Plusz

Amikor még a csokoládé volt a fizetőeszköz

2018.10.10. 14:30
Ajánlom
Manapság egyre absztraktabb dolgokban mérjük az értéket, bitcoint bányászunk, vagy más virtuális pénznemekben gondolkodunk. De nem volt ez mindig így.

Évezredekig a cserekereskedelem működött a különböző civilizációkban, így a majáknál is, ahol a csokoládé volt a legértékesebb fizetőeszköz. De miért tulajdonítottak ekkora értéket és hatalmat ennek a növénynek?

A maják a kakaóbabot és az abból készült csokoládét isteni eredetű ételnek tekintették, amit hitük szerint a Kukulkan névvel illetett, tollas kígyó isten adományozott nekik.

Már akkor mennyei mannaként tartották számon, amikor még az édesítés és pörkölés mikéntjére sem jöttek rá, hanem eredeti, keserű mivoltában fogyasztották. A kakaóbab birtoklása egyrészt a legfőbb társadalmi réteg kiváltsága volt, másrészt ünnepi alkalmakhoz kapcsolódott; bizonyos törzsekben az esküvői vagy halotti szertartás részét képezte, a fiatal férfiak beavatási rituáléján, a maja naptári év végén, valamint királyi ünnepek alkalmával itták. A guatemalai maja-feljegyzések a 12. századból például arról tanúskodnak, hogy a házasulandó nőnek a szertartás részeként be kellett bizonyítania, hogy képes elkészíteni a megfelelő habzású – csilivel és vaníliával ízesített – forró csokoládéitalt. A termékenységvarázslás mellett fontos funkciója volt az isteni entitással való kapcsolatba lépés is. Ezt bizonyítják azok a maja temetkezési épületekben megtalált csokoládé-edények, amik a búcsúszertartás kellékeiként a túlvilági gazdagság és jóllét hitét is erősítik. Mindez egy olyan világképhez kapcsolódik, ahol – szemben a keresztény kultúrával – az élvezet az istenek kedvére való dolog volt. A csokoládé a rituális és ünnepi szerepe mellett bizonyos ősi, amerikai civilizációkban anyagi feladatokat is ellátott. A kakaóbabot pénznemként használták, fermentált és szárított formájában is közkézen forgott a csokoládé-valuta,

magvai pedig olyan értékesek voltak, hogy megérte őket hamisítani is.

Több mexikói és guatemalai régészeti lelőhelyen találtak például olyan „kakóbabot”, ami teljesen valódinak hatott, de agyagból volt. Sok ábrázoláson látható, hogy a köznép tagjai kézi szövésű zsákban tárolt szárított kakaóbabbal fizetik ki az adót a maja vezetőknek.

De arról is van feljegyzés, hogy az 1500-as években 100 kakaóbabért lehetett vásárolni egy pulykát. Néhány tudós pedig arra jutott, hogy

aszály idején a politikai hatalom hajtóerejeként működő kakaóbab-ellátás megszakadása okozott gazdasági válságot.

A csokoládé azért volt ilyen értékes más növényekhez - a kukoricához vagy a kaktuszhoz - képest (amelyekből például a tequila készült), mert rendkívül lassan nőtt és nem mindenhol tudták megtermelni. A kakaóbab ugyanis csak egy speciális talajon, megfelelő mennyiségű és árnyék mellett fejlődik, a beporzásával foglalkozó rovarok árnyékigénye miatt.

A csokoládé-kultusz Európába érkezve újabb irányokat vett. Amikor a spanyol Herán Cortéz látogatást tett Moctezuma azték uralkodónál, a hadnagy 50 kupa csokoládét ajándékozott neki aranycsészékben. Amikor Cortéz a furcsa terméssel visszaérkezett Spanyolországba, a helyiek afrodiziákumként, szerelemvarázsló italként tekintettek rá, valamint keserű íze miatt gyógyszerként használták gyomorrontás és fáradtság ellen. Ezt a maják soha nem tették. Amikor azonban az európaiak rájöttek, hogy mézzel, vagy cukorral édesítve milyen csodálatos íze van, hamar az arisztokrácia kedvelt fogyasztási cikke lett, mára pedig mindenki számára elérhető, és ha nem is fizethetünk bankkártya helyett csokoláéval, az élvezeti értéke továbbra is pótolhatatlan.

(forrás: openculture.com, smithsonianmag.com)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz hír

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz hír

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz ajánló

Irányt mutat és befogad – 50 éves a Marczi

1972 decemberében nyitotta meg kapuját a Marczibányi téren felépített Ifjúsági és Úttörőház. A „Marczi” azóta fogalommá vált – köszönhetően annak a megszámlálhatatlan, sokszor újszerű, progresszív vagy éppen érzékenyítő kulturális programnak, amellyel már nemcsak a fiatalokat, hanem minden korosztályt megszólítanak.
Plusz hír

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.