Plusz

Amit mindenkinek tudnia kell, aki Bécsben kávézik

2015.04.21. 15:15
Ajánlom
Az osztrák főváros rengeteg látványosságában, pezsgő kulturális életében hamar el lehet fáradni. Bécsi kávékultúráról szóló cikkünk azoknak szól, akik kávészünetet tartanának a várost járva.

A bécsi kávéházakat úgy írják le a leggyakrabban, mint "a hely, ahol egyszerre fogyasztanak időt és teret, de csak a kávé szerepel a számlán". A kávéházak fővárosában a kávéházi kultúra annyira fontos, hogy 2011-ben felkerült az UNESCO listájára, mint nem anyagi örökség. Mi lehet a titka?

Vissza a múltba

A népszerűségben nagy szerepet játszik az egyedi hangulat. A bécsi kávéházakban járva olyan érzésünk van, mintha még mindig 1910-et írnánk. A monarchia időkbeli eleganciát sugárzó vendéglátóipari egységek történetében fennmaradt az a folyamatosság, ami Magyarországon sajnos nem: az osztrák fővárosban nagyon sok kávéház túlélte a háborút, folytatta működését, generációról generációra vezették őket ugyanazok a családok. (Budapesten hasonló tradíció uralkodott, míg a kommunista hatalom nem államosította, majd az 50-es években nem tiltotta be őket.)

Bár a tradicionális kávéházak berendezése az évek során egyre változott, vannak bizonyos alaptulajdonságok, melyek szinte állandóak. A bécsi kávéházak nagyméretű kirakatablakokkal, márványasztalokkal, plüss és bőrpamlagokkal rendelkeztek. Bécs legrégebbi, ma is működő kávéháza az 1824-ben megnyitott Café Frauenhuber a Himmelpfortgassén - többek közt arról is híres, hogy Mozart itt tesztelte műveinek közönségre gyakorolt hatását, és Beethovent is gyakori vendégként tartották számon.

rawpixel-727598-unsplash-145001.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Unsplash)

Szűrve és tejesen

Bécs a kávéfőzési és -tálalási szempontból is kulcsfontosságú szerepet töltött be a kávéfogyasztás történetében. A legenda szerint 1683-ban a sikertelen bécsi ostromot követően a törökök hagyták hátra a kávébabbal teli zsákokat, a kávé elterjedése, az első kávéház megalapítása pedig a császári udvar egyik kémjének, az örmény Diodatónak volt köszönhető. A jellegzetes bécsi kávékultúra elindulásának technikai feltétele a szűrés volt, aminek elterjedése az osztrákokhoz és a németekhez köthető. (Az „európiai" technikákkal szemben ugyanis a török és arab világ a darált kávét mai napig összefőzi a vízzel, és a csésze aljára ülepedett zaccal együtt fogyasztja.) A bécsiek már csak azért is kezdték el szűrni a kávét, mert a zaccos italt nehezebben lehetett tejjel összekeverni, márpedig a kávé tejjel, tejszínnel, tejhabbal fogyasztása, a jellegzetes tejes-kávés italok Bécsben jelentek meg először a világ kávékultúrájában, és ide köthetőek a mai napig. A klasszikus bécsi kávékat tehát a magasabb zsírtartalmú tejszín, tej, illetve a kettő keveréke, ebből kifolyólag a desszertjelleg jellemzi.

A tejszármazék azért is volt fontos, mert a bécsi stílusú kávé babja világosabb pörkölésű a hazánkban is elterjedt olasz eszpresszókban felhasználtakhoz képest, és alapízében savasabb, gyümölcsösebb, kevésbé kesernyés (a kávé két alapíze: a savas és a keserű). Ezt a savasságot nagyon jól tompítja a tej és tejszín zsírtartalma: a végeredmény egy nagyon lágy ízű tejeskávé lesz. Az olasz eszpresszóban ehhez képest sokkal erőteljesebben kiütközik a kávé íze, viszont a koffein mindkettőben ugyanannyi, különbség csupán a hatásmechanizmusban van: a kávé tejjel lassabban szívódik fel.

alisa-anton-189966-unsplash-144957.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Alisa Anton / Unsplash)

Az igazi melange

Bécs a melange hazája is, a leghíresebb bécsi kávékészítmény a Wiener Melange. Ezt egykor úgy készítették, hogy a világos pörkölésű kávét hosszúra eresztve összekeverték a tej és tejszín keverékével, megnövelve a tej zsírtartalmát, ami egy nagyon gazdag, telt ízélményt és egy elég nagy űrtartalmű italt eredményezett. Ez ebben a formában kikopott a kávézókból, egyrészt elkészítése drága, másrészt a mai fogyasztóknak túl magas zsírtartalmú lenne. Mivel a vendéglátásban ma már mindenhol elterjedtek az eszpresszógépek, a Wiener Melange készítésekor inkább ezekkel kísérletezgetnek: a gépekben két őrlő van, az egyikben eszpresszókeverék sötétebb pörköléssel, a másikban a klasszikus bécsi tradíciót követve egy világosabb, ezeket összekeverve reprodukálják a 100 évvel azelőtti kávéízt. Ez az úgynevezett Creme Caffe, amelyet tejhabosítva Wiener Melange-ként szolgálnak fel napjainkban.

Hová menjünk?

Bár az útikönyvek is rengeteg tippel szolgálnak, mi pár különleges ötlettel szolgálunk olvasóinknak. Az eredeti Sacher tortát kóstolhatjuk meg például a Sacher kávézóban, amely az 1876-tól üzemelő Sacher Hotel aljában található, és amelyet eleinte Eduard Sacher, majd özvegye, Anna Sacher vezetett és virágoztatott fel.

pedro-mamore-579827-unsplash-144958.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Pedro Mamoré / Unsplash)

A Café Griensteidl jelentős "Künstlerlokal"-ként működött 1890-től, ez volt az írók kávéháza, a Jung-Wien irodalmi csoport szerzőinek találkozóhelye, itt kávézott Peter Altenberg, Rudolf Steiner, Arnold Schönberg és Arthur Schnitzler is. A Café Prückelt (korábban Café Lurion) 1903-ben nyitotta Maxime Lurion egykori Európa bajnok kerékpárversenyző; a hangulatos berendezés mellett a vendégek egy beszélő órát is megcsodálhattak itt. Az 50-es években modernizálták, egyetemisták és művészek törzshelyévé vált, és más belvárosi helyekkel ellentétben ide a mai napig inkább ők járnak ide, nem a turisták - már csak ezért is érdemes felkeresni.

A cikk elkészítésében Horváth Zsuzsa művészettörténész, a Budapest100 programkoordinátora és Senkáriuk András barista szakoktató segített.

Kávézás új hullámhosszon

Kapcsolódó

Kávézás új hullámhosszon

A pesti belváros alapismérve lett az új hullámos kávézó, ahol a szakmai és technológiai maximalizmus, valamint a nyitottság azt is magával ragadja, akinek amúgy semmi baja a bécsi vagy az olasz kávézókkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Zenés színház

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Könyv

Láttad már Ady vasúti bérletét vagy az önéletrajzát?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban micsoda kincsek rejtőznek. Az OSZK kamarakiállításokkal igyekszik ezeket a kuriózumokat látogatóival is megosztani.
Könyv

Feleannyi könyv az idei Aegon-díj döntőjében

Gumicsizma, kiskocsma és magadra ismerés – mi fér bele egy igazán személyes könyvajánlóba? Az Aegon Irodalmi Díj idei zsűrije szerint mindezek és még sok más érdekesség…

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Titkos átjáróra bukkantak a brit parlament alsóházában

A történészek számára is meglepetés volt a 360 éve épült, rég elfeledett titkos folyosó felfedezése a Westminster-palotában, a törvényhozás alsóházának ülésterme mellett - adta hírül a BBC.
Plusz magazin

Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét

Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári Sikló építése, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel.
Plusz hír

Kettős vezetése lesz a Szabad Tér Színháznak

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadot Bán Teodóra, a Városmajori Szabadtéri Színpadot Benkő Nóra irányítja a jövőben a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése szerint.
Plusz hír

Változtatási tilalmat rendeltek el a Városligetben

A Liget projekt által érintett területre vonatkozó tilalmat azért rendelték el, hogy a területet „további visszafordíthatatlan változtatások ne érjék”.
Plusz bűnügy

Feljelentették a horvát énekesnőt, mert „gúnyosan intonált” a himnusz közben

Egy dühös állampolgár szerint Josipa Lisac saját értelmezése sérti a horvát nemzeti himnuszt.