Plusz

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

2018.08.16. 09:25
Ajánlom
Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.

 

Te_lawrence-234339.jpg

A Brit Hadsereg fotója T.E. Lawrence-ről (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Apja az írországi Chapman hetedik bárója volt, aki megromlott házasságából kilépve lányai nevelőnőjével kezdett új életet. Az asszonyt azonban nem vehette feleségül, gyermekeik törvénytelennek számítottak, a walesi Tremadocban született Lawrence csak apja halála után ismerte meg valódi személyazonosságát. Kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, diplomamunkáját a keresztesek várairól írta, anyaggyűjtés közben gyalog járta be az akkor török uralom alatt álló Szíriát és Palesztinát. Az 1600 kilométeres út során többször kirabolták, megtámadták, megverték, ösztöndíjasként mégis visszatért egy régészeti expedícióval. Munkája során a brit felsőbbrendűségben mélyen hívő kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta nyelvüket, megismerte kultúrájukat.

Ez a tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel. 1914-ben a Sínai-félszigeten és a Negev-sivatagban kutatott, de valójában a hadsereg megbízásából a területet mérte fel. Két év irodai munka után, 1916-ban minden katonai képzettség és tapasztalat nélkül nevezték ki a török uralom ellen az arábiai sivatagban fellázadt Fejszál al-Huszein sejk összekötőjének. Lawrence elérte, hogy a felkelők jelentős török erőket kössenek le, sőt a britek támogatását élvező Fejszál előbb Medinát, majd 1918-ban Damaszkuszt is elfoglalta. A harcok során többször megsebesült, állítása szerint egyedül ő maga 79 vasúti hidat robbantott fel.

A törökök vérdíjat tűztek ki a fejére, bár pontos személyleírásával nem rendelkeztek, s az arabok közül senki sem árulta el. Az álruhás Lawrence csak egyszer, 1917-ben esett rövid időre fogságba.

1024px-Woolley__Lawrence_at_Carchemish-234338.jpg

C. Leonard Woolley (balra) és T. E. Lawrence a szíriai Karkemiszban régészeti ásatásokon, circa 1912-1914 (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A háború végén Jeruzsálemben hosszú beszélgetéseket folytatott Lowell Thomas amerikai újságíróval, aki fotókat és filmfelvételeket is készített róla. Ezeket nem sokkal később Londonban és New Yorkban afféle show-műsor keretében mutatta be, s az alig harmincéves Lawrence szinte hetek alatt háborús hős és híresség lett.

A közönség képzeletét főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését.

(Lawrence egyébként csak a filmvásznon magasodott mindenki fölé, a valóságban csak 166 centi magas volt.)

Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, mert a britek és franciák 1916-ban titokban már felosztották egymás közt a Közel-Keletet. A csalódott Lawrence lemondott tisztségéről, a felajánlott lovagi címet visszautasította, és Oxfordba ment tanítani. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, a gyarmatügyi miniszter, a későbbi kormányfő Winston Churchill őt kérte fel tanácsadónak, s az ő javaslatára adott önkormányzatot a területnek. 

GettyImages-929230720-234313.jpg

Thomas Edward Lawrence (1927) (Fotó/Forrás: Universal History Archive/UIG via Getty Images)

1922-ben John Hume Ross álnéven belépett a légierőhöz, de a sajtó a nyomára akadt, ezért végül Pakisztánba vezényeltette át magát, ezúttal - fricskaként író honfitársának - T. E. Shaw néven. A távoli garnizonban unaloműzésből és pénzkereset céljából lefordította az Odüsszeiát és kiterjedt levelezése mellett (még a sivatagban is naponta több levelet körmölt) több könyvet írt, ezek közül az önéletrajzi ihletésű A bölcsesség hét pillére aratta a legnagyobb sikert. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert - vélhetőleg nem alaptalanul - kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára, ahol szenvedélyének, a motorozásnak hódolt, hét különféle példánya volt a "motorok Rolls Royce-ának" nevezett Brough Superior típusból.

Nem sokáig élvezhette a pihenést: két hónappal leszerelése után, 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni, de kiröpült a motor nyergéből, súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. A nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez.

Lawrence_of_Arabia_Brough_Superior_gif-235128.gif

Lawrence a Brough Superior SS100 márkájú motorján, amit V. Györgynek becézett (1925-26) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Lawrence titokzatos alakja körül máig parázslanak a viták, tartották az arab ügy harcosának és gátlástalan brit ügynöknek, hősnek és árulónak. Korda Sándor már a harmincas évek elején filmet akart forgatni róla, az ötletet az ötvenes években élesztették újjá. A forgatókönyvön három éven keresztül dolgoztak, a forgatás újabb két évet vett igénybe, de megérte: a David Lean rendezte film, melynek főszerepét Peter O'Toole játszotta, hét Oscar-díjat nyert. Az alkotást a londoni premieren még három és háromnegyed órás verzióban vetítették, de végül "csak" három óráig tette próbára a nézők figyelmét, mielőtt bevonult a filmtörténelembe.

lawrence-of-arabia2-003159.jpg

Arábiai Lawrence 1962 Peter O'Toole és Omar Sharif

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Színház

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.
Klasszikus

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Plusz hír

Art is Business: díjátadó és konferencia az idei évben

Már lehet nevezni és jelölni az Art is Business Díjra, decemberben pedig megrendezik az első Art is Business Konferenciát a Trafóban.
Plusz ajánló

15 éves az ország leghosszabb összművészeti fesztiválja, a Kultkikötő

Egészen pontosan 2006. július 14-én, Mohácsi János Veszett fejsze című előadásával kezdődött el a Kultkikötő története. A lelkesedésből induló kezdeményezés (egyik) küldetése az volt, hogy életet leheljen a Balaton-parton található kihasználatlan szabadtéri játszóhelyekbe, és ez által elérhetővé tegye a helyiek és a nyaralóközönség számára a minőségi szórakozást.
Plusz galéria

Hangolódj galériánkkal az Ékszerek Éjszakájára!

Idén is lesz Ékszerek Éjszakája a tematika pedig 0- / Zero negative. A nyitásig mutatunk egy kis ízelítőt!
Plusz hír

Augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket tartani

Bármilyen változtatás kockázatos - indokolta a csütörtök reggeli bejelentést Gulyás Gergely.