Plusz

Álom-balettbe-öntve

2011.01.20. 18:52
Ajánlom
Péntek este a diótörő előadására az Opera dugig telt kicsi gyerekekkel. A közönség legnagyobb része négy és tizennégy év közötti operabarát volt. Akadt közöttük tüllruhás hercegnő, mellényes úriember és halálfejesnyakkendős hatéves punkrocker is, származásukra tekintettel: Kínától Amerikáig.

A nyitány alatt még zajosan zsizsegő közönség az első színpadkép megjelenésekor, amikor a tér megtelt nyüzsgő gyerekekkel és nádszálkarcsú balerinákkal mégis egy csapásra áhítatos csendbe borult. Nem is csoda, hiszen a grandiózus mesebalett díszletei és jelmezei kivétel nélkül szemkápráztatóak. A tánc -klasszikus balett a legnemesebb fajtából - pedig nemzetek és nyelvek feletti eszközzel mesélt kicsiknek és nagyoknak egy karácsonyi történetet, amelyet nem lehet nem szeretni. Egy olyan védett, puha világban járunk, ahol mindig időben pattan elő a herceg, hogy megmentsen minket, ahol a világ csupa ábránd és szelídség, a gonosz is csak egy térforma és végül mindig minden jóra fordul.

A táncosok pedig, akiknek minden porcikája maga a zene a fizika törvényeire fittyet hányva repülnek és lebegnek a színpadon, hogy minket gyönyörködtessenek. Áldozatuk felfoghatatlan. A balett-táncos kicsi gyermekkorától fogva szigorú rend szerint kel, fekszik, étezik, edz és táncol: szabályok garmada köti gúzsba. Az igazi táncosnak, csakúgy, ahogyan a színésznek is: hagynia kell magát elégnie, hogy teljesen meztelen szívvel állhasson elénk. A sikert pedig semmi más: csakis a szenvedély szavatolja. Olyan, egész életen át tartó, múlhatatlan szenvedély lobog a Nemzeti Balett táncosaiban, amely csak a legnagyobb művészek sajátja.

A balett sokak számára nagyon távolinak tűnhet. A diótörő közönsége a legékesebb példa arra, hogy ez a műfaj mindenkinek szól és mindenkihez érthetően beszél. A gyermekek ártatlan lélekkel, előképzés nélkül érkeznek. Egy olyan generáció gyermekei, akik Shreket három dimenzióban nézik, a sportoláshoz konzolt használnak és a szórakoztatásukért egy többmilliárdos piac áll haptákban. Mégis, a hightech gyerekek egytől-egyig szórakoztathatóak - igazán klasszikus módszerekkel is. Az előadáson a felnőtteket meghazudtoló csendet mindössze egyszer törte meg nagyobb felzúdulás: amikor a harmadik felvonásban hirtelen előtűnt Diótörő herceg káprázatos udvara az ezerszínű táncosokkal. Ebben a pillanatban az összes gyermek egyszerre csodálkozott el és az ezt kísérő meglepett sóhajtás betöltötte a magas teret. Ez a bizonyítéka, hogy a kicsi gyerekek is a legmesszebbmenőkig megértik és befogadják ezt a fajta szórakoztatást. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a felnőttek lelkét ne hatná át ugyanez az elragadtatott ámulat a mesebalettet nézve.

Az előadás végén pedig több tucat pici balerina hagyta el az Operaházat: kivétel nélkül lábujjhegyen táncoltak ki az épületből - legfeljebb harminckettes lábaikon.

Magyar Állami Operaház - A diótörő

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Történelmi korok parfümjeit szagolhatják meg egy párizsi múzeumban

Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a híres Fragonard-gyár új parfümmúzeuma, ahol a látogatók nem pusztán megtekinthetnek mintegy 400 parfümös üveget, hanem lehetőségük nyílik az illatukat is beszívni, és megismerik a illatszerek európai történetét.
Plusz Partitúra

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz magazin

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Plusz gasztro

Hol szerezheted be a város legjobb sonkáját?

Íme néhány hely, ahol nemcsak a húsvéti menü ékességét szerezhetjük be, de még néhány jó szóban is reménykedhetünk.
Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.