Plusz

Amit mindenkinek tudnia kell, aki Bécsben kávézik

2015.04.21. 15:15
Ajánlom
Az osztrák főváros rengeteg látványosságában, pezsgő kulturális életében hamar el lehet fáradni. Bécsi kávékultúráról szóló cikkünk azoknak szól, akik kávészünetet tartanának a várost járva.

A bécsi kávéházakat úgy írják le a leggyakrabban, mint "a hely, ahol egyszerre fogyasztanak időt és teret, de csak a kávé szerepel a számlán". A kávéházak fővárosában a kávéházi kultúra annyira fontos, hogy 2011-ben felkerült az UNESCO listájára, mint nem anyagi örökség. Mi lehet a titka?

Vissza a múltba

A népszerűségben nagy szerepet játszik az egyedi hangulat. A bécsi kávéházakban járva olyan érzésünk van, mintha még mindig 1910-et írnánk. A monarchia időkbeli eleganciát sugárzó vendéglátóipari egységek történetében fennmaradt az a folyamatosság, ami Magyarországon sajnos nem: az osztrák fővárosban nagyon sok kávéház túlélte a háborút, folytatta működését, generációról generációra vezették őket ugyanazok a családok. (Budapesten hasonló tradíció uralkodott, míg a kommunista hatalom nem államosította, majd az 50-es években nem tiltotta be őket.)

Bár a tradicionális kávéházak berendezése az évek során egyre változott, vannak bizonyos alaptulajdonságok, melyek szinte állandóak. A bécsi kávéházak nagyméretű kirakatablakokkal, márványasztalokkal, plüss és bőrpamlagokkal rendelkeztek. Bécs legrégebbi, ma is működő kávéháza az 1824-ben megnyitott Café Frauenhuber a Himmelpfortgassén - többek közt arról is híres, hogy Mozart itt tesztelte műveinek közönségre gyakorolt hatását, és Beethovent is gyakori vendégként tartották számon.

rawpixel-727598-unsplash-145001.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Unsplash)

Szűrve és tejesen

Bécs a kávéfőzési és -tálalási szempontból is kulcsfontosságú szerepet töltött be a kávéfogyasztás történetében. A legenda szerint 1683-ban a sikertelen bécsi ostromot követően a törökök hagyták hátra a kávébabbal teli zsákokat, a kávé elterjedése, az első kávéház megalapítása pedig a császári udvar egyik kémjének, az örmény Diodatónak volt köszönhető. A jellegzetes bécsi kávékultúra elindulásának technikai feltétele a szűrés volt, aminek elterjedése az osztrákokhoz és a németekhez köthető. (Az „európiai" technikákkal szemben ugyanis a török és arab világ a darált kávét mai napig összefőzi a vízzel, és a csésze aljára ülepedett zaccal együtt fogyasztja.) A bécsiek már csak azért is kezdték el szűrni a kávét, mert a zaccos italt nehezebben lehetett tejjel összekeverni, márpedig a kávé tejjel, tejszínnel, tejhabbal fogyasztása, a jellegzetes tejes-kávés italok Bécsben jelentek meg először a világ kávékultúrájában, és ide köthetőek a mai napig. A klasszikus bécsi kávékat tehát a magasabb zsírtartalmú tejszín, tej, illetve a kettő keveréke, ebből kifolyólag a desszertjelleg jellemzi.

A tejszármazék azért is volt fontos, mert a bécsi stílusú kávé babja világosabb pörkölésű a hazánkban is elterjedt olasz eszpresszókban felhasználtakhoz képest, és alapízében savasabb, gyümölcsösebb, kevésbé kesernyés (a kávé két alapíze: a savas és a keserű). Ezt a savasságot nagyon jól tompítja a tej és tejszín zsírtartalma: a végeredmény egy nagyon lágy ízű tejeskávé lesz. Az olasz eszpresszóban ehhez képest sokkal erőteljesebben kiütközik a kávé íze, viszont a koffein mindkettőben ugyanannyi, különbség csupán a hatásmechanizmusban van: a kávé tejjel lassabban szívódik fel.

alisa-anton-189966-unsplash-144957.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Alisa Anton / Unsplash)

Az igazi melange

Bécs a melange hazája is, a leghíresebb bécsi kávékészítmény a Wiener Melange. Ezt egykor úgy készítették, hogy a világos pörkölésű kávét hosszúra eresztve összekeverték a tej és tejszín keverékével, megnövelve a tej zsírtartalmát, ami egy nagyon gazdag, telt ízélményt és egy elég nagy űrtartalmű italt eredményezett. Ez ebben a formában kikopott a kávézókból, egyrészt elkészítése drága, másrészt a mai fogyasztóknak túl magas zsírtartalmú lenne. Mivel a vendéglátásban ma már mindenhol elterjedtek az eszpresszógépek, a Wiener Melange készítésekor inkább ezekkel kísérletezgetnek: a gépekben két őrlő van, az egyikben eszpresszókeverék sötétebb pörköléssel, a másikban a klasszikus bécsi tradíciót követve egy világosabb, ezeket összekeverve reprodukálják a 100 évvel azelőtti kávéízt. Ez az úgynevezett Creme Caffe, amelyet tejhabosítva Wiener Melange-ként szolgálnak fel napjainkban.

Hová menjünk?

Bár az útikönyvek is rengeteg tippel szolgálnak, mi pár különleges ötlettel szolgálunk olvasóinknak. Az eredeti Sacher tortát kóstolhatjuk meg például a Sacher kávézóban, amely az 1876-tól üzemelő Sacher Hotel aljában található, és amelyet eleinte Eduard Sacher, majd özvegye, Anna Sacher vezetett és virágoztatott fel.

pedro-mamore-579827-unsplash-144958.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Pedro Mamoré / Unsplash)

A Café Griensteidl jelentős "Künstlerlokal"-ként működött 1890-től, ez volt az írók kávéháza, a Jung-Wien irodalmi csoport szerzőinek találkozóhelye, itt kávézott Peter Altenberg, Rudolf Steiner, Arnold Schönberg és Arthur Schnitzler is. A Café Prückelt (korábban Café Lurion) 1903-ben nyitotta Maxime Lurion egykori Európa bajnok kerékpárversenyző; a hangulatos berendezés mellett a vendégek egy beszélő órát is megcsodálhattak itt. Az 50-es években modernizálták, egyetemisták és művészek törzshelyévé vált, és más belvárosi helyekkel ellentétben ide a mai napig inkább ők járnak ide, nem a turisták - már csak ezért is érdemes felkeresni.

A cikk elkészítésében Horváth Zsuzsa művészettörténész, a Budapest100 programkoordinátora és Senkáriuk András barista szakoktató segített.

Kávézás új hullámhosszon

Kapcsolódó

Kávézás új hullámhosszon

A pesti belváros alapismérve lett az új hullámos kávézó, ahol a szakmai és technológiai maximalizmus, valamint a nyitottság azt is magával ragadja, akinek amúgy semmi baja a bécsi vagy az olasz kávézókkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.
Plusz ajánló

Fidelio Klasszik: Hogyan jelenik meg a humor a klezmerben?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásában ez is kiderül. Április 20-án a 92.1-en interjú hallható Csadi Zoltánnal, Kovács Adriennel, Masa Tamással a Sabbathsong Klezmer Band vezetőjével, és Perjés Jánossal.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – Május 18-án a Pesti Vigadóban

Hagyományok és modernkori igények, amelyeket a művészet és a kultúra kapcsol össze: koncertek, előadások, workshopok designerekkel felnőtteknek és kézművesfoglalkozások kicsiknek, idegenvezetések, kiállítások – ingyenes programok május 18-án egész nap a Pesti Vigadóban.
Plusz ajánló

A hosszú élet titka is kiolvasható a májusi Fidelióból

Az ingyenes programmagazin májusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Udvaros Dorottyával, Volf Katalinnal, Konrád Györggyel és Krusovszky Dénessel. Lapozz bele online!
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.