oldalán üzlethelyiségeket alakítottak ki, az első emeletet a biztosító társaság használta,
1925. New York palota. (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Berecz)
a második emeleten volt a hírneves Otthon-kör, a magyar írók és hírlapírók „szövetsége”, a harmadik és a negyedik emelet hátsó traktusain ötszobás luxuslakásokat építettek, amelyekben neves tudósok, képviselők laktak.
Az épület a körút egyik legelegánsabb és legismertebb épülete, a „Nyeho” néven is emlegetett kávéház az írók és a művészvilág legendás törzshelye lett. Itt volt a Nyugat szerkesztőinek-szerzőinek második otthona, a Pesti Napló szerkesztőségének törzsasztala, a félelmetes kritikusok a „veseasztal" körül tanyáztak, a filmesek pedig a Dohány utcai karzaton és itt volt a képzőművészek „napközije" is. A vidám társasági élet jellegzetes terméke volt a kávéházi humor, az anekdoták, legendák sokasága.
(Az egyik szerint a megnyitó napján Molnár Ferencék a Dunába dobták a kulcsokat, hogy a kávéház éjjel-nappal nyitva legyen,
a történet hitelességét azonban megkérdőjelezi, hogy Molnár ekkor még csak tizenhat éves volt.)
Egy másik anekdota szerint a karzaton született meg A Pál utcai fiúk története is. Olyan neves művészek szoktak ide mint Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. A budapesti kávéház központi elhelyezkedése, és művészeteket pártoló mentalitása megteremtette az ifjú művészek számára azt a légkört, ahol nyugodtan tudnak alkotni, gondolkodni, ihletet meríteni.
A New York igazi irodalmi kávéházzá a Harsányi fivérek idején vált, amikor egy főpincér, Reisz Gyula úr a fiatal írók bizalmasa lett – olvasható a kávéház saját honlapján. A főpincérek kényeztették íróbarátaikat, ügyes apróságokkal segítették munkájukat.
A fekete mellé ingyen szolgálták fel az úgynevezett kutyanyelvet, vagyis egy darabka papírcsíkot, amelyre aztán számtalan vers, novella, elbeszélés került,
tappert a tinta felitatására, lexikont, címjegyzéket, vasúti menetrendet, bel- és külföldi lapokat. A szabadon kikérhető tintát aztán a későbbiekben betiltották Krúdy elbeszélése alapján azért, mert „Karinthy leöntötte tintával a szürke kanapét”.
De néhány pengős külön menüvel is kedveskedtek nekik – ez volt az írótál -, s igény szerint aszpirint is kaptak az olykor másnapos írók.
Biliárdozni is lehetett, sőt még a telefonhívásaikat is ide kérhették, hiszen az egyes asztaloknál megoldott volt a telefonálás lehetősége. A kor művészei – színészek, rendezők, filmesek, komolyzenészek, könnyűzenészek – szívesen várták meg asztaluknál egy-egy premier, átmulatott éjszaka után a reggeli lapokat. Számtalan karrier és bukás indult innen. A neves alkotókhoz kapcsolódó legendákról a kávéház oldalán olvashatóak cikkek.
A második világháborúban súlyosan megrongálódott épületet helyreállították, szobrait újrafaragták.
Az emeleteken lapszerkesztőségek kaptak helyet, itt volt a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja, de sportszerüzlet és IBUSZ-iroda is működött benne. Az 1947-ben bezárt kávéház 1954-ben Hungária néven nyílt újra, majd reprezentatív étteremmé alakult. Műemléki helyreállítása 1975-ben készült el, 1990-ben visszakapta az eredeti New York Kávéház és Étterem nevet.
A New York Palota az 1990-es évek elején bezárt, az épületet csaknem egy évtizedig nem tudták értékesíteni.
Végül 2001 februárjában az olasz Boscolo csoport vette meg, s a teljes felújítás után, 2006. május 5-én ötcsillagos luxusszállodaként nyitotta meg újra, földszintjén az egykori pompát idéző Budapesti New York Kávéházzal. A tervezők – Maurizio Papiri és Tihany D. Ádám – újragondolták az épületet, az eredmény stílusok luxusegyvelege lett: olasz reneszánsz, kissé túlzó eklektika és ultramodern szellemes olasz design bútorok. A fényűző pompa részei a bronzszobrok, a csodálatos virágkompozíciók, a márványborítás, a velencei és muránói csillárok, a szökőkút.
A szállodában 185 szoba van, a legkisebb 45, az elnöki lakosztály 350 négyzetméteres,
s több étterem és konferenciaterem áll a vendégek rendelkezésére. A rekonstrukciót 2007-ben Europa Nostra medállal díjazták, ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat is, 2013-ban pedig megkapta az év szállodája címet. A New York Kávéház 2011-ben és 2013-ban elnyerte a Világ Legszebb Kávéháza címet.
A régi idők hagyományait felelevenítve a kávéház 2011 óta irodalmi pályázatokat hirdet és bárzongorista-versenyeket rendez.
2013-ban az addigi Irodalmi Páholy és a Színész Páholy egyesítésével indult el a New York Művész Páholy, Budapest egyik népszerű kulturális rendezvénysorozata.
A New York Kávéház (Fotó/Forrás: Wei-Te Wong / Flickr)
Fejléckép: New York Kávéház. A felvétel 1894 körül készült. (Fotó/Forrás: Fortepan / Budapest)
hírlevél
