Plusz

Albert Einstein, a polgárjogi aktivista

2020.06.10. 10:45
Ajánlom
Kevesen tudják, de a német fizikus többször bizonyságot tett arról, hogy mélyen ellenzi a világháború után Amerikában még erősen jelenlévő rasszizmust és szegregációt.

Miközben az USA-ban George Floyd meggyilkolása után radikális keretek között, de újraéledt a fekete polgárjogi mozgalom, újra és újra beszédtémává válnak olyan fogalmak, mint a fehér bűntudat (white guilt) és a kollektív bűnösség. De ahogy nem minden fekete bűnöző, úgy nem rasszista minden fehér sem.

Albert Einstein már Martin Luther King polgárjogi mozgalma előtt 20 évvel szót emelt a feketék egyenlő esélyeiért.

Albert_Einstein_Head-111516.jpg

Albert Einstein (Fotó/Forrás: Wikimedia)

1946-ban a Nobel-díjas fizikus a Pennsylvania állambeli Lincoln Egyetemre látogatott, amely Langston Hughes fekete költő és Thurgood Marshall, az USA első fekete Legfelsőbb Bírájának alma matere volt. A Lincoln még a 19. század derekán alapult a feketék oktatását tűzve ki célul, és amikor Einstein idelátogatott, az egyetem rektora is fekete volt, Dr. Horace Mann Bond. Kétszázötvenhat fekete diák járt ide, tehát kis egyetemnek számított. (Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy nők ekkor még mindig nem szerezhettek diplomát például a Lincolnon, ezt csak 1953-ban engedélyezték. Pedig az üvegplafon már 1862-ben megrepedt, amikor az első afroamerikai nő, Mary Jane Patterson fokozatot szerzett Oberlinben.)

A látogatásról nem tesznek említést a fizikus életrajzai, sem a korabeli fősodorbeli sajtó. Pedig Einstein kifejezetten kerülte, hogy egyetemeken tartson előadásokat, untatta, hogy mindenhol díszdoktorrá avatják (ezt a Lincolnon tett látogatásakor sem tudta elkerülni). Viszonylag ritka alkalom volt tehát, hogy Einstein egyetemet látogat, és az összes diák eljött meghallgatni az előadást, csak az udvaron fértek el.

Sovány arca és egyszerűsége olyanná teszi, mint egy bibliai figura

– írta Einsteinről az egyetemi újság. Einstein a Lincolnban tartott beszédét azzal kezdte, hogy a rasszizmus a fehér emberre jellemző betegség, amivel kapcsolatban nem szeretne csöndben maradni. Ezután előadást tartott a relativitáselméletről is.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy Einstein szívén viselte a feketék oktatását. Német zsidóként tudta, mit jelent az oktatásból való kirekesztés. Amikor 1933-ban a nácik hatalomra jutottak, a fizikus Amerikában tartózkodott, 1940-ben megkapta az állampolgárságot is. „Einstein rájött, hogy az afroamerikaiakat úgy kezelik a Princetonon, mint a zsidókat Németországban. A város szigorúan szegregált volt. Egészen ’40-es évekig nem voltak gimnáziumok, ahová feketék járhattak volna” – figyelmeztet Rodger Taylor, a fizikus egyik monográfusa.

Visszaemlékezések szerint előfordult, hogy Einstein kifizette egy princetoni fiatalember tandíját. Egy ízben pedig befogadta magához Marian Anderson fekete operaénekesnőt, akit nem engedtek megszállni a helyi fogadóban. Még W.E.B. Du Bois, a neves fekete szociológusért és polgárjogi aktivistáért is kiállt, amikor a szovjetbarátsággal vádolták 1951-ben. Einstein tanúként jelent meg a bíróságon, a bíró végül ejtette a vádat.

(harvard.edu, The Einstein File)

A George Floyd-gyilkosságra reflektál Banksy új alkotása

Kapcsolódó

A George Floyd-gyilkosságra reflektál Banksy új alkotása

A színesbőrű lakosságot cserbenhagyta a rendszer, vélekedik a graffitis aktivista, aki új alkotásával a George Floyd-gyilkosságra reflektál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Ingyenes online koncertet ad Gerendás Péter

Április 13-án ünnepli 65. születésnapját a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, elődadóművész, aki folytatva „Önök kérték” sorozatát, újra ingyenes koncertet ad.
Plusz hír

Tom Jones mellett kizárólag hazai művészek lépnek színpadra az idei VeszprémFesten

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei fesztivált.
Plusz gyász

Elhunyt Fülöp herceg

Életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő férje – közölte pénteken a Buckingham-palota.
Plusz Zöldhullám

Évente 50 ezret spórolhatunk, ha nem dobunk ki ételt

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban. Hogyan lehetne ezen segíteni? Erre válaszol a Klímapolitikai Intézet.
Plusz Zöldhullám

A méhek különösen vonzódnak a kék virágokhoz

Az emberi szem a virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek. A méhek viszont ezt a színt látják a legerősebben, és jobban vonzódnak hozzájuk. A festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.