Plusz

Amit csak kevesen tudnak az újkori olimpiákról

2016.08.10. 14:03
Ajánlom
És azt tudta, hogy Hajós Alfréd az úszáson kívül is szerzett olimpiai aranyérmet? Ráadásul nem is sport kategóriában! Olvasson tovább, és ismerje meg az újkori olimpiák kevésbé ismert művészettörténetét! A 99percentinvisible.org cikke.

Egy holland építész, aki az 1928-as olimpiára tervezte a téglaborítású stadiont Amszterdamban, egy ma már talán hihetetlennek tűnő díjat nyert: egy olimpiai aranyérmet. Míg a sportolók atlétikában, úszásban, gimnasztikában versenyeztek az érmekért, addig Di Stijl dizájner az építész kategóriában hozta el az aranyérmet. Ráadásul pont abban az évben, amikor az olimpiai játékok vendéglátója a szóban forgó stadion volt.

amszterdam olimpiai stadion

amszterdam olimpiai stadion (Fotó/Forrás: Branko Collin; Flickr.com)

Jan Wils mellett még számos dizájner és művész nyert olimpiai érmet abban az évben több kategóriában, a várostervezéstől a festésig; több mint 1000 művet neveztek 18 országból.

Sőt. Hajós Alfréd, a magyar úszóolimpikon 1896-os két aranyérme után 28 évvel később újabb érmet szerzett az 1924-es olimpián. Akkor azonban már nem sportolóként „állt rajthoz”.

Az olimpia kevésbé ismert „művészettörténete”

Talán nem annyira közismert, hogy 1908-tól kezdődően az újkori olimpiák részét képezte a „művészolimpia” is, a kiállításokat sporteseményekkel párosították.

Pierre de Coubertin báró, aki megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (International Olympic Committee), és vezető szerepet játszott az ókori játékok újjáélesztésében, történetíróként és tanítóként különösen érdeklődött az ókori görögök és az ókori atlétikai versenyek iránt, és meglátta bennük a sport pedagógiai szerepét. Ennek is köszönhetően végül 1896-ban megrendezték az első újkori olimpiát Athénban, melyet teljes egészében a NOB felügyelt.

Pierre de Coubertin

Pierre de Coubertin (Fotó/Forrás: wikipedia)

Coubertin olimpiai víziója azonban ekkor még nem volt teljes, de nem véletlenül tartotta magában további elképzeléseit; az első években nem szerette volna „túlbonyolítani” az olimpiai játékokat. 1906-ban fedte fel ötletét az olimpiai bizottságnak, mégpedig azt, hogy öt művészeti kategóriában is osszanak érmeket; építészet, irodalom, festészet, zene és szobrászat. Ahogy a sportversenyeken, úgy ezekben a kategóriákban, a „Múzsák öttusájában” is csak amatőrök indulhattak.

Az elképzelés nem is volt annyira a földtől elrugaszkodott, mint amilyennek első hallásra tűnt; egyes vélemények szerint már az ókori játékokon is díjat osztottak éneklés és zenélés kategóriákban.

 Ahogy Coubertin fogalmazott:

Az olimpiák aranykorában, a képzőművészetek és a sport harmonikus egysége teljesítette ki a játékok dicsőségét. Ez most ismét valósággá válik.”

A modernkori olimpiákon a művészeti kategóriákban olyan művekkel lehetett nevezni, melyeket a sport inspirált. Ez vezette az építészeket arra például, hogy atlétikai stadionokat, sportlétesítményeket, komplexumokat, uszodákat, sőt, sísáncokat hozzanak létre. Olyan alkotásokkal lehetett nevezni, amelyek korábban még sehol nem voltak kiállítva. Ez alól csak az építészeti kategória képezett kivételt; itt ugyanis az építészeti tervek mellett már megvalósult épületekkel is lehetett nevezni.

Klasszikus zene is felcsendül majd Rióban

Találja ki, mely sportágak eredményhirdetése alatt csendül majd fel klasszikus zene az augusztus 5-én kezdődő Rio de Janeiró-i olimpián!

A művészeti versenyeknek eredetileg már az 1908-as római olimpián szerepelniük kellett volna, de a Vezúv kitörése miatt az utolsó pillanatban Londonba helyezték át a játékokat, és ezzel meghiúsultak a tervek.

Az 1912-es stockholmi olimpián azonban már megrendezték a művészeti részt is, ami kezdetekben inkább csak egy mellékszál volt az olimpián, csupán néhány nevezés érkezett, de a következő évtizedekben új lendületet kapott a kezdeményezés.

Az 1920-as években már egyre nőtt a nevező művészek száma, ezért a meglévő öt alapkategóriát kisebb ágakra osztották fel, így jöttek létre a következő kategóriák;

  •  az építészeten belül a várostervezés
  •  a festészet kategóriája kibővült a grafikával és rajzzal
  •  a szobrászat két részre bomlott; a szobrokra és a „domborművek, rozettákra”
  •   a zene három részre szakadt; dal; a nagyobb, hangszeres előadású művekre és az egyedi hangszerre.
  •  az irodalom pedig a lírára, az epikára és a drámára.

Az 1940-es évekre egyre népszerűbbé vált az olimpia művészeti ága, és egyre nagyobb tömegek vettek részt a kiállításokon.

Az olimpiai bizottságot azonban egyre nagyobb aggodalommal töltötte el az, hogy míg az olimpia eredetileg amatőr résztvevők számára lett kitalálva, a művészeti versenyeken szinte már csak profik indultak. Épp ezért úgy döntöttek, hogy az 1948-as londoni játékok után nem rendezik meg többet az olimpiának ezt a részét. Voltak ugyan próbálkozások a következő években, hogy újjáélesszék a hagyományt, ha nem is a versenyekben, de legalább hivatalos kiállításokban, de végül ez is hamvába halt.

Néhány díjazott a művészeti kategóriákban:

  • Walter W. Winans az Amerikai Egyesült Államok színeiben nyert érmeket lövészetben az 1908-as és 1912-es olimpián, utóbbin az An American Trotter című szobrával is sikerült megszereznie az aranyérmet.
  • Hajós Alfréd 1896-ban két aranyat nyert úszásban, majd 28 évvel később egy stadiontervével szerzett ezüstérmet (Lauber Dezsővel közösen).
  • A brit John Copley az olimpiák történetének legidősebb díjazottja; 1943-ban, 73 évesen szerzett ezüstérmet egy rézkarcával.
  • Pierre de Coubertin maga is nyert érmet, mégpedig az 1912-es olimpián Óda a Sporthoz című költeményével, melyet álnéven nevezett a versenyre – ő volt az első aranyérmes az irodalmi ágban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.