Plusz

Amit csak kevesen tudnak az újkori olimpiákról

2016.08.10. 14:03
Ajánlom
És azt tudta, hogy Hajós Alfréd az úszáson kívül is szerzett olimpiai aranyérmet? Ráadásul nem is sport kategóriában! Olvasson tovább, és ismerje meg az újkori olimpiák kevésbé ismert művészettörténetét! A 99percentinvisible.org cikke.

Egy holland építész, aki az 1928-as olimpiára tervezte a téglaborítású stadiont Amszterdamban, egy ma már talán hihetetlennek tűnő díjat nyert: egy olimpiai aranyérmet. Míg a sportolók atlétikában, úszásban, gimnasztikában versenyeztek az érmekért, addig Di Stijl dizájner az építész kategóriában hozta el az aranyérmet. Ráadásul pont abban az évben, amikor az olimpiai játékok vendéglátója a szóban forgó stadion volt.

amszterdam olimpiai stadion

amszterdam olimpiai stadion (Fotó/Forrás: Branko Collin; Flickr.com)

Jan Wils mellett még számos dizájner és művész nyert olimpiai érmet abban az évben több kategóriában, a várostervezéstől a festésig; több mint 1000 művet neveztek 18 országból.

Sőt. Hajós Alfréd, a magyar úszóolimpikon 1896-os két aranyérme után 28 évvel később újabb érmet szerzett az 1924-es olimpián. Akkor azonban már nem sportolóként „állt rajthoz”.

Az olimpia kevésbé ismert „művészettörténete”

Talán nem annyira közismert, hogy 1908-tól kezdődően az újkori olimpiák részét képezte a „művészolimpia” is, a kiállításokat sporteseményekkel párosították.

Pierre de Coubertin báró, aki megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (International Olympic Committee), és vezető szerepet játszott az ókori játékok újjáélesztésében, történetíróként és tanítóként különösen érdeklődött az ókori görögök és az ókori atlétikai versenyek iránt, és meglátta bennük a sport pedagógiai szerepét. Ennek is köszönhetően végül 1896-ban megrendezték az első újkori olimpiát Athénban, melyet teljes egészében a NOB felügyelt.

Pierre de Coubertin

Pierre de Coubertin (Fotó/Forrás: wikipedia)

Coubertin olimpiai víziója azonban ekkor még nem volt teljes, de nem véletlenül tartotta magában további elképzeléseit; az első években nem szerette volna „túlbonyolítani” az olimpiai játékokat. 1906-ban fedte fel ötletét az olimpiai bizottságnak, mégpedig azt, hogy öt művészeti kategóriában is osszanak érmeket; építészet, irodalom, festészet, zene és szobrászat. Ahogy a sportversenyeken, úgy ezekben a kategóriákban, a „Múzsák öttusájában” is csak amatőrök indulhattak.

Az elképzelés nem is volt annyira a földtől elrugaszkodott, mint amilyennek első hallásra tűnt; egyes vélemények szerint már az ókori játékokon is díjat osztottak éneklés és zenélés kategóriákban.

 Ahogy Coubertin fogalmazott:

Az olimpiák aranykorában, a képzőművészetek és a sport harmonikus egysége teljesítette ki a játékok dicsőségét. Ez most ismét valósággá válik.”

A modernkori olimpiákon a művészeti kategóriákban olyan művekkel lehetett nevezni, melyeket a sport inspirált. Ez vezette az építészeket arra például, hogy atlétikai stadionokat, sportlétesítményeket, komplexumokat, uszodákat, sőt, sísáncokat hozzanak létre. Olyan alkotásokkal lehetett nevezni, amelyek korábban még sehol nem voltak kiállítva. Ez alól csak az építészeti kategória képezett kivételt; itt ugyanis az építészeti tervek mellett már megvalósult épületekkel is lehetett nevezni.

Klasszikus zene is felcsendül majd Rióban

Találja ki, mely sportágak eredményhirdetése alatt csendül majd fel klasszikus zene az augusztus 5-én kezdődő Rio de Janeiró-i olimpián!

A művészeti versenyeknek eredetileg már az 1908-as római olimpián szerepelniük kellett volna, de a Vezúv kitörése miatt az utolsó pillanatban Londonba helyezték át a játékokat, és ezzel meghiúsultak a tervek.

Az 1912-es stockholmi olimpián azonban már megrendezték a művészeti részt is, ami kezdetekben inkább csak egy mellékszál volt az olimpián, csupán néhány nevezés érkezett, de a következő évtizedekben új lendületet kapott a kezdeményezés.

Az 1920-as években már egyre nőtt a nevező művészek száma, ezért a meglévő öt alapkategóriát kisebb ágakra osztották fel, így jöttek létre a következő kategóriák;

  •  az építészeten belül a várostervezés
  •  a festészet kategóriája kibővült a grafikával és rajzzal
  •  a szobrászat két részre bomlott; a szobrokra és a „domborművek, rozettákra”
  •   a zene három részre szakadt; dal; a nagyobb, hangszeres előadású művekre és az egyedi hangszerre.
  •  az irodalom pedig a lírára, az epikára és a drámára.

Az 1940-es évekre egyre népszerűbbé vált az olimpia művészeti ága, és egyre nagyobb tömegek vettek részt a kiállításokon.

Az olimpiai bizottságot azonban egyre nagyobb aggodalommal töltötte el az, hogy míg az olimpia eredetileg amatőr résztvevők számára lett kitalálva, a művészeti versenyeken szinte már csak profik indultak. Épp ezért úgy döntöttek, hogy az 1948-as londoni játékok után nem rendezik meg többet az olimpiának ezt a részét. Voltak ugyan próbálkozások a következő években, hogy újjáélesszék a hagyományt, ha nem is a versenyekben, de legalább hivatalos kiállításokban, de végül ez is hamvába halt.

Néhány díjazott a művészeti kategóriákban:

  • Walter W. Winans az Amerikai Egyesült Államok színeiben nyert érmeket lövészetben az 1908-as és 1912-es olimpián, utóbbin az An American Trotter című szobrával is sikerült megszereznie az aranyérmet.
  • Hajós Alfréd 1896-ban két aranyat nyert úszásban, majd 28 évvel később egy stadiontervével szerzett ezüstérmet (Lauber Dezsővel közösen).
  • A brit John Copley az olimpiák történetének legidősebb díjazottja; 1943-ban, 73 évesen szerzett ezüstérmet egy rézkarcával.
  • Pierre de Coubertin maga is nyert érmet, mégpedig az 1912-es olimpián Óda a Sporthoz című költeményével, melyet álnéven nevezett a versenyre – ő volt az első aranyérmes az irodalmi ágban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

Anthony Hopkins… ááá, ehhez már nem lehet mit hozzátenni!

A hazai sajtón is végigsöpört a 83 éves angol színészlegenda legújabb videója. Nézze meg, hányféleképp találtak rajta fogást az egyes orgánumok. Szubjektív sajtószemle
Plusz hír

Újabb szigorítások jönnek, távol még az újranyitás

A kormány a romló egészségügyi adatok miatt további szigorításokat vezet be – írta meg a Telex.hu.
Plusz Zöldhullám

Zöldebb lesz Joe Biden Amerikája, de a tettekre kell figyelni, nem a szavakra

Sosem hirdetett ennyire zöld programot amerikai elnök, de kérdés, hogy Joe Biden tényleg zöldre festi vagy csak zöldebb álcát ad az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy van honnan visszamászni: a Trump-kormányzat mindent megtett, hogy az elmúlt ötven év szerény klímaügyi vívmányainak keresztbe tegyen.
Plusz hír

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Plusz hír

Megújult az Art is Business honlapja

Második születésnapját ünnepli az Art is Business, az évfordulóra teljesen új megjelenést kapott a magazin honlapja, amelyen a jövőben rendszeresen olvashatunk híreket a forprofit szektor és a művészet világából.