Plusz

Amit mindenkinek tudnia kell, aki Bécsben kávézik

2015.04.21. 15:15
Ajánlom
Az osztrák főváros rengeteg látványosságában, pezsgő kulturális életében hamar el lehet fáradni. Bécsi kávékultúráról szóló cikkünk azoknak szól, akik kávészünetet tartanának a várost járva.

A bécsi kávéházakat úgy írják le a leggyakrabban, mint "a hely, ahol egyszerre fogyasztanak időt és teret, de csak a kávé szerepel a számlán". A kávéházak fővárosában a kávéházi kultúra annyira fontos, hogy 2011-ben felkerült az UNESCO listájára, mint nem anyagi örökség. Mi lehet a titka?

Vissza a múltba

A népszerűségben nagy szerepet játszik az egyedi hangulat. A bécsi kávéházakban járva olyan érzésünk van, mintha még mindig 1910-et írnánk. A monarchia időkbeli eleganciát sugárzó vendéglátóipari egységek történetében fennmaradt az a folyamatosság, ami Magyarországon sajnos nem: az osztrák fővárosban nagyon sok kávéház túlélte a háborút, folytatta működését, generációról generációra vezették őket ugyanazok a családok. (Budapesten hasonló tradíció uralkodott, míg a kommunista hatalom nem államosította, majd az 50-es években nem tiltotta be őket.)

Bár a tradicionális kávéházak berendezése az évek során egyre változott, vannak bizonyos alaptulajdonságok, melyek szinte állandóak. A bécsi kávéházak nagyméretű kirakatablakokkal, márványasztalokkal, plüss és bőrpamlagokkal rendelkeztek. Bécs legrégebbi, ma is működő kávéháza az 1824-ben megnyitott Café Frauenhuber a Himmelpfortgassén - többek közt arról is híres, hogy Mozart itt tesztelte műveinek közönségre gyakorolt hatását, és Beethovent is gyakori vendégként tartották számon.

rawpixel-727598-unsplash-145001.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Unsplash)

Szűrve és tejesen

Bécs a kávéfőzési és -tálalási szempontból is kulcsfontosságú szerepet töltött be a kávéfogyasztás történetében. A legenda szerint 1683-ban a sikertelen bécsi ostromot követően a törökök hagyták hátra a kávébabbal teli zsákokat, a kávé elterjedése, az első kávéház megalapítása pedig a császári udvar egyik kémjének, az örmény Diodatónak volt köszönhető. A jellegzetes bécsi kávékultúra elindulásának technikai feltétele a szűrés volt, aminek elterjedése az osztrákokhoz és a németekhez köthető. (Az „európiai" technikákkal szemben ugyanis a török és arab világ a darált kávét mai napig összefőzi a vízzel, és a csésze aljára ülepedett zaccal együtt fogyasztja.) A bécsiek már csak azért is kezdték el szűrni a kávét, mert a zaccos italt nehezebben lehetett tejjel összekeverni, márpedig a kávé tejjel, tejszínnel, tejhabbal fogyasztása, a jellegzetes tejes-kávés italok Bécsben jelentek meg először a világ kávékultúrájában, és ide köthetőek a mai napig. A klasszikus bécsi kávékat tehát a magasabb zsírtartalmú tejszín, tej, illetve a kettő keveréke, ebből kifolyólag a desszertjelleg jellemzi.

A tejszármazék azért is volt fontos, mert a bécsi stílusú kávé babja világosabb pörkölésű a hazánkban is elterjedt olasz eszpresszókban felhasználtakhoz képest, és alapízében savasabb, gyümölcsösebb, kevésbé kesernyés (a kávé két alapíze: a savas és a keserű). Ezt a savasságot nagyon jól tompítja a tej és tejszín zsírtartalma: a végeredmény egy nagyon lágy ízű tejeskávé lesz. Az olasz eszpresszóban ehhez képest sokkal erőteljesebben kiütközik a kávé íze, viszont a koffein mindkettőben ugyanannyi, különbség csupán a hatásmechanizmusban van: a kávé tejjel lassabban szívódik fel.

alisa-anton-189966-unsplash-144957.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Alisa Anton / Unsplash)

Az igazi melange

Bécs a melange hazája is, a leghíresebb bécsi kávékészítmény a Wiener Melange. Ezt egykor úgy készítették, hogy a világos pörkölésű kávét hosszúra eresztve összekeverték a tej és tejszín keverékével, megnövelve a tej zsírtartalmát, ami egy nagyon gazdag, telt ízélményt és egy elég nagy űrtartalmű italt eredményezett. Ez ebben a formában kikopott a kávézókból, egyrészt elkészítése drága, másrészt a mai fogyasztóknak túl magas zsírtartalmú lenne. Mivel a vendéglátásban ma már mindenhol elterjedtek az eszpresszógépek, a Wiener Melange készítésekor inkább ezekkel kísérletezgetnek: a gépekben két őrlő van, az egyikben eszpresszókeverék sötétebb pörköléssel, a másikban a klasszikus bécsi tradíciót követve egy világosabb, ezeket összekeverve reprodukálják a 100 évvel azelőtti kávéízt. Ez az úgynevezett Creme Caffe, amelyet tejhabosítva Wiener Melange-ként szolgálnak fel napjainkban.

Hová menjünk?

Bár az útikönyvek is rengeteg tippel szolgálnak, mi pár különleges ötlettel szolgálunk olvasóinknak. Az eredeti Sacher tortát kóstolhatjuk meg például a Sacher kávézóban, amely az 1876-tól üzemelő Sacher Hotel aljában található, és amelyet eleinte Eduard Sacher, majd özvegye, Anna Sacher vezetett és virágoztatott fel.

pedro-mamore-579827-unsplash-144958.jpg

Illusztráció (Fotó/Forrás: Pedro Mamoré / Unsplash)

A Café Griensteidl jelentős "Künstlerlokal"-ként működött 1890-től, ez volt az írók kávéháza, a Jung-Wien irodalmi csoport szerzőinek találkozóhelye, itt kávézott Peter Altenberg, Rudolf Steiner, Arnold Schönberg és Arthur Schnitzler is. A Café Prückelt (korábban Café Lurion) 1903-ben nyitotta Maxime Lurion egykori Európa bajnok kerékpárversenyző; a hangulatos berendezés mellett a vendégek egy beszélő órát is megcsodálhattak itt. Az 50-es években modernizálták, egyetemisták és művészek törzshelyévé vált, és más belvárosi helyekkel ellentétben ide a mai napig inkább ők járnak ide, nem a turisták - már csak ezért is érdemes felkeresni.

A cikk elkészítésében Horváth Zsuzsa művészettörténész, a Budapest100 programkoordinátora és Senkáriuk András barista szakoktató segített.

Kávézás új hullámhosszon

Kapcsolódó

Kávézás új hullámhosszon

A pesti belváros alapismérve lett az új hullámos kávézó, ahol a szakmai és technológiai maximalizmus, valamint a nyitottság azt is magával ragadja, akinek amúgy semmi baja a bécsi vagy az olasz kávézókkal.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Klasszikus

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Zenés színház

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Színház

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.