Plusz

Amit mindenkinek tudnia kell, aki Bécsben kávézik

2015.04.21. 15:15
Ajánlom
Az osztrák főváros rengeteg látványosságában, pezsgő kulturális életében hamar el lehet fáradni. Bécsi kávékultúráról szóló cikkünk azoknak szól, akik kávészünetet tartanának a várost járva.

A bécsi kávéházakat úgy írják le a leggyakrabban, mint "a hely, ahol egyszerre fogyasztanak időt és teret, de csak a kávé szerepel a számlán". A kávéházak fővárosában a kávéházi kultúra annyira fontos, hogy 2011-ben felkerült az UNESCO listájára, mint nem anyagi örökség. Mi lehet a titka?

Vissza a múltba

A népszerűségben nagy szerepet játszik az egyedi hangulat. A bécsi kávéházakban járva olyan érzésünk van, mintha még mindig 1910-et írnánk. A monarchia időkbeli eleganciát sugárzó vendéglátóipari egységek történetében fennmaradt az a folyamatosság, ami Magyarországon sajnos nem: az osztrák fővárosban nagyon sok kávéház túlélte a háborút, folytatta működését, generációról generációra vezették őket ugyanazok a családok. (Budapesten hasonló tradíció uralkodott, míg a kommunista hatalom nem államosította, majd az 50-es években nem tiltotta be őket.)

Bár a tradicionális kávéházak berendezése az évek során egyre változott, vannak bizonyos alaptulajdonságok, melyek szinte állandóak. A bécsi kávéházak nagyméretű kirakatablakokkal, márványasztalokkal, plüss és bőrpamlagokkal rendelkeztek. Bécs legrégebbi, ma is működő kávéháza az 1824-ben megnyitott Café Frauenhuber a Himmelpfortgassén - többek közt arról is híres, hogy Mozart itt tesztelte műveinek közönségre gyakorolt hatását, és Beethovent is gyakori vendégként tartották számon.

Szűrve és tejesen

Bécs a kávéfőzési és -tálalási szempontból is kulcsfontosságú szerepet töltött be a kávéfogyasztás történetében. A legenda szerint 1683-ban a sikertelen bécsi ostromot követően a törökök hagyták hátra a kávébabbal teli zsákokat, a kávé elterjedése, az első kávéház megalapítása pedig a császári udvar egyik kémjének, az örmény Diodatónak volt köszönhető. A jellegzetes bécsi kávékultúra elindulásának technikai feltétele a szűrés volt, aminek elterjedése az osztrákokhoz és a németekhez köthető. (Az „európiai" technikákkal szemben ugyanis a török és arab világ a darált kávét mai napig összefőzi a vízzel, és a csésze aljára ülepedett zaccal együtt fogyasztja.) A bécsiek már csak azért is kezdték el szűrni a kávét, mert a zaccos italt nehezebben lehetett tejjel összekeverni, márpedig a kávé tejjel, tejszínnel, tejhabbal fogyasztása, a jellegzetes tejes-kávés italok Bécsben jelentek meg először a világ kávékultúrájában, és ide köthetőek a mai napig. A klasszikus bécsi kávékat tehát a magasabb zsírtartalmú tejszín, tej, illetve a kettő keveréke, ebből kifolyólag a desszertjelleg jellemzi.

A tejszármazék azért is volt fontos, mert a bécsi stílusú kávé babja világosabb pörkölésű a hazánkban is elterjedt olasz eszpresszókban felhasználtakhoz képest, és alapízében savasabb, gyümölcsösebb, kevésbé kesernyés (a kávé két alapíze: a savas és a keserű). Ezt a savasságot nagyon jól tompítja a tej és tejszín zsírtartalma: a végeredmény egy nagyon lágy ízű tejeskávé lesz. Az olasz eszpresszóban ehhez képest sokkal erőteljesebben kiütközik a kávé íze, viszont a koffein mindkettőben ugyanannyi, különbség csupán a hatásmechanizmusban van: a kávé tejjel lassabban szívódik fel.

Az igazi melange

Bécs a melange hazája is, a leghíresebb bécsi kávékészítmény a Wiener Melange. Ezt egykor úgy készítették, hogy a világos pörkölésű kávét hosszúra eresztve összekeverték a tej és tejszín keverékével, megnövelve a tej zsírtartalmát, ami egy nagyon gazdag, telt ízélményt és egy elég nagy űrtartalmű italt eredményezett. Ez ebben a formában kikopott a kávézókból, egyrészt elkészítése drága, másrészt a mai fogyasztóknak túl magas zsírtartalmú lenne. Mivel a vendéglátásban ma már mindenhol elterjedtek az eszpresszógépek, a Wiener Melange készítésekor inkább ezekkel kísérletezgetnek: a gépekben két őrlő van, az egyikben eszpresszókeverék sötétebb pörköléssel, a másikban a klasszikus bécsi tradíciót követve egy világosabb, ezeket összekeverve reprodukálják a 100 évvel azelőtti kávéízt. Ez az úgynevezett Creme Caffe, amelyet tejhabosítva Wiener Melange-ként szolgálnak fel napjainkban.

Hová menjünk?

Bár az útikönyvek is rengeteg tippel szolgálnak, mi pár különleges ötlettel szolgálunk olvasóinknak. Az eredeti Sacher tortát kóstolhatjuk meg például a Sacher kávézóban, amely az 1876-tól üzemelő Sacher Hotel aljában található, és amelyet eleinte Eduard Sacher, majd özvegye, Anna Sacher vezetett és virágoztatott fel.

A Café Griensteidl jelentős "Künstlerlokal"-ként működött 1890-től, ez volt az írók kávéháza, a Jung-Wien irodalmi csoport szerzőinek találkozóhelye, itt kávézott Peter Altenberg, Rudolf Steiner, Arnold Schönberg és Arthur Schnitzler is. A Café Prückelt (korábban Café Lurion) 1903-ben nyitotta Maxime Lurion egykori Európa bajnok kerékpárversenyző; a hangulatos berendezés mellett a vendégek egy beszélő órát is megcsodálhattak itt. Az 50-es években modernizálták, egyetemisták és művészek törzshelyévé vált, és más belvárosi helyekkel ellentétben ide a mai napig inkább ők járnak ide, nem a turisták - már csak ezért is érdemes felkeresni.

A cikk elkészítésében Horváth Zsuzsa művészettörténész, a Budapest100 programkoordinátora és Senkáriuk András barista szakoktató segített.

További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nka

25 év, 25 nap – Változatos programokkal ünnepli negyedszázados fennállását az NKA

A széles merítésű eseménysorozaton a Nemzeti Kulturális Alap valamennyi kollégiuma önálló programmal jelentkezik szeptember 23. és október 17. között. Mutatjuk a teljes kínálatot!
Plusz hír

Orvosi szöveget találtak egy 2000 éves papiruszon, és végre tudjuk, mi áll rajta

Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
Plusz fesztivál

Pénteken nyílik a Művészetek Völgye!

Pénteken kezdődik a Művészetek Völgye, a fesztiválon több mint 1500 program várja az érdeklődőket július 29-ig Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.
Plusz magazin

A Fidelio már augusztusra hangol – megjelent az új szám!

Az ingyenes programmagazin augusztusi számában a nyári eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Szécsi Noémivel, Karinthy Mártonnal, Szemenyei Jánossal. Lapozzon bele online!
Plusz gasztro

Hé, Bubu, mi van a piknikkosaradban?

Maci Laci, a népszerű mesében szereplő medve imádta a kirándulókat, főleg a piknikkosarakban megbúvó finomságok miatt. E havi gasztro-összeállításunk a nyár egyik kedvenc foglalatosságáról szól: mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal, és hogyan élvezzük a piknikezés minden pillanatát.