Plusz

Amikor még a csokoládé volt a fizetőeszköz

2018.10.10. 14:30
Ajánlom
Manapság egyre absztraktabb dolgokban mérjük az értéket, bitcoint bányászunk, vagy más virtuális pénznemekben gondolkodunk. De nem volt ez mindig így.

Évezredekig a cserekereskedelem működött a különböző civilizációkban, így a majáknál is, ahol a csokoládé volt a legértékesebb fizetőeszköz. De miért tulajdonítottak ekkora értéket és hatalmat ennek a növénynek?

A maják a kakaóbabot és az abból készült csokoládét isteni eredetű ételnek tekintették, amit hitük szerint a Kukulkan névvel illetett, tollas kígyó isten adományozott nekik.

Már akkor mennyei mannaként tartották számon, amikor még az édesítés és pörkölés mikéntjére sem jöttek rá, hanem eredeti, keserű mivoltában fogyasztották. A kakaóbab birtoklása egyrészt a legfőbb társadalmi réteg kiváltsága volt, másrészt ünnepi alkalmakhoz kapcsolódott; bizonyos törzsekben az esküvői vagy halotti szertartás részét képezte, a fiatal férfiak beavatási rituáléján, a maja naptári év végén, valamint királyi ünnepek alkalmával itták. A guatemalai maja-feljegyzések a 12. századból például arról tanúskodnak, hogy a házasulandó nőnek a szertartás részeként be kellett bizonyítania, hogy képes elkészíteni a megfelelő habzású – csilivel és vaníliával ízesített – forró csokoládéitalt. A termékenységvarázslás mellett fontos funkciója volt az isteni entitással való kapcsolatba lépés is. Ezt bizonyítják azok a maja temetkezési épületekben megtalált csokoládé-edények, amik a búcsúszertartás kellékeiként a túlvilági gazdagság és jóllét hitét is erősítik. Mindez egy olyan világképhez kapcsolódik, ahol – szemben a keresztény kultúrával – az élvezet az istenek kedvére való dolog volt. A csokoládé a rituális és ünnepi szerepe mellett bizonyos ősi, amerikai civilizációkban anyagi feladatokat is ellátott. A kakaóbabot pénznemként használták, fermentált és szárított formájában is közkézen forgott a csokoládé-valuta,

magvai pedig olyan értékesek voltak, hogy megérte őket hamisítani is.

Több mexikói és guatemalai régészeti lelőhelyen találtak például olyan „kakóbabot”, ami teljesen valódinak hatott, de agyagból volt. Sok ábrázoláson látható, hogy a köznép tagjai kézi szövésű zsákban tárolt szárított kakaóbabbal fizetik ki az adót a maja vezetőknek.

De arról is van feljegyzés, hogy az 1500-as években 100 kakaóbabért lehetett vásárolni egy pulykát. Néhány tudós pedig arra jutott, hogy

aszály idején a politikai hatalom hajtóerejeként működő kakaóbab-ellátás megszakadása okozott gazdasági válságot.

A csokoládé azért volt ilyen értékes más növényekhez - a kukoricához vagy a kaktuszhoz - képest (amelyekből például a tequila készült), mert rendkívül lassan nőtt és nem mindenhol tudták megtermelni. A kakaóbab ugyanis csak egy speciális talajon, megfelelő mennyiségű és árnyék mellett fejlődik, a beporzásával foglalkozó rovarok árnyékigénye miatt.

A csokoládé-kultusz Európába érkezve újabb irányokat vett. Amikor a spanyol Herán Cortéz látogatást tett Moctezuma azték uralkodónál, a hadnagy 50 kupa csokoládét ajándékozott neki aranycsészékben. Amikor Cortéz a furcsa terméssel visszaérkezett Spanyolországba, a helyiek afrodiziákumként, szerelemvarázsló italként tekintettek rá, valamint keserű íze miatt gyógyszerként használták gyomorrontás és fáradtság ellen. Ezt a maják soha nem tették. Amikor azonban az európaiak rájöttek, hogy mézzel, vagy cukorral édesítve milyen csodálatos íze van, hamar az arisztokrácia kedvelt fogyasztási cikke lett, mára pedig mindenki számára elérhető, és ha nem is fizethetünk bankkártya helyett csokoláéval, az élvezeti értéke továbbra is pótolhatatlan.

(forrás: openculture.com, smithsonianmag.com)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.