Plusz

Amikor egy utca megtelik élettel: Bartók Béla Boulevard

2020.02.09. 14:45
Ajánlom
A tömegközlekedésre várók helyét vette át a Bartók Béla Boulevardon a legjobb vendéglátóhelyek és kiállítások közönsége. Hogy miként lehet egy egész utca arculatát átformálni, arról Jáki Mónika városfejlesztési szakértőt, a Bartók Béla úti vállalkozókból álló Kulturális Tizenegy Egyesület menedzserét kérdeztük.

Honnan jött az ötlet és a bátorság arra, hogy a Bartók Béla utat sok kihagyott évtized után visszavezessék a köztudatba?

Az ötlet, illetve pontosabban a cél nem ez volt. A mai valóság, a hírnév kialakulása, és megvalósulása annak a törekvésnek a része, amelyet Újbuda megálmodott magának több mint tíz évvel ezelőtt. Az akkori vízióhoz járultunk hozzá civil és vállalkozói oldalról, megértve a törekvést, és szándékot, valamint szimpatizálva a céllal, hogy a Bartók Béla Boulevard egy prosperáló, magas kultúrájú, innovatív, kreatív része lehessen a kerületnek, Budapestnek, valamint a budai szférának.

Megéreztek valamit abból, amire a helyiek vágynak?

Egyre jobban érezzük és törekszünk rá, hogy a helyiek igényét kielégítsük a programkínálatunkkal és a szolgáltatások sokszínűségével, valamint a közvetlen, szinte családias hangulatú helyekkel.

Ha végigmegyünk a Gellért tértől a Móriczig, ma már kiállítóhelyek és felkapott kocsmák, falatozók követik egymást. De miként nézett ki húsz évvel ezelőtt az utca?

Itt leginkább a közlekedésé volt a főszerep. Gyalogosok elvétve, és leginkább a 7-es busz megállójában tartózkodtak. Az üzletek üresen álltak, illetve az akkori trendeknek megfelelő szolgáltatási körrel rendelkeztek. A Móricz leginkább közlekedési csomópontként és nem köztérként volt jelen az emberek tudatában. A Gárdonyi tér akkoriban nem is létezett, tér formát csak később öltött.

Mi volt a legnehezebb feladat az induláskor? Mennyire lehet tudatosan megtervezni egy utca működését?

Az együttműködés és partnerség megteremtése volt a legnehezebb. Az utca működése számos tudatos döntés folyománya, a mérhetetlen mennyiségű szervező munka pedig mára egy minta értékű utcamenedzsmentet eredményezett.

Később pedig az utcában lévő vállalkozások és intézmények által sugárzott jó energia és a vonzó kulturális programok határozták meg az új „beköltözők” orientációját is.

Ugyanúgy működik, mint egy kis falu. Az emberek eldöntik, mely település vagy kerület vonzó számukra az összetétel, a szolgáltatások, a helyiek értékrendje, a vezetés elkötelezettsége, a település arculata alapján, és megpróbálnak „integrálódni”, alkalmazkodni a kialakult kulturális értékekhez.

Az utca esetében is így történt. A „beköltözők” tapasztalhatták az utca már kialakult és prosperáló, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó szolgáltatásait, profilját, és azt továbbgondolva alakították ki a saját egyedi, de a közegtől nem idegen szolgáltatásaikat. Így történt ez a Béla bár, étterem, lakás, arborétum esetében is. Az üzlet nevét Bartók Béla ihlette, a belsőépítészeti elképzelésben a célcsoportorientáció is szempontot játszott.

A Béla tulajdonosai tehát felismerték, hogy milyen helyre van szükség a Bartók Boulevardon.

Egy igazi hiánypótló helyként jött létre a Béla, amely az utca egyedi színfoltja és pillanatok alatt felpezsdítette az életet a Bartók ezen részén is – ott korábban kínai áruház volt. Egy másik étterem is beköltözött az utcába a volt Gottier Café helyére, a Bartók Reggel Délbe Este viszont egészen más üzletpolitikával alakította ki a helyét. Alapvetően az utcára jellemző nagyvilági, kozmopolita életmód és szellemi pezsgés határozza meg a hely szellemiségét.

Filozófiájuk, hogy mindenki úgy használja a helyet ahogyan szeretné:

bisztróként, kávézóként, étteremként, vagy éppen bárként. A nemrégen megnyitott Mitzi, azaz a Béla Bár tulajdonosi körének második gyermeke a Bartókon, szintén újdonság, és mára egy újabb népszerű, otthonos helye a Boulevardnak. Jó látni, hogy az utca Gellért tér felé eső része is lassan a Gárdonyi tér és környékének „arculatává” alakul.

Egy korábbi interjúban elmondta, hogy más európai nagyvárosokban sokkal több tematikus utca megfér egymás mellett, mint nálunk. Van tehát még mit behoznunk?

Hogyne lenne. De az biztos, hogy az elmúlt évek történései, a fejlesztés dinamikája faragott az utcák lemaradásából. Párizs példázza leginkább az európai nagyvárosok közül azt az atmoszférát, amit a látogató, térhasználó megélhet a Bartókon. A francia boulevardok hangulatát idézi az utca: forgalmával, teraszos kiülőivel, a széles járdákkal. Néhány éve még nagyobb közúti forgalom és kisebb sétáló, gyalogos forgalom jellemezte, de mára ez a kép teljesen megváltozott. Jó látni ezt a pozitív hatást.

A kávézókban, bisztrókban, éttermekben ülő emberek reggeltől estig megtöltik a teret.

A találkozások, a pezsgő szellemi élet színtere lett az utca. Olyan, mintha a nagy múltú Hadik Kávéház kisugározta volna a teljes utcára azt a szellemiséget, ami miatt anno a neves költők is felkeresték a helyet. Az inspiráló, és innovatív tér bevonzotta a kreatív közeget. De lehetne még fejleszteni az utcamenedzsmentet. Spanyolországban, Portugáliában, Hollandiában vagy éppen a közvetlen szomszédságban, Ausztriában igen magas színvonalon működik mindez.

Nem kis feladat újrapozícionálni egy teljes utcát, megfogalmazni azt a stratégiát, amitől a helyiek és az ide látogatók is jól érzik magukat. De sikerült, hiszen az utca bekerült a Times Out nemzetközi listájára is, mint a világ egyik legkedveltebb utcája és a Highlights of Hungary jelöltje is lett. Ezek szerint nem csak a helyiek járnak már ide.

Az elmúlt években valóban megnőtt a Pestről átjövő forgalom, valamint a turisták is használói lettek a térnek. A Gellért szálló vendégköre, valamint az egyre növekvő számú airbnb-ben megszálló vendég a gasztronómiai finomságokat és programokat is szívesen felkeresi.

A két legnagyobb programot nyújtó helyszín talán a Hadik és a Faur Zsófi Galéria. A Hadik már korábban is itt működött, a galéria viszont tudatosan választotta éppen ezt a helyszínt. Már ez a két hely is behatárolja az utca célközönségét.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy az utca irányultságát adják, és egyben meghatározó karakterei. A két hely megvalósítása egy tudatos folyamat, koncepció része volt. A hely emblematikussá tételének, a Kulturális Városközpont kialakításának tudatos értékválasztása.

Ahogy ugyanis a bevásárlóutcák esetében, kellenek a térnek is a húzó márkák.

Az arculat kialakítása az első fecskék megjelenése után sokkal egyszerűbbé vált. Az elsők között jelent meg a térben a Godot Galéria és az akkori Moha Kultúrtér (ahonnan az egyesület életútja is indult – a szerk.), valamint a KAS Galéria és a Pagony Könyvesbolt, hogy csak a nagyokat említsük. De a kisebb üzletek között is vannak, akiknek a profilja az utca „arcának” meghatározó részévé válhatnak, mint a Bor és Kézműves vagy a Három Hét Galéria.

(szerző: Takács Erzsébet)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Az Örkény falaiban benne van az egész életem – születésnapi beszélgetés Für Anikóval

„I did it my way” – énekli Frank Sinatra, és ezt mondja Für Anikó is, aki február 27-én ünnepli hatvanadik születésnapját. Ráadásul az Örkény Színház Jászai Mari-díjas művésze kettős jubileumot ül az idén, mert a teátrum, amelynek alapító tagja, idén húszéves.
Színház

Bemutatták A vágy villamosát Budaörsön

Az Ördög Tamás által rendezett előadás főszerepében Takács Katalin pályája egyik legerősebb alakítását nyújtja Blanche DuBois-ként.  
Színház

Erősen álmodók – beszélgetés Száger Zsuzsannával és Urbanovits Krisztinával

KV Társulat. Két színésznő, egy csapat. Két vélemény, ami hol közös, hol különböző, ahogy a nevük is mutatja. A két nézet néha találkozik, máskor összecsap, hogy utána összefusson valahol, egy kompromisszumos középpontban.
Színház

Elhunyt Hunyadkürti György, a kaposvári színház örökös tagja

72 éves korában, váratlan hirtelenséggel elhunyt Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Csiky Gergely Színház örökös tagja – tudatta az intézmény.
Klasszikus

Eötvös Péter és Csiba Lajosné Emődi Györgyi is Életműdíjat kapott a Cziffra Fesztiválon

Február 25-én a Zeneakadémián adták át az idei Cziffra Fesztivál elismeréseit. Az életműdíjasok mellett Tehetség-díjjal jutalmazták Abouzahra Amira hegedűművészt, Lukács Gergely tubaművészt és Vida Mónika Ruth zongoraművészt is. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.