Plusz

Amikor egy utca megtelik élettel: Bartók Béla Boulevard

2020.02.09. 14:45
Ajánlom
A tömegközlekedésre várók helyét vette át a Bartók Béla Boulevardon a legjobb vendéglátóhelyek és kiállítások közönsége. Hogy miként lehet egy egész utca arculatát átformálni, arról Jáki Mónika városfejlesztési szakértőt, a Bartók Béla úti vállalkozókból álló Kulturális Tizenegy Egyesület menedzserét kérdeztük.

Honnan jött az ötlet és a bátorság arra, hogy a Bartók Béla utat sok kihagyott évtized után visszavezessék a köztudatba?

Az ötlet, illetve pontosabban a cél nem ez volt. A mai valóság, a hírnév kialakulása, és megvalósulása annak a törekvésnek a része, amelyet Újbuda megálmodott magának több mint tíz évvel ezelőtt. Az akkori vízióhoz járultunk hozzá civil és vállalkozói oldalról, megértve a törekvést, és szándékot, valamint szimpatizálva a céllal, hogy a Bartók Béla Boulevard egy prosperáló, magas kultúrájú, innovatív, kreatív része lehessen a kerületnek, Budapestnek, valamint a budai szférának.

Megéreztek valamit abból, amire a helyiek vágynak?

Egyre jobban érezzük és törekszünk rá, hogy a helyiek igényét kielégítsük a programkínálatunkkal és a szolgáltatások sokszínűségével, valamint a közvetlen, szinte családias hangulatú helyekkel.

Ha végigmegyünk a Gellért tértől a Móriczig, ma már kiállítóhelyek és felkapott kocsmák, falatozók követik egymást. De miként nézett ki húsz évvel ezelőtt az utca?

Itt leginkább a közlekedésé volt a főszerep. Gyalogosok elvétve, és leginkább a 7-es busz megállójában tartózkodtak. Az üzletek üresen álltak, illetve az akkori trendeknek megfelelő szolgáltatási körrel rendelkeztek. A Móricz leginkább közlekedési csomópontként és nem köztérként volt jelen az emberek tudatában. A Gárdonyi tér akkoriban nem is létezett, tér formát csak később öltött.

Mi volt a legnehezebb feladat az induláskor? Mennyire lehet tudatosan megtervezni egy utca működését?

Az együttműködés és partnerség megteremtése volt a legnehezebb. Az utca működése számos tudatos döntés folyománya, a mérhetetlen mennyiségű szervező munka pedig mára egy minta értékű utcamenedzsmentet eredményezett.

Később pedig az utcában lévő vállalkozások és intézmények által sugárzott jó energia és a vonzó kulturális programok határozták meg az új „beköltözők” orientációját is.

Ugyanúgy működik, mint egy kis falu. Az emberek eldöntik, mely település vagy kerület vonzó számukra az összetétel, a szolgáltatások, a helyiek értékrendje, a vezetés elkötelezettsége, a település arculata alapján, és megpróbálnak „integrálódni”, alkalmazkodni a kialakult kulturális értékekhez.

Az utca esetében is így történt. A „beköltözők” tapasztalhatták az utca már kialakult és prosperáló, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó szolgáltatásait, profilját, és azt továbbgondolva alakították ki a saját egyedi, de a közegtől nem idegen szolgáltatásaikat. Így történt ez a Béla bár, étterem, lakás, arborétum esetében is. Az üzlet nevét Bartók Béla ihlette, a belsőépítészeti elképzelésben a célcsoportorientáció is szempontot játszott.

A Béla tulajdonosai tehát felismerték, hogy milyen helyre van szükség a Bartók Boulevardon.

Egy igazi hiánypótló helyként jött létre a Béla, amely az utca egyedi színfoltja és pillanatok alatt felpezsdítette az életet a Bartók ezen részén is – ott korábban kínai áruház volt. Egy másik étterem is beköltözött az utcába a volt Gottier Café helyére, a Bartók Reggel Délbe Este viszont egészen más üzletpolitikával alakította ki a helyét. Alapvetően az utcára jellemző nagyvilági, kozmopolita életmód és szellemi pezsgés határozza meg a hely szellemiségét.

Filozófiájuk, hogy mindenki úgy használja a helyet ahogyan szeretné:

bisztróként, kávézóként, étteremként, vagy éppen bárként. A nemrégen megnyitott Mitzi, azaz a Béla Bár tulajdonosi körének második gyermeke a Bartókon, szintén újdonság, és mára egy újabb népszerű, otthonos helye a Boulevardnak. Jó látni, hogy az utca Gellért tér felé eső része is lassan a Gárdonyi tér és környékének „arculatává” alakul.

Egy korábbi interjúban elmondta, hogy más európai nagyvárosokban sokkal több tematikus utca megfér egymás mellett, mint nálunk. Van tehát még mit behoznunk?

Hogyne lenne. De az biztos, hogy az elmúlt évek történései, a fejlesztés dinamikája faragott az utcák lemaradásából. Párizs példázza leginkább az európai nagyvárosok közül azt az atmoszférát, amit a látogató, térhasználó megélhet a Bartókon. A francia boulevardok hangulatát idézi az utca: forgalmával, teraszos kiülőivel, a széles járdákkal. Néhány éve még nagyobb közúti forgalom és kisebb sétáló, gyalogos forgalom jellemezte, de mára ez a kép teljesen megváltozott. Jó látni ezt a pozitív hatást.

A kávézókban, bisztrókban, éttermekben ülő emberek reggeltől estig megtöltik a teret.

A találkozások, a pezsgő szellemi élet színtere lett az utca. Olyan, mintha a nagy múltú Hadik Kávéház kisugározta volna a teljes utcára azt a szellemiséget, ami miatt anno a neves költők is felkeresték a helyet. Az inspiráló, és innovatív tér bevonzotta a kreatív közeget. De lehetne még fejleszteni az utcamenedzsmentet. Spanyolországban, Portugáliában, Hollandiában vagy éppen a közvetlen szomszédságban, Ausztriában igen magas színvonalon működik mindez.

Nem kis feladat újrapozícionálni egy teljes utcát, megfogalmazni azt a stratégiát, amitől a helyiek és az ide látogatók is jól érzik magukat. De sikerült, hiszen az utca bekerült a Times Out nemzetközi listájára is, mint a világ egyik legkedveltebb utcája és a Highlights of Hungary jelöltje is lett. Ezek szerint nem csak a helyiek járnak már ide.

Az elmúlt években valóban megnőtt a Pestről átjövő forgalom, valamint a turisták is használói lettek a térnek. A Gellért szálló vendégköre, valamint az egyre növekvő számú airbnb-ben megszálló vendég a gasztronómiai finomságokat és programokat is szívesen felkeresi.

A két legnagyobb programot nyújtó helyszín talán a Hadik és a Faur Zsófi Galéria. A Hadik már korábban is itt működött, a galéria viszont tudatosan választotta éppen ezt a helyszínt. Már ez a két hely is behatárolja az utca célközönségét.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy az utca irányultságát adják, és egyben meghatározó karakterei. A két hely megvalósítása egy tudatos folyamat, koncepció része volt. A hely emblematikussá tételének, a Kulturális Városközpont kialakításának tudatos értékválasztása.

Ahogy ugyanis a bevásárlóutcák esetében, kellenek a térnek is a húzó márkák.

Az arculat kialakítása az első fecskék megjelenése után sokkal egyszerűbbé vált. Az elsők között jelent meg a térben a Godot Galéria és az akkori Moha Kultúrtér (ahonnan az egyesület életútja is indult – a szerk.), valamint a KAS Galéria és a Pagony Könyvesbolt, hogy csak a nagyokat említsük. De a kisebb üzletek között is vannak, akiknek a profilja az utca „arcának” meghatározó részévé válhatnak, mint a Bor és Kézműves vagy a Három Hét Galéria.

(szerző: Takács Erzsébet)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Plusz ajánló

Zene és sport már három tó mellett – kezdődik a Magyar Tavak Fesztiválja

Az immár három különböző helyszínen jelentkező programsorozat a hazai és a nemzetközi könnyű-, klasszikus és jazz-zenei élet legnívósabb előadóit hozza el júniusban a Velencei-tó, júliusban a Tisza-tó, augusztusban pedig a Balaton partjára.
Plusz ajánló

Nyári pezsgés a Fidelióval

Megjelent a Fidelio 2022. július-augusztusi száma, benne a fővárosi játszóhelyek és koncerttermek részletes műsorával, könyv-, film- és kiállításajánlókkal, valamint számos szabadtéri színház kínálatával. Keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz ajánló

„Képzelj el egy várost!” – elindult a Labor15 podcast

Képzelj el egy várost! – így indul a tizenötödik kerület új podcastjának, a Labor15-nek minden adása. A műsorvezető Marton Éva vendégeivel arra a keresi a választ, hogy mi kell a közös alkotáshoz. A műsor első adásának témája a Göncz100, de vendég lesz Merker Dávid és Korn Anita is.
Plusz hír

Joyce Ulyssese mint európai Odüsszeia – a Kreatív Európa pályázatán nyert Budapest is

Európa-szerte 18 város, köztük Budapest nyerte a Kreatív Európa program 1,78 millió eurós támogatását egy kétéves, nagyívű kulturális projekt megvalósítására, amely James Joyce Ulysses című művét helyezi mai kontextusba.